A Demokratikus Koalíció (DK) független parlamenti képviselőinek helyén a Fidesz vezető politikusait, illetve "a párthoz kötődő üzletembereket" ábrázoló táblák foglaltak helyet csütörtökön kora délután a parlament üléstermében.

A képre kattintva galéria nyílik a flashmobról - Fotó: MTI / Kovács Tamás

Mindegyik tábla egy narancsszínű futballmezt ábrázolt, a dresszeken pedig egy nulla szerepelt. A "11 tagú oligarchaválogatottal" arra akarták felhívni a figyelmet, hogy "amíg az ország elszegényedik, addig a fideszes politikusok és a Fidesz-közeli vállalkozók gyarapodnak". A teremszolgák távolították el a kellékeket – jelentette a helyszínről a Hír24 tudósítója.

Erősebbek leszünk, mint voltunk

Ezzel a közjátékkal vette kezdetét a kabinet elmúlt két évének értékeléséről szóló vitanap a törvényhozásban. Orbán Viktor egyébként nincs ott a parlamentben, a kormányt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter képviseli a Házban.

Vitaindítójában kijelentette: gazdasági, intézményi és bizalmi válsággal találta szembe magát a két éve hatalomra került kormány, de mindháromra volt válasza, így az ország 2014-ben gazdaságilag erősebb lesz, mint 2010-ben volt.

A hiány 3 százalék alá szorításával a kormány megteremtette a költségvetési stabilitást, 385 milliárd forintot hagyott a lakosságnál az arányos személyi jövedelemadó bevezetésével, emellett 3,9 százalékkal csökkent a gyermekes családok adóterhelése.

A külföldi tőke honorálja a reformokat - jelentette ki, utalva arra: növekszik a hazánkba érkező működő tőke nagysága. A tíz éven belül létrehozandó 1 millió új munkahelyről szólva pedig kijelentette: ha ezt nem sikerül elérni, az ország lemarad az európai gazdasági növekedéstől.

Az intézményi válságra adott válaszként beszélt az új alaptörvényről, amelyre épülve sarkalatos törvények sora született meg. Ezek az ezredforduló kihívásaira válaszolva kirajzolják a magyar közélet kontúrjait - mondta. Navracsics szerint a kitűzött célokhoz közelebb került az ország, és 2014-ben az ország gazdaságilag erősebb lesz, mint 2010-ben volt.

Fidesz: a cselekvés két esztendeje

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint az ország polgárainak közös munkája eredményeként sikerült lezárni egy küzdelmes időszakot, a stabilizáció korszakát - hangoztatta, hozzátéve: nem csak a költségvetési hiánycélt sikerült betartani, csökkenteni tudták a költségvetési hiányt és az államadósságot is.

Azt mondta, sikerült eljutni odáig, hogy az erőfeszítéseket az Európai Bizottság is elismeri, és közel van az ország ahhoz, hogy 2013-ra a mintegy tíz éve zajló túlzottdeficit-eljárás megszűnjön.

MSZP: a leépülés két esztendeje

Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint az elmúlt két évben leépült a jogállam, a gazdaság, a munkahelyek, az oktatás, az egészségügy és a szociális rendszer is. Úgy vélte: csak három dolog épül "Orbán Viktor uralkodása alatt" a "Simicska-Nyerges birodalom, vagyis a Közgép-osztály", a Horthy-kultusz és a focistadionok.

A politikus "nettó hazugságoknak" nevezte a Fidesz két évvel ezelőtti választási ígéreteit. Mint mondta, a munkahelyek megvédése helyett, ma kevesebben dolgoznak, mint két éve, 4-6 százalékos gazdasági növekedés helyett 1,2 százalékos a visszaesés, a dilettáns gazdaságpolitika miatt leálltak a beruházások, adócsökkentés helyett pedig 25 hónap alatt 25 új adót vezettek be.

KDNP: egészséges patriotizmus

Harrach Péter, a KDNP vezérszónoka szerint a kormány az adósságállomány csökkentését és a költségvetési hiány lefaragását tartotta egyik legfontosabb céljának. Az autógyártó cégek fejlesztéseivel 27.500 új munkahely jött létre, emellett kétszázezer ember, köztük nyolcvanezer roma származású kapott lehetőséget a közmunkára.

A családi adózás bevezetése nyomán jelentős volt a családok keresetnövekedése, és a nyugdíjak is megőrizték az értéküket. Összességében a kormányzat filozófiájában egy egészséges patriotizmus, a nemzeti középosztály megerősítésének szándéka és az adósságot újratermelő alrendszerek megreformálása volt látható.

Pénteken az iskolák tábláira rákerül a Vakáció utolsó (pontosabban első) betűje is: június 15-én hivatalosan is befejeződik a 2011/2012-es tanév. Idén nemcsak a diákok, hanem maga az oktatási államtitkár is bizonyítvány kapott.

Az egyetemistákból és főiskolásokból álló Hallgatói Hálózat (HaHa), az egyetemi oktatókat tömörítő Oktatói Hálózat (OHA) és a pedagógusokat, szülőket, közoktatási szakembereket felsorakoztató Hálózat a Tanszabadságért (HAT) közösen adta át az értékelőt. A Hoffmann Rózsára nem túl hízelgő (érdemjegyben kifejezve: elégtelent érő) dokumentumot az államtitkár egyik munkatársa vette át csütörtök délután. Az akción egyben bemutatták azt a helyzetértékelést is (hívjuk stílszerűen szöveges értékelésnek), amelyet Hoffmann Rózsa mellett megkap az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és Androulla Vassiliou, az Európai Bizottság oktatási biztosa is.

Fotók: Berecz Valter

"Hazám, hazám te mindenem, a jövődet rontod el végérvényesen" - így kezdte beszédét Závada Pál az államtitkár szakmai gyakorlatát értékelő bizonyítvány átadásakor. Az író szerint Hoffmann Rózsának állították ki a bizonyítványt, aki a minisztériumban töltötte gyakorlatát, de témavezetője Orbán Viktor miniszterelnök volt, így kettőjük közös munkáját értékeli elégtelenre a bizonyítvány. Závada hozzátette, voltak írók és lesznek is, akikről később derül ki, hogy mennyit érnek, de "virtigli nyilasokat ne tessenek a NAT-ba tenni!".

Nahalka István oktatáskutató, a Hálózat a Tanszabadságért részéről azt mondta, pedagógiai szakos hallgatókat oktat, de az új felsőoktatási törvény szerint amit eddig tanított, annak a 80 százalékát ki kellene dobnia az ablakon. Hozzátette, amíg katedrát kap, nem fogja ezt tenni, hanem meggyőződése szerint tartja az órákat.

Gáncs Anna docens, az Oktatói Hálózat képviselője szerint Hoffmann Rózsa törvényei az ambíció és a tudás arculcsapását képviselik, a jelenlegi oktatáspolitika pedig a társadalom kettészakítását fogja eredményezni. Mint mondta, ők is tudják, hogy reformokra szükség van, sőt jobban tudják, de nem ezekkel a módszerekkel.

Kóbor Andrea egyetemista - a Hallgatói Hálózat tagja- azt mondta, hogy nagyon, nagyon dühös az arrogancia és előkészítetlenség miatt, amivel "ezt a dühítően igazságtalan felsőoktatási törvényt megalkották". 32 ezer emberrel kevesebben jelentkeztek idén a felsőoktatásba, neki is két barátnője ment inkább külföldre tanulni, mert nem akarták itthon aláírni a hallgatói szerződést, tandíjra viszont nincs pénzük. "Elmentek, miért jönnének vissza? Ha a legjobbak mentek el, akkor kik működtetik majd a jövőben ezt az országot?" - tette fel a kérdést.

A bizonyítványt Taisz Miklós vette át a minisztérium részéről.

A három szervezet szerint a decemberben viharos gyorsasággal, átgondolatlanul elfogadott felsőoktatási, köznevelési és szakképzési törvények, valamint az azokat kiegészítő kormányrendeletek súlyosan korlátozzák az Európai Unió alapértékeit, és nem szolgálják sem a tudásalapú társadalom kialakítását, sem a foglalkoztathatóság növelését. A dokumentum szerzői kijelentik, hogy a kormány az oktatási rendszer átalakításánál „nem a felmérések és kutatások adataiból, hanem bizonyos gazdasági érdekcsoportok törekvéseiből, valamint saját, ideologikusan átszínezett, a valóság tényeit figyelmen kívül hagyó elképzeléseiből indul ki”. A kormányzat, szerintük retorikai eszközökkel fedi el azt a tényt, hogy politikája valójában az európai értékekkel és az európai fejlesztési törekvésekkel ellentétes irányba halad.

Az Orbán-kormány intézkedései az oktatásra fordított költségek csökkentésére, a középosztályi érdekek érvényesülésére, az oktatási ágazat ideológiai-politikai átszabására és a kormányzati centrum hatalmának növelésére irányulnak – olvasható a több mint 20 oldalas helyzetjelentésben.

A Távolodóban Európától című helyzetjelentés szerint a kormány oktatáspolitikai intézkedései „a magyar köz- és felsőoktatás visszafejlesztésének lehetőségét hordozzák, és így az EU2020 stratégia fő célkitűzéseivel ellentétes következményekkel fenyegetnek”. A szerzők tovább is mennek: kijelentik, a kormány a gazdaságpolitikai sikertelenséget többek között a közszolgálatokból való indokolatlan és aránytalan elvonásokkal kompenzálja. Az államépítés, az állami hatalom koncentrálásának növekvő költségeit a közszolgáltatásokra terheli.

Az Európai Unió többek között azt várja el tagjaitól, hogy 2020-ig a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalék alá szorítsák. A felsőoktatást érintő uniós célkitűzés szerint el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós polgárok legalább 40 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. Ugyancsak szoros kapcsolatban van az oktatási és képzési rendszerrel az a célkitűzés, hogy az EU legalább 20 millióval csökkenteni tervezi azok számát, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

Az Unió által megfogalmazott 2020-as tervekhez képest a magyar kormány jóval szerényebb vállalásokat fogadott el, de az utóbbi hónapok kormányzati döntései még ezek elérését is nehezíteni fogják – áll a helyzetjelentésben.

Szerző : BI

Magyarország néhány éven belül olyan ország lesz, ahova vissza akarnak, és vissza fognak jönni a magyar fiatalok - így reagált a Fidesz szóvivője arra a szocialista kritikára, miszerint a kormányváltás óta másfélszeresére nőtt azok száma, akik lakhatás, vagy munkavállalás miatt elhagyják az országot.

Selmeczi Gabriella vasárnapi közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy most folyik az oktatási rendszer reformja, az adórendszer munkabarát átalakítása, és a gazdaság beindítása.

Hangsúlyozta, hogy a kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a munkahelyteremtés áll, amit a Fidesz kiemelt nemzeti ügynek tekint, és különösen nagy figyelmet fordít a fiatal munkanélküliek helyzetének megoldására.

Emlékeztetett arra, hogy 2002-ben, amikor az Orbán-kabinet átadta a kormányzást, 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ezt a Gyurcsány-korszakban az MSZP-kormányok megduplázták, 2010-re pedig már 11,4 százalékra ugrott a munkanélküliség.

Selmeczi Gabriella szerint az adatokból az látszik, hogy a fiatalok nagyobbik része tapasztalatszerzésből megy el külföldre, és azt tervezi, hogy pár év után hazatér. A kisebb részük kint maradna, az ő hazatérésük érdekében mindent megteszünk - fűzte hozzá.

A Fidesz szóvivője az elvándorlók számára utalva jelezte azt is, a szocialisták miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc volt az, aki azt mondta, hogy el lehet menni az országból.

Selmeczi Gabriella Winkfein Csaba, az MSZP elnökségi tagja kijelentéseire reagált. Az ellenzéki politikus vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján egyebek mellett azt mondta, minden ötödik felnőtt, és minden második 30 év alatti gondolkodik azon, hogy elhagyja az országot. Úgy vélte, ennek részben az az oka, hogy a pályakezdők körében 28 százalék a munkanélküliségi ráta.

Forrás : MTI

A korábbi terveknek megfelelően, az egykori postavezér, Schmidt Pál lett a negyedik, állami mobilszolgáltató vezérigazgatója. A cég terveiről továbbra sem lehet sokat tudni, még a nevét, és hívószámát sem. A mobilcég elnöke, Kalmár István kedden este a Hír TV „Rájátszás” című műsorában annyit elárult, hogy a név már majdnem kész, de még titkos.

A hívószám lehet az 50-es, vagy a 60-as, de Kalmár azt szeretné, ha a cég legtöbb ügyfelének a száma 20-assal, 30-assal, vagy 70-essel kezdődne. Vagyis a leendő ügyfelek a jelenlegi szolgáltatóktól érkeznének a jó szolgáltatások és tarifák miatt – olvasható a Telefonközpont című blogban.

Forrás : Telefonközpont blog

A DK elnöke szerint Orbán Viktor megverhető 2014-ben. Gyurcsány Ferenc az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elmondta: a következő két év kérdése lesz, hogy az ellenzéki politikusoknak megjön-e az eszük és képesek lesznek-e együttműködni.

Az eredendő bűn 2001 és 2006 között van, amikor azt mondtuk, hogy van itt pénz, hadd menjen – reagált Gyurcsány Ferenc Oszkó Péter kijelentésére, aki szerint a második Gyurcsány-kormánynak az volt a tragédiája, hogy volt egy első Gyurcsány-kormány.

Fotó: Neményi Márton

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a kormányának „pokoli” megszorítási kényszere volt, azonban az Orbán-kormánynak nem volt ilyen, ennek ellenére csökken a GDP.

Gyurcsány szerint Orbán Viktor nem mond igazat akkor, amikor azt állítja, hogy rosszabb állapotban vette át az országot, mint Görögország.

Az IMF-tárgyalásról szólva Gyurcsány elmondta: Orbán Viktor azért akar megállapodni, hogy legyen pénze arra, hogy folytassa, amit eddig csinált, az IMF pedig azért, hogy ne legyen.  Részletek az ATV oldalán!

A demokráciát, a politikai szabadságot és az emberi jogokat monitorozó nemzetközi szervezet jelentése szerint Magyarország az új EU-tagok demokratikus hanyatlásának legnyilvánvalóbb példája, Orbán Viktor és Viktor Janukovics pedig országaik putyinizálásán munkálkodnak.

A Magyarországon és Ukrajnában zajló negatív fejlemények állnak a kelet-közép-európai antidemokratikus tendencia homlokterében; ez komoly kérdéseket vet fel az Európai Unió fiatal demokráciáinak tartósságát, valamint a tagjelöltaspiránsok kilátásait illetően - áll az úgynevezett átmeneti országokat kiértékelő éves jelentésben, amelyet szerdán mutatnak be egy londoni rendezvényen.

Fotó: MTI / EPA / Jurij Kocsetkov

A jelentés Magyarország elmúlt egy évben nyújtott teljesítményét az új EU-tagok demokratikus hanyatlásának legnyilvánvalóbb példájaként említi: „A demokratikus gyakorlat gyenge hagyományainak, a korrupció és a kliensrendszer rugalmas hálózatainak, a közbizalom alacsony szintjének, valamint az ingatag gazdasági feltételeknek a kombinációja akadályt gördített a kitörölhetetlen demokratikus reformok megvalósítása elé.” A FH az igazságszolgáltatás függetlenségével és a médiaszabadsággal kapcsolatban is gondokat lát, miközben „gyenge ellenzékről” és „szokatlan parlamenti szupertöbbséggel rendelkező antiliberális kormánypártról” tesz említést a politikai környezetet jellemezve.

A jogvédő szervezet aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az egyre növekvő gazdasági bizonytalanság időszakában az említett két államban felerősödő antidemokratikus tendenciák másutt is gyökeret ereszthetnek a térségben. „Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Viktor Janukovics ukrán elnök úgynevezett reformok ürügyén szisztematikusan bontja le az alapvető fékeket és ellensúlyokat” - mondta David Kramer, a FH elnöke. Hozzátette, „úgy tűnik, országaik putyinizálásán munkálkodnak, ami pedig ironikus, tekintve, hogy az elmúlt évben Oroszországban is nagyban hiteltelenné vált az elnök nevével fémjelzett folyamat, mivel az átlagoroszok is egyre inkább igénylik a kormány elszámoltathatóságának és átláthatóságának garanciáit”.

A szervezet demokrácia-eredménytáblázatán Magyarország sereghajtó a „konszolidált demokráciák” kategóriájában. A térség öt további európai uniós tagjánál (Bulgáriában, Csehországban, Litvániában, Romániában és Szlovákiában) jegyeztek fel nettó visszaesést az elmúlt öt évben. - A zavar jeleit mutatják az elmúlt két évtizedben a legjobban teljesítők, az EU új tagjai, így itt az ideje, hogy fokozottabb nemzetközi figyelem irányuljon a közép-, és délkelet-európai demokratikus konszolidáció egyre komolyabb kihívásaira - figyelmeztetett Sylvana Habdank-Kolaczkowska, a jelentés projektigazgatója.

A Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatósága kedden azt közölte, hogy a kisajátításról szóló törvény módosítását az Országgyűlés a házszabályba és a jogalkotási törvénybe ütköző módon fogadta el, a sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló jogszabály pedig olyan koherenciazavarban szenved, amelyet csak újbóli megtárgyalásával lehet orvosolni.

A parlamenti honlapon olvasható részletes indoklás alapján Áder János kifogásolta, hogy a Ház a kisajátítási törvény módosításakor egy zárószavazás előtti indítvány elfogadásával az állattenyésztésről szóló törvényen is változtatott, noha azt az egységes javaslat nem érintette.

Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvénymódosítás a sportcélú ingatlanok tulajdonjogi helyzetének rendezéséről szóló elfogadott, de még nem kihirdetett jogszabályon is változtatott volna, amit a jogalkotási törvény nem tesz lehetővé.

Áder János már korábban is visszaküldött egy törvényt, az a a médiatörvény volt, amelyben de eljárási hibát vétett a parlament. Áder János akkor a pontosabban nem ismertetett hiba mielőbbi orvoslását kérte, szerinte ugyanis ezt kívánja a jogbiztonság és az alkotmányosság elve.

Áder János egyébként már beiktatásakor jelezte - hogy államfői szerepfelfogása - merőben eltérő elődjétől, Schmitt Pálétól, aki minden törvényt aláírt.

Forrás : MTI