Magyarországon egy hete, kis túlzással, kizárólag Orbán Viktort érdekelte Azerbajdzsán, de őt is csak az olaj és pár milliárd dollárnyi remélt államkötvénybiznisz miatt. A múlt pénteken kirobbant és naponta új elemekkel szolgáló Safarov-botrány óta viszont tele a sajtó a kaukázusi országgal.

Mit is kell tudni Azerbajdzsánról, az országról, melynek vezetésével olyannyira jóban akarunk lenni?

Először is azt, hogy Ázsiában található, legalábbis a térkép szerint. „Ők viszont európainak tartják magukat – mondja Kulcsár István külpolitikai újságíró. – Ami nem meglepő, hiszen a nyelvük valójában egy török nyelvjárás.”

Azerbajdzsán nyugati szomszédja Törökország és Örményország, északnyugaton Grúzia, északon Oroszország, keleten a Kaszpi-tenger, délen Irán határolja. Fő paramétereiben magyar léptékű ország. Területe és lakossága alig kisebb, mint a miénk, 86600 négyzetkilométer, illetve 9 millió 160 ezer fő; egy főre jutó GDP-je 10300 dollár (a miénk 14 ezer dollár).

Orosz árnyékban

Történelme Oroszország árnyékában zajlott. A mai Azerbajdzsán területét már a tizenhatodik században magába olvasztotta az orosz birodalom. Az alávetettségben szűk egy esztendős szünetet az első világháború utáni függetlenség hozott, aminek a Szovjetunióba olvadás vetett véget. A gorbacsovi glasznoszty hozta a következő nagy változást: a lazuló diktatúra alól 1988-ban etnikai konfliktusok törtek felszínre Azerbajdzsán egyik régiójában, a zömmel örmények lakta Hegyi-Karabahban.

1990 végén az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa kivette az „sz” betűvel kezdődő szavakat az állam megnevezéséből, és kikiáltotta az ekkor még a Szovjetunión belüli, de mégis független Azerbajdzsáni Köztársaságot. 1991 szeptemberében lezajlott az első szabad választás, melyen a nép az egykori Azerbajdzsáni Kommunista Párt első titkárát, Ayaz Mütəllibovot tette meg köztársasági elnökké - a sajátos triumfálást segítette, hogy ő volt az egyetlen jelölt. Októberben Azerbajdzsán kikiáltotta függetlenségét, pont időben, mert decemberben a Szovjetunió hivatalosan is feloszlott.

Örmény katonák a Hegyi-Karabahban - Fotó: AFP / Karen Minasyan

A Hegyi-Karabahért dúló háborút Azerbajdzsán 1994-ben elveszítette, összességében területének tizenhat százalékát bukta Baku. „Ahogy az háborúban lenni szokott, mindkét fél követett el aljasságokat, gyilkolászták a másik oldalhoz tartozó lakosságot, népirtás zajlott – állítja Kulcsár István. – A menekülő azeriek, körülbelül nyolcszázezer ember, borzalmas körülmények közé, sátortáborokba került Azerbajdzsánban.”

Puccsra puccs

Egy évvel korábban, 1993-ban katonai puccs írta át a demokratikus választások eredményét. Az új elnök a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának egykori tagja, a jelentős KGB-s múlttal bíró Heydər Aliyev lett. 1994-ben őt is puccsolni próbálták, eredménytelenül, a vétkes miniszterelnököt elfogták és árulásért elítélték. 1995-ben maga a katonai rendőrség parancsnoka fordult Aliyev ellen – ő az életével fizetett e meggondolatlanságért, plusz az elnök feloszlatta Azerbajdzsán katonai rendőri erőit.

Azerbajdzsán zömmel muzulmánok lakta, de világi állam. Mi több, demokrácia, ha sajátos is. „Nem jó ott ellenzékinek lenni – mondja Kulcsár István. – A hatalom kritikusai közül sokan ülnek börtönben.”

Azerbajdzsán isteni szerencséje, hogy jelentős olaj- és gázmezők birtokosa. A múlt század elején, a Rockefellerek segítségével indult a bakui kitermelés, ami olyannyira felfutott, hogy a második világháborúban Azerbajdzsán látta el olajjal a Szovjetuniót. Az Edelweiss hadműveletben Hitler megpróbálta elfoglalni a kaukázusi olajmezőket, de minden támadását visszaverték.

Fúrótorony Bakuban - Fotó: AFP / Vyacheslac Oseledko

Azerbajdzsán ma a világ huszadik legnagyobb olajkitermelője, gáztermelésben pedig a harmincegyedik. A magyar energiaellátás „diverzifikálását” kiemelkedő stratégiai célnak tartó Orbán Viktor az utóbbi időben többször is utalt arra, hogy számít az azeri naftára –a közelmúltban egyebek mellett erről is tárgyalt Bakuban Heydər Aliyev utódjával/fiával, Ilham Aliyevvel.

Hiszti lesz

A hegyi-karabahi konfliktus a mai napig rányomja bélyegét az országra. A tartóssá vált hadiállapot miatt az ország védelmi és hadiipari kiadásai elérik a költségvetés tíz százalékát. „A mai napig nem nyugodtak bele Hegyi-Karabah elvesztésébe. Egyre erősebbek, benne van a levegőben, hogy megtámadják Örményországot. Egyedül az tartja őket vissza, hogy ezt az oroszok, akik bár egyik fél mellett sem tették le a garast, de inkább az örményekhez húznak, vélhetően nem hagynák szó nélkül az akciót” – véli szakértőnk.

Azerbajdzsán nyugatbarát állam, kölcsönös a tapogatózás a NATO-val, jó kapcsolatot ápol mások mellett Törökországgal, Izraellel és az Egyesült Államokkal. És Magyarországgal is. Bár most, állítja Kulcsár István, „talán meg fognak ránk sértődni, hiszen teljes egészében igyekszünk rájuk tolni a Safarov-ügyet”.

„Nincs semmi túlzás abban a hírben, hogy Safarovot odahaza nemzeti hősként tisztelik – folytatja a Kulcsár István. - Utoljára a baltás gyilkosság ítélethirdetése előtt pár hónappal, 2006 végén jártam Bakuban, másik két magyar újságíró társaságában. Mindent megtettek annak érdekében, hogy meggyőzzenek bennünket és persze rajtunk keresztül a magyar közvéleményt Safarov tettének jogosságáról. Elvittek minket abba az azerbajdzsáni menekülttáborba, ahol a gyilkos falujabelijei átmenetileg laktak. Egy öregember hosszasan mesélte nekünk, hogy örmény katonák a szegény kis Safarov szeme láttára irtották ki a családját. Iszonyú indulatok élnek, kizárt, hogy belátható időn belül megbékél egymással ez a két nép.”

Szerző : NJ

Forrás : FN24

A Hír24 tudósítója szerint egyértelműen a balta az uralkodó divat azon a Kossuth téren zajló tüntetésen, amelyet a Milla hívott össze kedd délután hatra a Parlament elé, "hogy a magyar nép megmutassa, hogy mást gondol erkölcsi kérdésekről, mint az ország vezetői, akik a keresztény erkölcsiség nevében politizálnak".

A téren legalább ezren vannak, sok a transzparens, a legtöbb az Orbán kormány morális tartását kéri számon, de akadnak hevesebb vérmérsékletű feliratok is. A felszólalók közül Balavány György újságíró arról beszélt, hogy ebből a kormányzásból nem kell még két év. Utána egy örmény-szakértő mesélte el a Safarov-ügy részleteit, és beszéde végén az egész tömeg egyszerre kért bocsánatot Örményországtól. Őt egy örmény úr követte, aki egyperces néma csendet kért.

Az egész kormány mondjon le - skandálta egy ideig a tömeg egy része és némi orbántakaroggyozás is volt. Közben véget ért a hivatalos program. A tüntetésen sok volt a Szolidaritás zászló, az esemény hivatalos része békésen, fennakadás nélkül zajlott.

Forrás : Hír24

Azeri katonák masíroznak Hegyi-Karabahban (Fotó: AFP)

Miért hallgat az EU és a NATO ?

A magyar-azeri alku sorsdöntő adut adott az örmények kezébe az évtizedek óta tartó karabahi konfliktus megoldásához – véli Szergej Sakarjanc, a kaukázusi régió elismert politikai szakértője. Az örmény származású Sakarjancnak az orosz Regnum Hírügynökségnél közölt elemzése szerint mindennél ékesebben beszél, hogy az azeri gyilkos elengedését követően Magyarország csupán az Egyesült Államok részéről kapott némi ejnye-bejnyét.

Egyetlen szót sem szólt viszont az Európai Unió, és a NATO sem fejezte ki rosszallását, holott az azeri Ramil Szafarov pont egy észak-atlanti szövetségi továbbképzés során aprította fel örmény katonatársát. Márpedig ez a hozzáállás alapvetően aláássa az örmény lakosság hitét abban, hogy az EU a demokrácia, az igazságosság és a szabadság egyetlen igaz megtestesítője a térségben, és a NATO mindezen értékek legmegbízhatóbb védelmezője.

Az arcátlanság teteje

Az elemzés szerint Orbán Viktor kormánya egyetlen mozdulattal semmisítette meg az örmények bizalmát, mégpedig anyagi megfontolásból: néhány milliárd dollár vagy euró reményében. Az, hogy Magyarország utólag holmi nemzetközi egyezményekre hivatkozik, az arcátlanság teteje, ami csupán homéroszi kacajt vált ki a józanul gondolkodókból.

Az unió és a NATO kifejező hallgatása pedig ékesen bizonyítja, hogy Gurgen Markarjan hősként hazatérő gyilkosának elengedése ez utóbbi szervezetek hallgatólagos beleegyezésével történt.

Háborúhoz vezethet

Örményország egyelőre csak ideiglenesen függesztette fel diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, de könnyen meglehet, hogy ez az állapot véglegessé válik. Jereván ugyanis utalt rá, hogy az EU keleti partnerség programjából is kész kilépni, amennyiben az unió nem hoz megfelelő büntető intézkedéseket Magyarországgal szemben. Sőt, az elemzés szerint az is könnyen megtörténhet, hogy a budapesti és bakui kormányzat ezen lépésével szabad utat nyitott a karabahi konfliktus hathatósabb rendezése előtt – nevén nem nevezve ugyan, de utalva akár az eddigieknél radikálisabb megoldási lehetőségekre – írja Szergej Sakarjanc.

Az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium magyar társszervének elküldött levelében nemzetközi megállapodásokra hivatkozva biztosítékot vállalnak, hogy Ramil Sahib Safarov Azerbajdzsánban folytatja büntetését, az ítélet bármiféle változtatása vagy újabb bírósági tárgyalás nélkül. Felhívják rá a figyelmet, hogy az azeri törvények értelmében akit tényleges életfogytiglani börtönre ítélnek, legkorábban akkor helyezhető feltételesen szabadlábra, ha büntetéséből legkevesebb 25 évet letöltött.

Az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium ezután az augusztus 15-én keltezett levélben kijelenti, hogy végrehajtják a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megfontolt döntését - írja a Magyar Nemzet Online.

A miniszterelnök engedte el ?

Mint arról korábban írtunk, Orbán Viktor egyezett bele a baltás gyilkos kiadásába – legalábbis ezt állítja Novruz Mammadov, az azeri elnöki hivatal külpolitikai osztályának vezetője. A Newtimes.az portálnak adott nyilatkozatában elmondta: egy évig folytattak titkos tárgyalásokat a magyar kormánnyal Ramil Safarov Azerbajdzsánnak való kiadatásáról. „Az ügy megoldásában döntő szerepe volt az Orbán Viktor magyar miniszterelnök látogatása alatt elért megállapodásnak" – jelentette ki a vezető.

Pénzért ?

Deák András orosz külpolitológus szerint oka volt annak, hogy a magyar kormány  úgy döntött, kiadja az azeri hatóságoknak Safarovot. Hogy ez az ok a sajtóban is megjelent 2-3 milliárd eurós kölcsön vagy egy intenzív gazdasági expanzió terve volt, kérdéses. Az azonban – a szakértő szerint – biztos, hogy a lépés meggondolatlan, elhamarkodott és hibás volt.

Forrás: MNO/Hír24

Safarov még bilincsben (Fotó: AFP)

Belenyúltunk

Szakértők szerint az azeri baltás gyilkos kiadása kapcsán kialakult diplomáciai botrány sokat árthat Magyarországnak, akár az amerikai elnökválasztási kampányban is téma lehet – írja az atv.hu. Simonyi András volt washingtoni nagykövet szerint „borzasztó, amilyen intenzitással és dühvel reagáltak politikai és civil körök Amerikában erre az egész ügyre".

„Magyarország szerencsétlenül belenyúlt egy nagyon súlyos regionális válságba" – közölte telefonon az ATV-vel Simonyi. „Azt nem tudom megítélni, hogy ez tudatos volt-e vagy csak egy szerencsétlen, ügyetlen lépés, de tény, hogy Magyarország akarva, akaratlanul az örmény-azeri konfliktus részese lett és ez nagyon-nagyon rossz" – hangsúlyozta. „Tudomásul kell venni, hogy az Egyesült Államokban az örmény közösség érzékenysége – és ami ennél fontosabb: a befolyása – iszonyú nagy" – tette hozzá a volt nagykövet.

Már mozgósítanak

Minden jel arra mutat, hogy a Washingtonban legendás befolyással bíró örmény lobbi megkezdte tagjainak mozgósítást Magyarország ellen – vélekedett Simonyival egybehangzóan Nagy Sándor András Amerika-szakértő. Az amerikai politikai rendszer sajátosságaiból adódóan a leghatározottabb fellépés a törvényhozás részéről várható majd megítélése szerint.

Mint mondta, három lépésre számíthatunk az örmény szervezetek részéről. Első lépésként hétfő reggel megjelennek a Külügyi Bizottság tagjainak irodájában, hogy személyesen sürgessenek amerikai fellépést az ügyben. Ezzel egy időben a képviselők választókörzetében az amerikai-örmény közösség tagjai a "minden politika helyi politika" elvnek megfelelően telefonon, emailen, vagy személyesen fogják követelni Magyarország elítélését. Harmadik lépésként pedig megnövelik a képviselők kampányának anyagi támogatását, amire már a Safarov ügy előtt is több millió dollárt költöttek.

Obama magyarázatot vár

Mint arról korábban írtunk, az amerikai elnök arra kéri Budapestet, magyarázza meg, miért döntött úgy, hogy hazaengedi az azeri baltás gyilkost. "Obama elnököt mélységes aggodalommal töltötte el a bejelentés, miszerint Azerbajdzsán elnöke megkegyelmezett Ramil Safarovnak" - áll a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, Tommy Vietor által kiadott közleményben.

A dokumentum emlékeztetett arra, hogy Safarov életfogytig tartó szabadságvesztését töltötte Magyarországon, amiért 2004-ben, egy budapesti NATO-képzésen meggyilkolta Gurgen Margarjan örmény katonatisztet. Vetrell rámutatott, hogy az amerikai külügyi tárca magyarázatot vár Azerbajdzsántól, és elítél minden olyan lépést, amely szítja a térségbeli feszültséget.

Átverték a Magyar kormányt ?

Az mno.hu hozta nyilvánosságra azt a hivatalos levelet, melyben Azerbajdzsán ígéretet tesz, hogy Ramil Sahib Safarov a legsúlyosabb büntetést kapja hazájában.

Az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium magyar társszervének elküldött dokumentumban nemzetközi megállapodásokra hivatkozva biztosítékot vállalnak, hogy Ramil Sahib Safarov Azerbajdzsánban folytatja büntetését, az ítélet bármiféle változtatása vagy újabb bírósági tárgyalás nélkül. Felhívják rá a figyelmet, hogy az azeri törvények értelmében akit tényleges életfogytiglani börtönre ítélnek, legkorábban akkor helyezhető feltételesen szabadlábra, ha büntetéséből legkevesebb 25 évet letöltött.

Forrás: ATV/MNO/Hír24

Hétvégén Orbán Viktor miniszterelnök társalgott a határon túli magyarokkal rózsaszínű ingben, ma pedig a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterelnök tett le egy jelentős részben a határon túli magyarokra alapozó – helyenként határozottan rózsaszínű - tervet a gazdasági növekedés beindítására. A Wekerle-terv szerint Magyarországnak – és különösen a nyugati és a hazai piacokon sok esetben versenyképtelennek bizonyuló kis- és középvállalkozásoknak – nagy lehetőséget teremtene egy gazdaságilag egységesebb Kárpát-medence.

„Egy sor tanulmány és elemzés mutat rá, hogy a válság utáni világban a gazdasági növekedés Európán belüli súlypontja nyugatról Közép-Európára helyeződik át. A térség történelmi esélyt kaphat arra, hogy egyszerre legyen a munkaalapon dinamikusan fejlődő ázsiai térség és az innováció-vezérelt észak-nyugat-európai fejlődési térség találkozási pontja” – írja a terv.

Közös piac a Kárpátok alatt

Mit is jelent ez a gyakorlatban? A terv szerint két szükséges feltétele lenne annak, hogy a Kárpát-medence cégei egymásnak beszállítót, megrendelőt és piacot adjanak. Az egyik, hogy Magyarország és a szomszédos országok összehangolják infrastrukturális fejlesztéseiket és egységesítsék munkaerőpiacukat. (Hm, ismerős valakinek az elgondolás, hogy a munkaerő, a tőke és az áruk szabad áramlása, azaz az egységes piac fejleszti a gazdaságot?)

Az infrastruktúra összekötéséhez a nemzetgazdasági tárca szerint szükség lenne a határ menti úthálózat közös fejlesztésére, és a tömegközlekedési menetrendek és tarifarendszerek összehangolására. A sürgősségi, készenléti és katasztrófavédelmi rendszereket, a növény- és állatvédelmet is együttműködésre sarkallnák.

Érdekes módon a gazdaság szempontjából általában nem feltétlenül előresorolt egészségügyi rendszer is előkerül a tervben, amely szerint a határ két oldalán működő egészségügyi szolgáltatások összehangolásával „megszüntetne az olykor évtizedek óta fennálló ellátási hiányokat”. Ismerve az egészségügyi szolgáltatások rendszerének határon belüli bonyolultságát, ez nem tűnik könnyű feladatnak.

Jöjjenek, menjünk !

Ami a munkaerőpiacot illeti, a tárca szerint egy Kárpát-medencei szintű munkaerőpiaci információs portálra lenne szükség, ahol megjelennek azon munkalehetőségek, amelyek betöltése helyi szinten nem vagy nehezen lehetséges. A vállalkozások szempontjából ideális lenne a Kárpát-medence országaiban a szakképzés egységesítése – teszi hozzá a terv - a képesítések kölcsönös és automatikus elismerése, illetve a hazai magyar nyelvű szakképzési tananyag közvetlen felhasználhatóságának biztosítása a szomszédos országok magyar nyelvű szakképzésében.

Cél lenne a magyarországi és a szomszédos országokban rendelkezésre álló munkaerő mobilitásának növelése is. Ehhez egy a határon túli partnerkeresést hatékonyan elősegítő munkaerő-piaci tanácsadói hálózat kellene. Az oktatás és a kutatás-fejlesztés terén is erősítenék az együttműködést.

Emellett lenne öt ágazat - a jármű- és gépipari beszállítói együttműködések területe, a zöldgazdaság, az élelmiszergazdaság, a turizmus és egészségipar, valamint a kreatív ipar és az infokommunikációs szektor – amelyekre elkülönített szakmai programok készülnének.

A határon túli magyarokra alapoz

A terv nem titkolja, hogy a határon túli magyaroknak jelentős szerepet szán a nemzetközi kapcsolatok létrehozásában. „A magyar kormány Kárpát-medencei szintű célkitűzéseinek megvalósítása során stratégiai szövetségesként tekint a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségekre, a szomszédos országokkal való kapcsolat szorosabbra fűzésében épít a magyar közösségek helyismeretére, tapasztalataira, a nyelvi akadályok leküzdésében nyújtott segítségére” – fogalmaz a tervezet. Azt is kimondja: Magyarország célja, hogy a gazdasági feltételek javítása révén is hozzájáruljon a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradásához.

A Wekerle-terv elolvasható a kormány.hu-n.

Forrás : Hír24