A Kína felé való nyitás kudarc volt, a szállodaipar a csőd szélén, a kiskereskedelem eladósodott, gazdasági alapjait helyre kell hozni, a bankszektor átalakításra szorul, az építőipar romokban – állítja Széles Gábor.

A jobboldali kötődéseiről ismert üzletember saját lapjában, a Magyar Hírlapban írt tételesen a szerinte számos változást igénylő kormányzati politikáról. A változtatások szükségességéért elsősorban az elmúlt 22 évet teszi felelőssé. Szerinte saját fejlesztési stratégiára lenne szükség, hiszen európai és világviszonylatban is kis ország vagyunk; amely sem hitelekkel, sem a fiskális politikai eszközeivel, sem privatizációval nem tud túljutni gazdasága problémáin.

Fotó: MTI / Kovács Attila

Ma Magyarországon a legnagyobb szállodatulajdonos az egyik nagy kereskedelmi bank, mert annak idején az ő hiteleiből épültek a legnagyobb négy- és ötcsillagos szállodák – írja Széles. – Ezek sorra bedőltek, a felszámolás szélén állnak; és ez magával ránthatja az egész idegenforgalmat.

A kereskedelmi láncoknál visszaesett a forgalom, ennek következtében beszállítói tartozásaik vannak. Széles konkrét nevek nélkül, de példát is hoz egy olyan, „enyhén jobboldali” vállalkozóra, aki ötmilliárd forinttal segített az országos botrány elkerülésében egy nemzetközi méretű beszállítónak. A kiskereskedelemben sok kisbolt zárt be, ami – Széles diagnózisa alapján – a gazdasági alapok helyrehozását teszi a következő évek egyik legnagyobb feladatává.

A bankszektorral kapcsolatban azt mondta az üzletember: amikor még hatalmas profittal dolgoztak, akkor fényűző palotákat építettek és túl sok bankfiókot nyitottak, melyek mára (részben az internetes bankolás miatt) feleslegessé váltak.

Széles ítélete szerint az Orbán-kormánynak ezeket a problémákat nem szabad „a szőnyeg alá söpörnie”, hanem szakmai vitákon ki kellene beszélnie. Továbbá az egyes gazdasági ágazatok sajátos problémáira külön gazdaságfejlesztési és megsegítési stratégiát kellene kidolgozni.

Forrás : Hír24

Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarország nem ültette át jogrendszerébe megfelelően az unió engedélyeztetési eljárásról szóló irányelvét. A bizottság véleménye szerint a magyarországi letelepedés nem szabható feltételül a műsorszórási engedély megadásához, mert az sértheti a szabad szolgáltatásnyújtás uniós elvét, továbbá az EU telekommunikációs előírásait.

A bizottság úgy látja, hogy bár a médiaszabályozás konkrétan nem szabja a műsorszolgáltatási engedély megadásának közvetlen feltételéül a magyarországi telephely meglétét, de a hatóságoknak lehetőséget biztosít, hogy ezt megtegyék.

Tavaly egy műholdas műsorszóró társaság fordult az Európai Bizottsághoz, miután Magyarországon csak akkor kaphatott volna műsorszórási engedélyt, ha a cég Magyarországon is bejegyezteti magát. A vállalat, amelyet a bizottsági forrás a panaszos jogainak védelme érdekében nem nevezett meg, úgy ítélte meg, hogy jogában áll határokon átnyúló műsorszóró tevékenységet végezni anélkül, hogy bejegyeztetné magát Magyarországon.

Az MTI-nek nyilatkozó bizottsági forrás szerint az nem lehet kérdéses, hogy ehhez elengedhetetlen a magyar hatóságok engedélye, annak viszont nem lehet feltétele a magyarországi telephely megléte.

Az ügyet ismerő forrás az eljárás menetét ismertetve kifejtette, hogy a procedúra kezdeti szakaszban van; a hivatalos felszólító levél, amelyet Magyarországra küldtek, az első hivatalos lépés a kötelezettségszegési eljárásban. Hozzátette ugyanakkor, hogy minden ilyen eljárás egy informális üzenettel indul, amellyel a bizottság célja, hogy felmérje a helyzetet és megállapítsa a tényeket. Ebben az esetben is küldtek ilyen üzenetet, és a magyar hatóságok erre adott „nem kielégítő" válasza miatt döntöttek a kötelezettségszegési eljárás elindításáról.

Forrás : MTI

„Miért adtok oda százezreket olyan cigányoknak vállalkozás beindítására, akik 20 éve nem dolgoznak, és úgysem fogják visszaadni a pénzt?” – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket kaptak a Kiútprogram elindítói két-három éve. Mint már többször írtuk, a jórészt uniós, kisebb részt állami és magánforrásokból indult program keretében reménytelen mélyszegénységben élő emberek, elsősorban romák kaptak fedezet nélküli hitelt vállalkozás indítására olyan térségekben, ahol szinte semmilyen más munkalehetőség nincs. A hitel mellett a családok képzést, szellemi és kapcsolati tőkét és más segítséget is kaptak.

A program egyik szellemi atyja, Molnár György közgazdász egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen elmondta, azóta bebizonyosodott, hogy a résztvevők – néhány kivételtől eltekintve – mindent megtesznek, hogy visszafizessék a hitelt. A program első, 2011 tavaszáig tartó szakaszában még csak 40 százalékos visszafizetési ráta a második időszakban (2011 végéig) 60 százalékra emelkedett, a harmadik szakaszban pedig majdnem elérte a 100 százalékot. A Kiútprogramba eddig bekapcsolódott 138 ügyfél 153 vállalkozása összesen több mint 70 milliónyi hitelt kapott.

E támogatásokból létesült többek között egy mozgó vegyesbolt Ongán, Jánoshalmán egy fakitermelő-tűzifa-feldolgozó vállalkozás, több szarvasmarhatartó- és sertéstelep, Jánoshalmán egy virágbolt, Kántorjánoson pedig egy uborkatermelő közösségi vállalkozás.

A kormánynak nem kell

Polgár András, a Kiútprogram Nonprofit Zrt. elnöke emlékeztetett, hogy a program első, kísérleti szakasza a hetekben egy brüsszeli konferencián zárult le. Ott az EU és a Világbank jelenlévő szakemberei egyértelmű sikerként értékelték a tapasztalatokat, és egyetértettek abban, hogy az EU által 1,4 millió euróval támogatott Kiútprogramon kívül nincs más, a fehér gazdaságban működő, a roma integrációt szolgáló sikeres munkahelyteremtő szociális mikrohitelprogram a térségben. Mellesleg több környező ország (Macedónia, Románia, Szlovákia) is érdeklődik a kezdeményezés iránt. Meghökkentő módon azonban a magyar kormány képviselője épp ezen a konferencián jelentette be, hogy kiszáll a program támogatásából.

Ez annál is meglepőbb, mert költségvetési szempontból sem indokolható a kormány lépése. A Kiútprogram nettó költségei ugyanis megegyeznek a Matolcsy György által szorgalmazott közfoglalkoztatás költségeivel. Hatékonysága viszont sokkal nagyobb, hiszen a közfoglalkoztatás csak a fizetés idejére teremt munkát, a Kiútprogram viszont az első év után a résztvevők legalább 60 százalékának beindult vállalkozást, tartós megélhetést jelent. Azaz ugyanannyi pénzből a Kiútprogram kifutása valós munkahelyteremtés, a közfoglalkoztatásból viszont alig van esély betörni a munkaerőpiacra.

Életképes vállalkozások

A program legfontosabb tapasztalata – mondta Molnár György –, hogy megfelelő támogatás és képzés mellett, a szükséges tőke megfinanszírozása esetén a nyomorban élő emberek igenis képesek életképes vállalkozásokat létrehozni. Ráadásul az is kiderült, hogy körükben nem kisebb a jó vállalkozói képességekkel rendelkezők aránya, mint a társadalom más rétegeiben. Azt azonban Felcsuti Péter, a Kiútprogram Nonprofit Zrt. igazgatósági tagja, és egyben mára az egyik legnagyobb magántámogatója hangsúlyozta, hogy a program nem jelent általános megoldást a szegénység felszámolására, abba csak a vállalkozási, kapcsolatteremtési készségekkel rendelkezők tudnak sikerrel bekapcsolódni.

Az viszont egyértelműen bebizonyosodott, hogy évek óta munkanélküli emberek (cigányok és nem cigányok egyaránt) nem azért voltak munka nélkül, mert nem akartak dolgozni, nem is azért, mert olyan kényelmesen éltek a segélyből, hanem azért, mert egyáltalán nem volt munkalehetőségük. Abban a pillanatban, hogy lehetőséget és bizalmat kaptak, éltek vele, mert az minden vágyuk, hogy méltó módon tarthassák el családjukat, gyermekeiket. Fontos tapasztalat az is, hogy a bizalmat bizalommal viszonozzák, és törekszenek a hitel visszafizetésére – magyarázta Felcsuti Péter.

Egyelőre csökkentett üzemmód

A program azonban csak akkor tud sikeres lenni, ha biztosítható az ügyfelekkel foglalkozó munkatársak (az úgynevezett terepmunkások) folyamatos jelenléte. Ők nyújtják a pénzügyi és gazdálkodási ismereteket, segítenek eligazodni a bürokrácia útvesztőiben, támogatást nyújtanak a lépten-nyomon (a terepmunkások tapasztalata szerint az esetek mintegy felében) tapasztalható diszkrimináció elleni védekezésben egyaránt.

Az állami támogatás elmaradása emiatt óriási veszteség. „Nem tudjuk a jelenlegi formában üzemeltetni a programot, de egy kisebb részét magántámogatók segítségével folytatjuk" – jelentette be Polgár András a sajtóbeszélgetésen. A továbbvitt program alapja az a projekt, amelyben egy nyírségi település 30, túlnyomórészt roma családja kapcsolódhatott be egy uborkatermelési rendszerbe. Ennek sikerére jellemző, hogy minden résztvevő visszafizette a hitelt, de talán még fontosabb, hogy az addig reménytelen, rosszkedvű település lakói magabiztosabbak, bizakodóbbak lettek, többen beiratkoztak különböző iskolákba. Jelenleg a programgazdák tárgyalásokat folytatnak több magántámogatóval, szervezettel, s ha ezek sikerrel járnak, akkor 2013-ban további legalább 100 hitel nyújtására nyílik lehetőség, egyre többen kapcsolódhatnak be a sikeres uborkatermelési projektbe.

Az állam is jól jár

A program végrehajtói azonban bíznak abban, hogy a kormányzat újragondolja álláspontját, hiszen úgy vélik, s az eredményeik is ezt erősítik, a hátrányos helyzetű kistérségekben, alacsony iskolai végzettségű emberek számára jelenleg nincs a Kiútprogramnál hatékonyabb munkahelyteremtő eszköz. A program adó- és járuléktermelő képességét pedig az is bizonyítja, hogy az első két év során az állam számára befizetett közterhek mintegy 50 millió forinttal meghaladták a 100 millióra rúgó állami támogatást. Azaz – ellentétben a közmunkaprogrammal – a Kiútprogram az állam számára is rentábilis volt.

A programgazdák hangsúlyozták, az állam következetes támogatása esetén több ezer munkahelyet lehetne teremteni az ország legelmaradottabb területein.

Forrás : FN24

Szerző : B.I.

A tüntetést azután szervezték meg, hogy a Jobbik az Avasi lakótelepen - a szerintük megnövekedett bűnözés miatt - kezdeményezett ugyancsak szerda délutánra megmozdulást. Mint azt Váradi Gábor, a miskolci cigány nemzetiségi önkormányzat vezetője a menet elindulása előtt elmondta, a gyűlölet és a kirekesztés, a bűnbakképzés ellen akarnak fellépni.

Tűrhetetlen, hogy egyesek azért gyűlölnek másokat, esetleg azért akarják az életüket kioltani, mert más a bőrük színe - tette hozzá. Fel akarják hívni a magyar társadalom figyelmét arra, hogy a lejtőn még meg lehet állni. A politikát pedig arra szólítják fel: vessen véget annak, hogy csak eszközként használja a cigányságot - közölte Váradi Gábor.

Elindult a Demokratikus Koalíció (DK) menete is: kora délután kilenc autó és körülbelül ötven ember zárta le az utat a Csabai kapuban, a Fáy közgazdasági szakközépiskola előtti szakaszon. A demonstrálók élén Vadai Ágnes és Molnár Csaba országgyűlési képviselő, valamint Varga Gergő, az avasi városrész önkormányzati képviselője halad. Kezükben transzparenst tartanak "Békét! Nyugalmat! Megoldásokat!" felirattal.

Fotó: MTI / Vajda János

A város polgármestere egyesek politikai haszonszerzéséről beszélt a demonstrációkkal kapcsolatban. Kriza Ákos (Fidesz-KDNP) sajtótájékoztatóján azt mondta: masírozók, hőbörgők jelentek meg Miskolcon, "politikai haszonlesők lepték el" a város utcáit, sokan közülük Budapestről jöttek. Miskolcnak egyáltalán nem használ ez a mai nap, nem használ azoknak, akik itt élnek, akik keményen küzdenek mindennapjaikért - mondta a polgármester.

Kriza Ákos szerint az utóbbi egy-két évben a biztonságérzet Miskolcon és ezen belül az Avasi lakótelepen jelentősen javult, az eddig elért eredményeket teszik tönkre azok, akik "fel-alá masíroznak az Avason". A polgármester úgy fogalmazott: egyesek a rend és a béke megvédése érdekében "szebb jövőt, és ehhez hasonló egyéb jelszavakat kiabálnak", ám "így nem lehet szebb jövőt építeni".

Kriza Ákos emlékeztetett arra, hogy az avasi városrészben az előző kormányzati ciklus idején a fészekrakó program lehetőségét kihasználva több száz olyan család költözött be a panellakásokba, amelynek tagjai nem tudtak beilleszkedni a közösségbe, viselkedésük megbotránkoztatta az ott élőket, nem fizették a rezsit, a közös költséget.

A város korábbi vezetőinek nyolc évük volt arra, hogy konszolidálják a helyzetet, hogy "nyugodt legyen az élet a város különböző részein", de az ő idejük alatt "kriminalizálódott el a helyzet" - tette hozzá. Megjegyezte: a jelenlegi vezetők az Avason a rendőri és közterület felügyeleti jelenlét megerősítésére helyezték a hangsúlyt, és rendszeresen átfogó hatósági ellenőrzéseket tartanak.

Kriza Ákos szerint a demonstrációsorozat okafogyott, csupán a politikai "handabandázás" része. Rend van, rend lesz és marad is Miskolcon - szögezte le.

Forrás : MTI

(Fotó: AFP)

Az Ökumenikus Segélyszervezet Egy irányba megyünk? című rendezvényén Lévai Anikó, a segélyszervezet jószolgálati nagykövete azt mondta: gazdasági paradigmaváltás zajlik, "az ma már csak illúzió, hogy egyre jobban fogunk élni". Orbán Viktor felesége szerint a fiatal nemzedékek egyre többet fognak dolgozni, miközben vissza kell fogni a fogyasztást, környezetvédelmi és gazdasági okokból egyaránt.

A munkára való hajlandóság, a képesség a kemény munkára egyre fontosabb kritériummá válik, ez lesz a feltétele annak, hogy kiegyensúlyozottan élhessünk - mondta. A munka a szegénység elleni küzdelemnek az alfája és ómegája – tette hozzá Lévai Anikó. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársaival azt tapasztalták, hogy ott sikerült a legeredményesebb munkát végezniük, ahol a helyieknek munkát tudtak adni a katasztrófa elhárításában, az újjáépítésben vagy akár a szervezésben.

A konferencián a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy a kormány a jövőben inkább a munkaadókat szeretné ösztönözni annak érdekében, hogy bővüljön a foglalkoztatás. Cséfalvay Zoltán szerint Magyarországon is oda kell figyelni a fiatalkorúak munkanélküliségére, mert állás nélkül nehéz elindulni és továbblépni, és ez akár elvezethet egy "elveszett nemzedék" kialakulásához is.

Forrás : MTI / Hír24

A Fidesz-hatalom legitimációja súlyos gondokkal küszködik, nagyobbakkal, mint ahogy az a közvélemény-kutatásokból elsőre kiolvasható. A legitimációs gondok, illetve azoknak a fokozódása minden kormányzati berendezkedés számára erőteljes figyelmeztetés, egy jelzés arra, hogy az országban uralkodó állapotokkal egyre kevesebben elégedettek, egyre kevésbé fogadják el az ország lakosai a hatalmat gyakorlók személyét. Csakhogy az úgynevezett demokratikus ellenzék most még nem szánta rá magát az intézményesített összefogásra, a Medián kutatási eredményei szerint a feliratkozás bevezetése is a Fidesz választási esélyeit növeli.

Van azonban egy félelmetes fegyver a Fidesz ellen, amelyet paradox módon jelentős részben éppen a kormánypárt adott az ellenfelei kezébe: az elmúlt két év alatt olyan sok elkeseredés, frusztráció, félelem, bizonytalanság halmozódott fel a kormányzati gyakorlat miatt, amelyet az ellenzéki erők akár a maguk javára is fordíthatnak a 2014-es választásokon.  Ezt az érzelmi gyúanyagot antiorbánizmusnak, illetve Fidesz-ellenességnek is nevezhetjük, amelynek az összetevőit és lehetséges következményeit vizsgálja az elemzés.

A felszín: vezet a Fidesz

Abban egyetértenek a közvélemény-kutató cégek, hogy a Fidesz vezeti a népszerűségi listát, bár a Fidesz előnyének a nagyságát illetően már eltérőek az adatok. A támogatottság csökkenése azonban egyértelmű és jelentős. A Fidesz vezetését relativizálja, hogy a választók kb. fele egyelőre nem kíván részt venni a választásokon (feliratkozni még kevésbé), illetve sok a bizonytalan választó.

A Medián júniusi kutatása (HVG, 2012. június 30.) azonban mélyebben lévő legitimációs problémára is rámutat: 1. Az emberek 80 százaléka szerint Magyarországon inkább rossz irányba mennek a dolgok; 2. A kormány munkájával való elégedettség nagyon alacsony szintű, 28 százalékos; 3. A Fidesz elutasítottsága a kormányváltáskor mért 21 százalékról több mint duplájára, immáron 51%-ra kúszott fel.

Fotó: Neményi Márton

Ezek az adatok azt mutatják, hogy a helyzet rosszabbodásáért a választók nagy része a kormány politikáját teszi felelőssé, ugyanis nem sikerült széles körben elfogadtatni azt a kormányzati kommunikációt, hogy a kormányzat egyébként jól dolgozik, ám az euróválság külső hatásai akadályozzák Magyarországot a gyorsabb fejlődésben. A kormány rossz megítélésében természetesen osztozik a Fidesz is.

Mint már utaltunk rá, az előzetes regisztráció (feliratkozás) ugyan egyelőre a Fidesz-tábornak kedvez, de nem biztos, hogy egy év múlva is ugyanez marad a helyzet. A pártok nem is titkolják, hogy a hivatalos választási kampány előtt egy regisztrációs kampányt is terveznek, amelynek során a híveiket a választásokon való feliratkozásra szólítják majd fel. Itt van jelentősége, hogy a Fidesszel szembeni ellenérzések milyen mélyen gyökereznek a választópolgárok lelkében, mert egy ügyes és hiteles kampánnyal, erre építve sok olyan választót rá lehetne venni a feliratkozásra, akik úgy érzik, hogy a Fidesz-kormányzás nekik rosszat hozott. Ilyenek pedig szép számban vannak, ezt támasztják alá a kormány legitimációs erejének erodálását jól bemutató, imént idézett számok is. Ezeknek a további összetevőit vizsgáljuk meg a következő részben.

A mélység : az antiorbánizmus összetevői

Módszertanilag vitatható, hogy az antiorbánizmust és a Fidesz-ellenességet egy sorba rakjuk, ugyanis leegyszerűsítés volna azt állítani, hogy a Fidesz egyenlő lenne Orbán Viktor politikájával. Az ország alkotmányjogi berendezkedése, és egyes jelekből (iskolák államosításának kezdeményezése, a „baltás gyilkos” kiadásáról született miniszterelnöki döntés) egyértelműen levonható azonban az a következtetés, hogy a miniszterelnök személye nagyon összekapcsolódik a Fidesszel és a kormányzattal. Az ilyen összekapcsolódás különösen azon választók fejében (és ők vannak többségben) létezik, akik a politikai eseményeket csak mérsékelten figyelik, így a Fidesz politikájában az Orbánon kívüli erőtereket már kevésbé vagy egyáltalán nem látják. Számukra Orbán és a Fidesz lényegében egy, a párt és a Fidesz népszerűsége általában egymással korreláló viszonyban is szokott lenni.

Milyen tényezők táplálják a Fidesszel és az Orbánnal szembeni ellenérzéseket? Azt látni kell, hogy egy adott párt szükségszerűen előhív ellenérzéseket, ellentétes véleményeket magával szemben. A kérdés inkább az elutasítottság, a kormány munkájával szembeni elégedetlenség mértékében van, és mind a két faktor jelentősen megnőtt az elmúlt két évben.

A Fidesz legitimációs bázisa meggyengülésének fő oka abban keresendő, hogy az ország közjogi és társadalmi-gazdasági átalakítása során számosan érezték magukat vesztesnek, becsapottnak, és elkezdtek félni. Az alábbiakban ezeknek a negatív érzéseknek az okait szedjük pontokba, jelezve, hogy az egyes pontok összefügghetnek egymással, nem választhatóak el mereven egymástól, és a felsorolás nem teljes:

1. Az egykulcsos adórendszer hatása: az átlagkeresők vagy az alatti jövedelemben részesülők – különösen azok, akik nem vagy csak korlátozottan tudtak családi adókedvezményt igénybe venni – 2011 elején azt tapasztalták, hogy az új adójogi szabályok miatt csökkent a nettó jövedelmük. A kormányzat által előírt elvárt béremelés csak annyibban enyhített a helyzeten, hogy e személyek jó esetben kaptak kompenzációt a nettó jövedelmük elmaradására, de reálbéremelést már nem feltétlenül kaptak a munkáltatójuktól. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az átlag felettieket jutalmazta az új adórendszer, ez viszont a társadalmi igazságosságosságot sértette sokakban. A Fidesz népszerűségének erőteljesebb csökkenése pont 2011 első hónapjaiban indult meg.

2. A nyugdíjrendszer, ezen belül a rokkantnyugdíjak, illetve a szolgálati nyugdíjak átalakítása: bár övezte egyetértés azt a Fidesz-gondolatot, hogy a nyugdíjrendszer anomáliáival valamit kezdeni kell, de a reform stílusa (visszamenőleges hatállyal szűnt meg a szolgálati nyugdíj, kész helyzet elé állítva sok embert) sok választót ellenérzéssel töltött el. Többeket meglepetésszerűen ért, hogy mivel eddigi nyugdíjukat támogatássá keresztelték át, megszűntek azon utazási kedvezményeik is, amelyeket korábban nyugdíjban részesülőként kaptak meg.

3. Az elmúlt két évben nem javult az életszínvonal, Ferge Zsuzsa szerint a szegények, illetve a létminimum környékén élők létszáma immáron kb. négymillió fő. A reálkeresetek csökkentek, amelynek fő oka a felgyorsuló infláció. A versenyszféra foglalkoztatottságában sem látszik javulás. A rekordméretű 27%-os ÁFA pedig tovább sújtotta az alacsonyabb jövedelemből élőket.

4. Szociális ellátások megkurtítása: a munkanélküli segély rendkívüli mértékben való lerövidítése, most már csak három hónapra jár álláskeresési támogatás. A szociális segélyt egyre inkább feltételekhez köti az állam, lásd a közmunka-kötelezettség előírását, amely viszont alatta marad még a 93 ezer forintosos minimálbérnek is.

5. A köztisztviselők (kormánytisztviselők) könnyített elbocsátása: jól mutatja a Fidesznek az államapparátus teljesítményével való elégedetlenségét, hogy még fel sem állt az új Orbán-kormány, de már akkor megszavazta a parlament, hogy a minisztériumi köztisztviselőket indoklás nélkül el lehessen távolítani az állásukból. Az Alkotmánybíróság közbelépése miatt az indoklás nélküli felmentésről le kellett mondani, de a szabályozás lényege nem változott: a korábbihoz képest sokkal könnyebben fel lehet menteni a közszolgálatban dolgozókat, például a bizalomvesztés jogcímén. A nagy hatáskörű megyei kormányhivatalok élére politikusok kerültek, akiknek jóindulatától jelentős mértékben függ beosztottjainak állása, puszta megélhetése. Mindez aligha járult hozzá a jó légkörhöz a közigazgatásban, csökkentheti a teljesítményt, és erősíti a kontraszelekciót.

6. Bizonytalanság a közigazgatásban: A kormány pozitív megítélését az sem segíti a közigazgatási alkalmazottak körében, hogy az előző két évben sem volt béremelés, sőt a járási hivatalok felállítása miatt újabb átszervezés lesz. Elképzelhető, hogy újabb több ezer fős létszámleépítésre kerül sor, fokozva a bizonytalanság érzetét az ott dolgozókban.

7. Bizonytalanság a közoktatásban is: a pedagógusok az elmúlt két évben szintén nem részesültek béremelésben, jövedelmük vásárlóértéke tovább csökkent. Az iskolák 2013. januártól esedékes állami fenntartásba vétele is számos izgalommal jár: pl. leváltja -e az állam az eddigi iskolaigazgatókat, és kiket tesz a helyébe? Az új életpályamodell kilátásba helyez ugyan béremelést a tanároknak, de ennek az egész napos kötelező iskolában tartózkodás miatt a túlórák megszüntetése és elbocsátás lehet az ára. (Időközben elhalasztották az életpályamodell bevezetését is!)

8. Az új Munka törvénykönyve is inkább ártott a kormány megítélésének a versenyszférában foglalkoztatottak körében, mert több szabálya – még ha az eredeti tervekhez képest enyhített formában is – a munkaadóknak kedvez. Nekik július 1-jétől kevesebb pénzt kell műszakpótlékokra kiadni, ez viszont értelemszerűen kedvezőtlen az érintett munkavállalónak. Szigorodtak a munkavállalókra vonatkozó kártérítési szabályok, és a próbaidőt akár hat hónapra is ki lehet terjeszteni, igaz, ehhez a szakszervezet és a munkaadó között megkötött kollektív szerződés szükséges.

9. A Fideszhez közeli gazdasági csoportok (pl. a Nyerges és Simicska vezette cégek) látványos térnyerése a közbeszerzésekben vagy az állami földbérleti pályázatokban. Itt nemcsak az a probléma, hogy a pályázatokon nem nyertes személyeket sérti ez a folyamat, hanem az a percepció alakult ki a Fidesz vezetéséről, hogy a hozzá közel állókat állami segédlettel juttatja előnyös üzlethez. A következő választási kampányban az ellenzék egyik eszköze lehet a Fidesz korruptnak történő beállítása.

10. Az alkotmányjogi rendszer olyan átalakítása, amelyben a Fidesz-kormánynak alig kell az államhatalmon belül ellenálással szembeütköznie. Az Alkotmánybíróság hatáskörének 2010-es szinte puccsszerű csökkentése nem vitt ugyan százezreket az utcára, de még a jobboldali-konzervatív értelmiség egy részében is visszatetszést keltett.

11. Az egészségügy átalakítása: a kórházak állami kezelésbe vétele, a betegutak újraszabályozása itt is számos bizonytalanságot okozott. Bár némi béremelést sikerült megvalósítania a kormányzatnak, de ez nem terjedt ki az egészségügy valamennyi dolgozójára, és az orvosok külföldre vándorlásának sem sikerült még gátat vetni.

12. A sorozatos külpolitikai összeütközések hozadéka ma még alig látszik, ellenben érveket ad azok számára, akik szerint „Magyarország eltávolodott Európától”.

13. A Fidesz stílusa: a kormányzat nem eléggé tehetséges abban, hogy érthetően, részletesen és logikusan elmagyarázza, mit miért tesz. Ebben Orbán Viktor és kormányszóvivője még valamelyest jeleskedik, de a többi fontos kormányzati tényező már kevésbé.

Mi lesz a Fidesz-ellenességből ?

Mindez olyan érzetet kelt sokakban, hogy a Fidesz kétharmados többsége nem megnyugvást, hanem felfordulást hozott. Különösen a Fidesszel szembenállók körében figyelhető meg egy olyan erősödő kívánság, hogy a Fidesz szerintük erőszakos, mindenki máson átgázoló politikájával szemben fel kell lépni, és a demokratikus ellenzék pártjainak és erőinek (MSZP, LMP, DK, Milla, 4K!, Szolidaritás, stb.) mindenáron össze kell fognia. E felfogás szerint a Fidesz-kormányzás olyannyira velejéig elfogadhatatlan és fenyegető, hogy a baloldal ellenzéki pártjainak minden személyi és programbéli ellentéteiket félre kell tenniük a Fidesz leváltásához.

Fotó: Kummer János

Hogy egy ilyen magyar Olajfa-koalícióból, amelynek tagjait szinte csak az Orbán-ellenesség köti össze, lehet-e sikeres kormányzás, erősen kétséges. De az elemzés számára most az a lényeges, hogy a Fidesz-ellenesség már önmagában erőtényező, de még hiányzik a megfelelő szervezeti keret ennek érdemi hasznosítására, vagyis egy olyan pártszövetség, amelyik alkalmazkodik a feliratkozás és az egyfordulós választás kihívásaihoz.

Nem létezik még olyan ellenzéki párt sem, amelynek egyedül nagyobb, illetve azzal majdnem megegyező támogatottsága lenne, mint a Fidesznek. Ha viszont létezne ilyen párt vagy ellenzéki összefogás, az életveszélyt jelentene a mostani kormány fennmaradására nézve, mert a Fidesz-ellenességnek olyan mély gyökerei vannak, oly naggyá növekedett, hogy erre már építhetnek a Fidesz ellenfelei.

A paradoxon az, hogy e masszív Fidesz-ellenesség elsősorban nem az ellenzéki pártok tevékenysége, hanem a Fidesz-kormány politizálása miatt jött létre. A választások megnyerésének a kulcsa tehát egyelőre még mindig a Fidesz kezében van, a Fidesznek – a hozzá közeli médiabirodalom és kiterjedt hatalmi szerkezete miatt – még van esélye 2014-ig, hogy csökkentse a vele szembeni ellenérzéseket, hogy korrigálja az eddigi hibáit, pl. elnézést kérjen a megbántott csoportoktól, és az életviszonyok kiszámíthatóbbá tételét a korábbiaknál fontosabbnak tartsa. Minél később teszi meg, annál nehezebb lesz a vele szembeni ellenérzéseket csökkenteni és a választásokat megnyernie.

A Fidesz versenyelőnye az ellenzék megosztottsága, és az, hogy a választási játékszabályokat a maga javára alakíthatja. Az ellenzék megosztottsága azonban nem biztos, hogy a ciklus végéig fennáll, és egy egyértelmű kormányleváltó hangulatban, tiszta és demokratikus választások esetén elkerülhetetlen a kormánypárt veresége.

Szerző : Nagy Attila Tibor

Forrás : FN24

A Hazáért, a demokráciáért elnevezésű menet ellendemonstráció a Jobbik aznapra az avasi lakótelepre meghirdetett megmozdulásával szemben. Az ellenzéki párt korábban azt közölte, hogy a Magyar élet menetét azért szervezték meg, hogy felhívják a kormány és a helyiek figyelmét arra, "elfogyott az emberek türelme", és "Magyarországon ma nincs közbiztonság".

Horváth Aladár a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a Jobbik indoka mondvacsinált, a göbbelsi propagandára hasonlít, "ezekkel szemben erőt kell felmutatni a cigányságnak (...), vissza kell szorítani az újfasiszták nyomulását".

A cigányok dolga megvédeni önmagukat, a méltóságukat és a becsületüket, és úgy érzékelik, hogy az ő dolguk most megvédeni a haza becsületét is - mondta a roma polgárjogi vezető.

"Rendkívüli módon magára maradt ez a közösség, nagyon kevés szövetségesünk van, ám azokkal együtt úgy gondoljuk, hogy leszünk elég erősek, hogy kisöpörjük a náci eszmét" - fogalmazott Horváth Aladár, hozzátéve, hogy az országból nem a cigányoknak, nem a szegényeknek, az elnyomottaknak kell távozniuk, hanem az "ezeket az eszméket képviselő nyilasoknak".

A Fidesz helyi szervezete a Jobbik tervezett demonstrációjára korábban úgy reagált, hogy a jobbikosok "ha Miskolcnak, a miskolciaknak - és főleg az avasiaknak - nem tudnak, vagy nem akarnak segíteni, legalább ne ártsanak!".

A Demokratikus Koalíció (DK) szintén korábban azt közölte: semmi nem indokolja, hogy a Jobbik önös politikai érdekeit szolgáló rasszista felvonulást tartson az avasi lakótelepen, ezért a DK október 17-ére Menet a békéért elnevezéssel demonstrációt hirdetett Miskolcra. A rendezvényhez a Szolidaritás, az MSZP, valamint több hazai és nemzetközi civilszervezet is csatlakozik - tudatta a párt.

Forrás : MTI

Orbán Viktor

Vannak politikusok, akiknek nincsenek kételyeik. Halálosan biztosak a dolgukban, határtalan az önbizalmuk. Remélem, hogy soha nem tartoztam közéjük. Amikor teljesen magabiztosnak látszottam, akkor is tudtam, hogy a vég nem lesz túl felemelő. Atörténelemben csak a kezdetek azok, a vég ritkán. A határtalan önbizalom a diktátor hajlamú kisemberek
sajátja.

Viktorral kapcsolatban mindig úgy éreztem, hogy cinikus emberrel van dolgom, aki csak akkor érzi jól magát, ha az erő pozíciójából tárgyal, s ráadásul bosszúálló is. Fontos szerepem volt abban, hogy 2002-ben legyőztük, s ezt nem fogja soha megbocsátani nekem. Addig nem vett komolyan, nyilván azért, mert nem állt erős párt mögöttem, a főváros pedig
egyáltalán nem érdekelte. Csak arra törekedett, hogy gyengítsen, és ma is arra törekszik, hogy gyengítse Budapestet − hiszen Budapest ereje nehézsúlyú ellenféllé teheti a főpolgármestert. Szétszedni, elrontani mindent, ami Budapesten működőképes, lefullasztani a magyar gazdaság motorját – ez Orbán célja.

Ugyanakkor el kell ismernem, hogy az Orbánban lakozó erős becsvágy hasonlóan erős tanulni vágyással jár együtt. Megtapasztalhattam, hogy kizárólag azok a politikusok maradtak nyeregben az első húsz évben, akik fejlődni, tanulni akartak, akik mindig elégedetlenek voltak azzal, amit már elértek. Ennek köszönhették, hogy akkor is sikeresek tudtak
maradni, amikor szembe kellett menniük a többséggel, s a legnagyobb vereségek után is talpra tudtak állni. Mást nem is tudok Orbán javára fölhozni.

A többiek csak utána jöhetnek
Fotók: Neményi Márton

A Fidesz sikereinek egyik titka, hogy a párton belül nincsenek erkölcsi vagy ízlésbeli elvárások. Orbán elképesztő alakokból tákolja össze a csapatát. Olyan az egész, mint egy „pokolbeli randevú ügynökség”, hogy Tony Blairt idézzem. Simicska, Kövér, Deutsch, Tarlós, Kósa és Schmitt csak azért játszanak egy csapatban, mert Orbán hatalmi szóval összeterelte őket. Aki kihull, soha nem mer megszólalni. A pokolbeli randevú ára az örök hallgatás.

Orbán Viktor az egyetlen magyar politikus, aki velem együtt 1990 óta folyamatosan a pályán volt. Ennek ellenére akkor sem volt közeli kapcsolat közöttünk, amikor még ugyanazon az oldalon álltunk. Nem tartom valószínűnek, hogy ez bárkit befolyásolt volna, de a ’80-as évek végén azon a véleményen voltam, hogy a Fidesznek önálló pártalakulatként kell
megjelennie, mert így tudunk együtt sokkal jobb eredményt elérni. Egyszerű rendszerváltó logika volt ez: ha liberális programmal akarunk teret nyerni, akkor a fiatal, egyetemista korosztály megnyerésére jobb esélye van az alternatív, zöld és radikális arculattal is rendelkező Fidesznek, mint az SZ DSZ -nek. Egy alkalommal a Ménesi úti kollégiumban is előadást tartottam a demokratikus ellenzékről, ahol evidenciaként beszéltem erről.

Orbán Viktornak Volkswagen Golfja volt az első ciklus idején. Mindketten a Gundelbe igyekeztünk egy fogadásra, és úgy tűnt, el fogunk késni. Sofőröm kitűnően vezet, és próbált a lehetőségekhez képest szabályos sávváltásokkal még elfogadható időben megérkezni. Orbán a mellettünk lévő sávból gyorsítva kielőzött, és előttem lépett be a Gundel kapuján.

Viktornak győznie kellett. Akkor megértettem valamit, amire most már mindenki érzékeny lehet: Orbán Viktor akár a szabályok megsértésével is győzni akar. A többiek csak utána jöhetnek. „El tudjátok képzelni, hogy mi lenne itt, ha szociálliberális kormány kerülne kormányra, a másik oldalon pedig egy táborba sodródna a konzervativizmus
és a radikális jobboldal?” (Beszélő, 1994. február 17.) Ezt Viktor mondta, és pontosan tudta, miről beszél. Deutsch Tamással és Kövérrel együtt mindent meg is tettek azért, hogy ez bekövetkezzen. Ma már mindenki számára világos, hogy a kétpólusú rendszer volt Orbán álma. Amióta megvalósult, az egypólusúról álmodik.

Már 1994-ben, az önkormányzati választások idején is napnál világosabb volt, hogy a közélet kettészakítására törekszik. A vagy-vagy választások a választópolgárok jelentős részét megfosztják a politikai képviselettől, a politikai diskurzus beszűkül. A jobbközéppel szemben pedig megerősödik a radikális jobboldal, amellyel ellenzékben a mérsékelt
jobboldal is hallgatólagosan együttműködik, gesztusokat tesz felé. Ezek nélkül nem működik az „egy a zászló” rémálma.

Orbán amúgy felismerte, hogy az emberek inkább hajlanak arra, hogy a körülményekhez igazítsák az eszméiket, mint arra, hogy a körülményeiket igazítsák az eszméikhez. Orbán a körülményekhez igazított eszmék kivételesen tudatos manipulátora lett. Nem véletlen, hogy pártelnökként is csak egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel tudtam elképzelni bármiféle együttműködést.

Medgyessy Péter

Amikor Medgyessyre gondolok, mindig hajlamos vagyok őt úgy elképzelni, mint aki foglya a sorsának, amelyre csekély befolyása van. Antall József egész életében arra készült, hogy miniszterelnök lesz. Ez a hite vitte előre a pályán, és tette még tragikusabbá korai halálát. Ezzel szemben Medgyessy Péter életútja párhuzamosan halad a régi, reformer szakpolitikus elitével. Kétszer volt pénzügyminiszter, kétszer vezetett bankot, és a pályafutását a Pénzügyminisztérium nemzetközi főosztályán kezdte.

Édesanyám is ezen a főosztályon dolgozott. Amikor szó volt róluk, ifjú titánoknak nevezte Antal Lászlót, Csillag Istvánt és Szalai Erzsébetet, akiknek később miniszterhelyettesként Medgyessy a főnökük lett. Ő záratta be a minisztérium háttérintézményeként a Pénzügykutatót. Érthető, hogy ennek a reformműhelynek nem ő volt a kedvence.

Medgyessy Péter civil volt, és szakpolitikus maradt. Pártonkívüliként lett miniszterelnök. Tétovának és bizonytalannak látszik akkor is, amikor pontosan tudja, mit akar. Kezdetben különösen bizonytalannak tűnt, pedig nagyon is jól tudta, hogy Németh Miklós kigolyózása után nem Kovács László következik, hanem ő. Némethről nem gondolták, hogy le tudja győzni Orbán Viktort, viszont a szocialista eliten belül egyre erősödött az a vélemény, hogy Medgyessyvel nyerni tudnának. Ő két feltételt szabott. Maga akarta érdemben irányítani a párt kampánystábját, azt az agytrösztöt, mely a széttagolt, érdekcsoportokra bomló szocialista pártról alkotott képet át tudta formálni. A másik kikötése az volt, hogy pártonkívüli maradhasson. Az előbbi hozzájárult a győzelemhez, az utóbbi, a kívülállása pedig a bukásához.

...aztán lehet megint egy picikét lazítani

Medgyessy 2001. június 9-én lett miniszterelnök-jelölt. Engem néhány héttel később fogadott a Kelenhegyi úti magánirodájában, hogy felajánlja a közlekedési miniszteri posztot. Minden ilyen felkérés akkor sikeres, ha a másik hiúságára apellálva elhitetjük vele, hogy ő a legalkalmasabb az adott posztra. Medgyessy is ezt tette. Gyakran voltam én is ebben a szerepben, és pontosan azt csináltam, amit akkor Medgyessytől láttam. Tapasztalt embereket, kipróbált szakembereket akarok a kormányomba. Szabad kezet kaptam az MSZ P elnökségétől, és fontosnak tartom, hogy már a kampányban kipróbált szakpolitikusokat mutassak be – azt hallottam, amit vártam. Az iroda elegáns volt, Medgyessy megnyerő és energikus, elszánt és kedves egyszerre, de ki kellett ábrándítanom. Szívesen támogatom, de 2002-ben újra akarok indulni a főpolgármesteri posztért. Fel sem merül bennem a váltás lehetősége, de sokat tehetünk egymásért – mondtam. Tisztában voltam vele, hogy ez a beszélgetés arról is szólt, hogy az MSZP végre saját főpolgármester-jelöltet kíván indítani, és ezért ajánlanak fel nekem menekülési útvonalat.

Medgyessy kampánystábja jól működött. Választási ígéreteiket az ingadozók népes táborának szánták. Sokat és sokszor ígértek. Medgyessy máig büszke rá, hogy száztizenkét településen járt, öt-hatszáz beszédet mondott, s az ingadozók táborában – jóléti ígéreteivel – népszerűbbnek bizonyult Orbánnál a televíziós vitában. Ki gondolta volna, hogy az akkor oly népszerű politikust két év múlva félreállítja a koalíció? Nem voltam Medgyessy elfogulatlan támogatója.

Az volt a fő bajom vele, hogy miniszterelnökként nem úgy járt el, ahogy egy volt pénzügyminisztertől elvárható lett volna. Ő ezt így fogalmazta meg: „azzal a meghökkentő dologgal kezdem a ténykedésemet, hogy betartom választási ígéreteimet”. Úgy gondolta, hogy így maradhat hiteles mint civil miniszterelnök. Azzal számolt, hogy jön majd két-három nehezebb év, aztán lehet megint egy picikét lazítani a választások előtt. Ma már mindenki tudja, hogy túlbecsülte a magyar gazdaság alkalmazkodóképességét, és azt is sokan tudják, hogy a PM munkatársai előtte is titkolták, mennyivel lassabban javul a helyzet, mint ahogy gondolta. Wishfull thinking, vágyvezérelt gondolkodás jellemezte évekig a pénzügyi tervezést.

A költségvetés pozíciója évről évre rosszabb volt, mint amivel számoltak. Bizony Medgyessy már a 100+100 napos voluntarista politikájával megbukott.

Gyurcsány Ferenc

Gyurcsányról egyszerre lehet jót és rosszat mondani. Ám a politikusok karakterének leírása során egy adott pillanatban mindig felismerjük, mennyi jó és rossz lakozik bennük, és a változó idővel változó körülmények bármit – jót is, rosszat is egyaránt – kihozhatnak belőlük.

Tony Blairtól tanultam meg, hogy a politikusokra manapság nehezedő nyomás és rendkívüli kiszolgáltatottságuk miatt a normális emberek elmenekülnek ebből a világból, és csak a megszállottak maradnak meg benne. Gyurcsány és Orbán jó példái ennek. Bár a megszállottságuk nagyon különböző jellegű, de vannak közös vonásaik. Nem hiányoznak belőlük
a jeles képességek, de a megszállottságuk mindent tönkretesz. A legnagyobb különbség köztük az, hogy Orbánban a politikus gyilkos ösztöne motivál mindent, Gyurcsány pedig egyszerűen nárcisztikus és szavafelejtő tehetség, aki a magyar politikai élet legjobb debattőri képességeit tudta felmutatni, ám gyakran elfelejtette szavait tettekké formálni.

A botrányok, a kriminalizálás és a saját hülyeségei tönkretették Gyurcsányt, és egyre inkább helyzetbe hozták Orbánt.
Amúgy Gyurcsányról a legnehezebb írnom. Akkor találkoztam vele először, amikor már lemondani készült a sportminiszterségről, valószínűleg már a miniszterelnöki kampánya részeként. Megbeszélést hívott össze a 2006-os budapesti úszó-Eb előkészületeiről. Az ilyen megbeszélésekre általában szakpolitikust küldtem, de most magam mentem. Érdekelt Gyurcsány, s ráadásul ő is ragaszkodott a személyes megjelenésemhez.A kabinetfőnökével üzent, hogy fontos döntéseket kell hoznunk, feltétlenül jöjjek el.

Pontosan azt mondta, amit hallani akartak

A tanácskozás rövid volt. Gyurcsány foglalta össze a teendőket. Előadásában jellegzetes ritmusváltások voltak. Néha megállt, elgondolkozott, majd gyors ritmusban folytatta. Nekem kicsit teátrálisnak tűnt, de tartalmilag rendben volt, amit mondott.

Medgyessy Péter megalázó lemondatása után az ambiciózus és a karizmatikus vezetőként megjelenő Gyurcsány sokak meglepetésére simán legyőzte Kiss Pétert. Pontosan azt mondta, amit az MSZP kongresszusi küldöttei hallani akartak. Bátorságot és önbecsülést sugárzott: merjük vállalni a baloldaliságunkat, merjünk felemelt fejjel járni, és le fogjuk
győzni a Fideszt.

Egyenlőbb és versenyképesebb Magyarországot vizionált, és ehhez versenyképes és sikeres MSZP-t akart létrehozni. Az utóbbi cél az első Gyurcsány-kormány idején felemésztette az elsőt. A miniszterelnök úgy viselkedett, mint aki nem tudja, hogy az elosztható javak végesek. A szárnyalásának semmi sem szabott határt. Mindent felülírt a 2006-os győzelem szempontja. Őszödön Gyurcsány már brutális őszinteséggel beszélt a reformok elmaradásáról, azzal a szándékkal, hogy előkészítse a fájdalmas megszorításokat. Valójában az őszödi helyzetértékelés, a politikában abszolút megengedhetetlen szófordulataival, csak arra világított rá, ami addig tabunak számított. A túlköltekezés következményeire és az addigi retorika és a valóság közötti félelmetes távolságra. Ám Gyurcsány épp a hiperőszinteségével tette hiteltelenné magát. Úgy viselkedett, mint egy csődgondnok, akinek az a feladata, hogy a saját maga által okozott csődöt menedzselje. Ez ugyebár a gazdasági életben képtelenség. Három év kellett ahhoz, hogy kiderüljön, a politikában sem lehet ezt a két szerepet egymás után hitelesen eljátszani. A valódi és hiteles csődgondnok Bajnai Gordon lett.

Gyurcsány őszinte küldetéstudattal hitt abban, hogy a nagy ellátórendszerek reformja nélkül nem leszünk  versenyképesek. Rendszeresen ebédre hívott a miniszterelnöki dolgozószobától néhány lépésnyire lévő kétszemélyes ebédlőjébe, és így mód nyílt arra, hogy Budapest aktuális ügyeiről is bővebben szót váltsunk. Tudta, hogy a  lakótelepeket ellátó távfűtés tarifái elviselhetetlenül magasak, és többször is beszéltünk az alapdíj, illetve az áfa csökkentésének a lehetőségeiről, amik meg is valósultak.

Szóba kerültek az európai uniós pályázatok és étvágyrontóként azok a problémák, amelyek a 4-es metró csúszását okozták. Gyurcsány soha nem instruált, nem is instruálhatott engem ezekben az ügyekben, de figyelmesen hallgatott, hogy tájékozódjon az ország egyik legnagyobb és legkomplikáltabb beruházásáról. Ezeken az ebédeken én beszéltem többet, a miniszterelnök szótlanabb volt a megszokottnál. Nem vidítottam fel azokkal a történetekkel, amelyek arról szóltak, hogy a kerületek milyen módszerekkel akadályozzák egyes fővárosi beruházások megvalósulását. A III. kerület például teljesen jogellenesen változtatási tilalmat rendelt el a Gázgyár területére, gátolva az oda tervezett kulturális-szórakoztató komplexum megvalósítását. Azt hiszem, hogy ez a vircsaft a kerületek és a főváros között neki is elég riasztó lehetett, de hiányzott a kétharmad, hogy változtassunk rajta.

Az egyik ebéd alkalmával biztosított róla, hogy a kormány Budapestet választja majd kulturális fővárosnak. Aztán a kormány nevében Pécset javasolta. Ebben döntő szerepet játszhattak az MSZP-n belüli hatalmi harcok, Toller László és Szili Katalin érdekérvényesítő képessége, és ki tudja még, mi. A kormányülésen részt vevő Horn Gábor beszámolója
szerint a kormány is Budapest mellett foglalt állást. És mégis vesztettünk. Hatalmas volt a csalódás, és jóvátehetetlen a kár.

Gyurcsány nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet, de nem csak én voltam ezzel így.

Forrás : FN24

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) emlékeztetett rá, hogy a közszférában 2008 óta nem emelkedtek a bérek. Az érdekképviselet ezért már nem fogadja el érvként, hogy a fizetések emelését az ország gazdasági helyzetéhez kössék. A PSZ követeli, hogy a kormány ne hitegesse tovább a pedagógusokat, valósítsa meg a beígért béremelést.

A szakszervezet visszautasítja, hogy a rossz gazdasági döntések árát a közoktatási intézményekben, a közszolgálatban dolgozókkal fizettessék meg. A PSZ azt sem tudja elfogadni, hogy a központi kormányzat által átvett iskolák, kórházak és a járási rendszer bevezetése miatt mintegy 22 ezerrel csökken a közszféra létszáma 2013-tól.

A köznevelési rendszer átgondolatlan és előkészítetlen átalakításával az intézményekben foglalkoztatottak ezreit fenyegeti az állása elvesztése – írja a szakszervezet, amely erkölcstelennek tartja, hogy a kormány az eddiginél is nagyobb teljesítményt vár el a folyamatos bizonytalanságban és kiszolgáltatottságban élőktől.

A nemzetgazdasági miniszter előzőleg közölte: az önkormányzati rendszer átalakításakor a központi kormányzat által átvett iskolák, kórházak, illetve a járási rendszer bevezetése révén nagyjából 22 ezerrel csökken a közszféra létszáma jövőre. A kormány a tanári fizetések 2013. szeptember 1-jei emelését 2014 elejéig elhalasztja, amivel 73 milliárd forintot takarít meg. Ha viszont 2013-ban a tervezett egy százaléknál nagyobb lesz a gazdasági növekedés, akkor visszahozzák a korábbi időpontot.

Forrás : MTI

Magyarországon egy hete, kis túlzással, kizárólag Orbán Viktort érdekelte Azerbajdzsán, de őt is csak az olaj és pár milliárd dollárnyi remélt államkötvénybiznisz miatt. A múlt pénteken kirobbant és naponta új elemekkel szolgáló Safarov-botrány óta viszont tele a sajtó a kaukázusi országgal.

Mit is kell tudni Azerbajdzsánról, az országról, melynek vezetésével olyannyira jóban akarunk lenni?

Először is azt, hogy Ázsiában található, legalábbis a térkép szerint. „Ők viszont európainak tartják magukat – mondja Kulcsár István külpolitikai újságíró. – Ami nem meglepő, hiszen a nyelvük valójában egy török nyelvjárás.”

Azerbajdzsán nyugati szomszédja Törökország és Örményország, északnyugaton Grúzia, északon Oroszország, keleten a Kaszpi-tenger, délen Irán határolja. Fő paramétereiben magyar léptékű ország. Területe és lakossága alig kisebb, mint a miénk, 86600 négyzetkilométer, illetve 9 millió 160 ezer fő; egy főre jutó GDP-je 10300 dollár (a miénk 14 ezer dollár).

Orosz árnyékban

Történelme Oroszország árnyékában zajlott. A mai Azerbajdzsán területét már a tizenhatodik században magába olvasztotta az orosz birodalom. Az alávetettségben szűk egy esztendős szünetet az első világháború utáni függetlenség hozott, aminek a Szovjetunióba olvadás vetett véget. A gorbacsovi glasznoszty hozta a következő nagy változást: a lazuló diktatúra alól 1988-ban etnikai konfliktusok törtek felszínre Azerbajdzsán egyik régiójában, a zömmel örmények lakta Hegyi-Karabahban.

1990 végén az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa kivette az „sz” betűvel kezdődő szavakat az állam megnevezéséből, és kikiáltotta az ekkor még a Szovjetunión belüli, de mégis független Azerbajdzsáni Köztársaságot. 1991 szeptemberében lezajlott az első szabad választás, melyen a nép az egykori Azerbajdzsáni Kommunista Párt első titkárát, Ayaz Mütəllibovot tette meg köztársasági elnökké - a sajátos triumfálást segítette, hogy ő volt az egyetlen jelölt. Októberben Azerbajdzsán kikiáltotta függetlenségét, pont időben, mert decemberben a Szovjetunió hivatalosan is feloszlott.

Örmény katonák a Hegyi-Karabahban - Fotó: AFP / Karen Minasyan

A Hegyi-Karabahért dúló háborút Azerbajdzsán 1994-ben elveszítette, összességében területének tizenhat százalékát bukta Baku. „Ahogy az háborúban lenni szokott, mindkét fél követett el aljasságokat, gyilkolászták a másik oldalhoz tartozó lakosságot, népirtás zajlott – állítja Kulcsár István. – A menekülő azeriek, körülbelül nyolcszázezer ember, borzalmas körülmények közé, sátortáborokba került Azerbajdzsánban.”

Puccsra puccs

Egy évvel korábban, 1993-ban katonai puccs írta át a demokratikus választások eredményét. Az új elnök a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának egykori tagja, a jelentős KGB-s múlttal bíró Heydər Aliyev lett. 1994-ben őt is puccsolni próbálták, eredménytelenül, a vétkes miniszterelnököt elfogták és árulásért elítélték. 1995-ben maga a katonai rendőrség parancsnoka fordult Aliyev ellen – ő az életével fizetett e meggondolatlanságért, plusz az elnök feloszlatta Azerbajdzsán katonai rendőri erőit.

Azerbajdzsán zömmel muzulmánok lakta, de világi állam. Mi több, demokrácia, ha sajátos is. „Nem jó ott ellenzékinek lenni – mondja Kulcsár István. – A hatalom kritikusai közül sokan ülnek börtönben.”

Azerbajdzsán isteni szerencséje, hogy jelentős olaj- és gázmezők birtokosa. A múlt század elején, a Rockefellerek segítségével indult a bakui kitermelés, ami olyannyira felfutott, hogy a második világháborúban Azerbajdzsán látta el olajjal a Szovjetuniót. Az Edelweiss hadműveletben Hitler megpróbálta elfoglalni a kaukázusi olajmezőket, de minden támadását visszaverték.

Fúrótorony Bakuban - Fotó: AFP / Vyacheslac Oseledko

Azerbajdzsán ma a világ huszadik legnagyobb olajkitermelője, gáztermelésben pedig a harmincegyedik. A magyar energiaellátás „diverzifikálását” kiemelkedő stratégiai célnak tartó Orbán Viktor az utóbbi időben többször is utalt arra, hogy számít az azeri naftára –a közelmúltban egyebek mellett erről is tárgyalt Bakuban Heydər Aliyev utódjával/fiával, Ilham Aliyevvel.

Hiszti lesz

A hegyi-karabahi konfliktus a mai napig rányomja bélyegét az országra. A tartóssá vált hadiállapot miatt az ország védelmi és hadiipari kiadásai elérik a költségvetés tíz százalékát. „A mai napig nem nyugodtak bele Hegyi-Karabah elvesztésébe. Egyre erősebbek, benne van a levegőben, hogy megtámadják Örményországot. Egyedül az tartja őket vissza, hogy ezt az oroszok, akik bár egyik fél mellett sem tették le a garast, de inkább az örményekhez húznak, vélhetően nem hagynák szó nélkül az akciót” – véli szakértőnk.

Azerbajdzsán nyugatbarát állam, kölcsönös a tapogatózás a NATO-val, jó kapcsolatot ápol mások mellett Törökországgal, Izraellel és az Egyesült Államokkal. És Magyarországgal is. Bár most, állítja Kulcsár István, „talán meg fognak ránk sértődni, hiszen teljes egészében igyekszünk rájuk tolni a Safarov-ügyet”.

„Nincs semmi túlzás abban a hírben, hogy Safarovot odahaza nemzeti hősként tisztelik – folytatja a Kulcsár István. - Utoljára a baltás gyilkosság ítélethirdetése előtt pár hónappal, 2006 végén jártam Bakuban, másik két magyar újságíró társaságában. Mindent megtettek annak érdekében, hogy meggyőzzenek bennünket és persze rajtunk keresztül a magyar közvéleményt Safarov tettének jogosságáról. Elvittek minket abba az azerbajdzsáni menekülttáborba, ahol a gyilkos falujabelijei átmenetileg laktak. Egy öregember hosszasan mesélte nekünk, hogy örmény katonák a szegény kis Safarov szeme láttára irtották ki a családját. Iszonyú indulatok élnek, kizárt, hogy belátható időn belül megbékél egymással ez a két nép.”

Szerző : NJ

Forrás : FN24

A Hír24 tudósítója szerint egyértelműen a balta az uralkodó divat azon a Kossuth téren zajló tüntetésen, amelyet a Milla hívott össze kedd délután hatra a Parlament elé, "hogy a magyar nép megmutassa, hogy mást gondol erkölcsi kérdésekről, mint az ország vezetői, akik a keresztény erkölcsiség nevében politizálnak".

A téren legalább ezren vannak, sok a transzparens, a legtöbb az Orbán kormány morális tartását kéri számon, de akadnak hevesebb vérmérsékletű feliratok is. A felszólalók közül Balavány György újságíró arról beszélt, hogy ebből a kormányzásból nem kell még két év. Utána egy örmény-szakértő mesélte el a Safarov-ügy részleteit, és beszéde végén az egész tömeg egyszerre kért bocsánatot Örményországtól. Őt egy örmény úr követte, aki egyperces néma csendet kért.

Az egész kormány mondjon le - skandálta egy ideig a tömeg egy része és némi orbántakaroggyozás is volt. Közben véget ért a hivatalos program. A tüntetésen sok volt a Szolidaritás zászló, az esemény hivatalos része békésen, fennakadás nélkül zajlott.

Forrás : Hír24

Azeri katonák masíroznak Hegyi-Karabahban (Fotó: AFP)

Miért hallgat az EU és a NATO ?

A magyar-azeri alku sorsdöntő adut adott az örmények kezébe az évtizedek óta tartó karabahi konfliktus megoldásához – véli Szergej Sakarjanc, a kaukázusi régió elismert politikai szakértője. Az örmény származású Sakarjancnak az orosz Regnum Hírügynökségnél közölt elemzése szerint mindennél ékesebben beszél, hogy az azeri gyilkos elengedését követően Magyarország csupán az Egyesült Államok részéről kapott némi ejnye-bejnyét.

Egyetlen szót sem szólt viszont az Európai Unió, és a NATO sem fejezte ki rosszallását, holott az azeri Ramil Szafarov pont egy észak-atlanti szövetségi továbbképzés során aprította fel örmény katonatársát. Márpedig ez a hozzáállás alapvetően aláássa az örmény lakosság hitét abban, hogy az EU a demokrácia, az igazságosság és a szabadság egyetlen igaz megtestesítője a térségben, és a NATO mindezen értékek legmegbízhatóbb védelmezője.

Az arcátlanság teteje

Az elemzés szerint Orbán Viktor kormánya egyetlen mozdulattal semmisítette meg az örmények bizalmát, mégpedig anyagi megfontolásból: néhány milliárd dollár vagy euró reményében. Az, hogy Magyarország utólag holmi nemzetközi egyezményekre hivatkozik, az arcátlanság teteje, ami csupán homéroszi kacajt vált ki a józanul gondolkodókból.

Az unió és a NATO kifejező hallgatása pedig ékesen bizonyítja, hogy Gurgen Markarjan hősként hazatérő gyilkosának elengedése ez utóbbi szervezetek hallgatólagos beleegyezésével történt.

Háborúhoz vezethet

Örményország egyelőre csak ideiglenesen függesztette fel diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, de könnyen meglehet, hogy ez az állapot véglegessé válik. Jereván ugyanis utalt rá, hogy az EU keleti partnerség programjából is kész kilépni, amennyiben az unió nem hoz megfelelő büntető intézkedéseket Magyarországgal szemben. Sőt, az elemzés szerint az is könnyen megtörténhet, hogy a budapesti és bakui kormányzat ezen lépésével szabad utat nyitott a karabahi konfliktus hathatósabb rendezése előtt – nevén nem nevezve ugyan, de utalva akár az eddigieknél radikálisabb megoldási lehetőségekre – írja Szergej Sakarjanc.

Az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium magyar társszervének elküldött levelében nemzetközi megállapodásokra hivatkozva biztosítékot vállalnak, hogy Ramil Sahib Safarov Azerbajdzsánban folytatja büntetését, az ítélet bármiféle változtatása vagy újabb bírósági tárgyalás nélkül. Felhívják rá a figyelmet, hogy az azeri törvények értelmében akit tényleges életfogytiglani börtönre ítélnek, legkorábban akkor helyezhető feltételesen szabadlábra, ha büntetéséből legkevesebb 25 évet letöltött.

Az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium ezután az augusztus 15-én keltezett levélben kijelenti, hogy végrehajtják a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megfontolt döntését - írja a Magyar Nemzet Online.

A miniszterelnök engedte el ?

Mint arról korábban írtunk, Orbán Viktor egyezett bele a baltás gyilkos kiadásába – legalábbis ezt állítja Novruz Mammadov, az azeri elnöki hivatal külpolitikai osztályának vezetője. A Newtimes.az portálnak adott nyilatkozatában elmondta: egy évig folytattak titkos tárgyalásokat a magyar kormánnyal Ramil Safarov Azerbajdzsánnak való kiadatásáról. „Az ügy megoldásában döntő szerepe volt az Orbán Viktor magyar miniszterelnök látogatása alatt elért megállapodásnak" – jelentette ki a vezető.

Pénzért ?

Deák András orosz külpolitológus szerint oka volt annak, hogy a magyar kormány  úgy döntött, kiadja az azeri hatóságoknak Safarovot. Hogy ez az ok a sajtóban is megjelent 2-3 milliárd eurós kölcsön vagy egy intenzív gazdasági expanzió terve volt, kérdéses. Az azonban – a szakértő szerint – biztos, hogy a lépés meggondolatlan, elhamarkodott és hibás volt.

Forrás: MNO/Hír24

Safarov még bilincsben (Fotó: AFP)

Belenyúltunk

Szakértők szerint az azeri baltás gyilkos kiadása kapcsán kialakult diplomáciai botrány sokat árthat Magyarországnak, akár az amerikai elnökválasztási kampányban is téma lehet – írja az atv.hu. Simonyi András volt washingtoni nagykövet szerint „borzasztó, amilyen intenzitással és dühvel reagáltak politikai és civil körök Amerikában erre az egész ügyre".

„Magyarország szerencsétlenül belenyúlt egy nagyon súlyos regionális válságba" – közölte telefonon az ATV-vel Simonyi. „Azt nem tudom megítélni, hogy ez tudatos volt-e vagy csak egy szerencsétlen, ügyetlen lépés, de tény, hogy Magyarország akarva, akaratlanul az örmény-azeri konfliktus részese lett és ez nagyon-nagyon rossz" – hangsúlyozta. „Tudomásul kell venni, hogy az Egyesült Államokban az örmény közösség érzékenysége – és ami ennél fontosabb: a befolyása – iszonyú nagy" – tette hozzá a volt nagykövet.

Már mozgósítanak

Minden jel arra mutat, hogy a Washingtonban legendás befolyással bíró örmény lobbi megkezdte tagjainak mozgósítást Magyarország ellen – vélekedett Simonyival egybehangzóan Nagy Sándor András Amerika-szakértő. Az amerikai politikai rendszer sajátosságaiból adódóan a leghatározottabb fellépés a törvényhozás részéről várható majd megítélése szerint.

Mint mondta, három lépésre számíthatunk az örmény szervezetek részéről. Első lépésként hétfő reggel megjelennek a Külügyi Bizottság tagjainak irodájában, hogy személyesen sürgessenek amerikai fellépést az ügyben. Ezzel egy időben a képviselők választókörzetében az amerikai-örmény közösség tagjai a "minden politika helyi politika" elvnek megfelelően telefonon, emailen, vagy személyesen fogják követelni Magyarország elítélését. Harmadik lépésként pedig megnövelik a képviselők kampányának anyagi támogatását, amire már a Safarov ügy előtt is több millió dollárt költöttek.

Obama magyarázatot vár

Mint arról korábban írtunk, az amerikai elnök arra kéri Budapestet, magyarázza meg, miért döntött úgy, hogy hazaengedi az azeri baltás gyilkost. "Obama elnököt mélységes aggodalommal töltötte el a bejelentés, miszerint Azerbajdzsán elnöke megkegyelmezett Ramil Safarovnak" - áll a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, Tommy Vietor által kiadott közleményben.

A dokumentum emlékeztetett arra, hogy Safarov életfogytig tartó szabadságvesztését töltötte Magyarországon, amiért 2004-ben, egy budapesti NATO-képzésen meggyilkolta Gurgen Margarjan örmény katonatisztet. Vetrell rámutatott, hogy az amerikai külügyi tárca magyarázatot vár Azerbajdzsántól, és elítél minden olyan lépést, amely szítja a térségbeli feszültséget.

Átverték a Magyar kormányt ?

Az mno.hu hozta nyilvánosságra azt a hivatalos levelet, melyben Azerbajdzsán ígéretet tesz, hogy Ramil Sahib Safarov a legsúlyosabb büntetést kapja hazájában.

Az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium magyar társszervének elküldött dokumentumban nemzetközi megállapodásokra hivatkozva biztosítékot vállalnak, hogy Ramil Sahib Safarov Azerbajdzsánban folytatja büntetését, az ítélet bármiféle változtatása vagy újabb bírósági tárgyalás nélkül. Felhívják rá a figyelmet, hogy az azeri törvények értelmében akit tényleges életfogytiglani börtönre ítélnek, legkorábban akkor helyezhető feltételesen szabadlábra, ha büntetéséből legkevesebb 25 évet letöltött.

Forrás: ATV/MNO/Hír24

Hétvégén Orbán Viktor miniszterelnök társalgott a határon túli magyarokkal rózsaszínű ingben, ma pedig a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterelnök tett le egy jelentős részben a határon túli magyarokra alapozó – helyenként határozottan rózsaszínű - tervet a gazdasági növekedés beindítására. A Wekerle-terv szerint Magyarországnak – és különösen a nyugati és a hazai piacokon sok esetben versenyképtelennek bizonyuló kis- és középvállalkozásoknak – nagy lehetőséget teremtene egy gazdaságilag egységesebb Kárpát-medence.

„Egy sor tanulmány és elemzés mutat rá, hogy a válság utáni világban a gazdasági növekedés Európán belüli súlypontja nyugatról Közép-Európára helyeződik át. A térség történelmi esélyt kaphat arra, hogy egyszerre legyen a munkaalapon dinamikusan fejlődő ázsiai térség és az innováció-vezérelt észak-nyugat-európai fejlődési térség találkozási pontja” – írja a terv.

Közös piac a Kárpátok alatt

Mit is jelent ez a gyakorlatban? A terv szerint két szükséges feltétele lenne annak, hogy a Kárpát-medence cégei egymásnak beszállítót, megrendelőt és piacot adjanak. Az egyik, hogy Magyarország és a szomszédos országok összehangolják infrastrukturális fejlesztéseiket és egységesítsék munkaerőpiacukat. (Hm, ismerős valakinek az elgondolás, hogy a munkaerő, a tőke és az áruk szabad áramlása, azaz az egységes piac fejleszti a gazdaságot?)

Az infrastruktúra összekötéséhez a nemzetgazdasági tárca szerint szükség lenne a határ menti úthálózat közös fejlesztésére, és a tömegközlekedési menetrendek és tarifarendszerek összehangolására. A sürgősségi, készenléti és katasztrófavédelmi rendszereket, a növény- és állatvédelmet is együttműködésre sarkallnák.

Érdekes módon a gazdaság szempontjából általában nem feltétlenül előresorolt egészségügyi rendszer is előkerül a tervben, amely szerint a határ két oldalán működő egészségügyi szolgáltatások összehangolásával „megszüntetne az olykor évtizedek óta fennálló ellátási hiányokat”. Ismerve az egészségügyi szolgáltatások rendszerének határon belüli bonyolultságát, ez nem tűnik könnyű feladatnak.

Jöjjenek, menjünk !

Ami a munkaerőpiacot illeti, a tárca szerint egy Kárpát-medencei szintű munkaerőpiaci információs portálra lenne szükség, ahol megjelennek azon munkalehetőségek, amelyek betöltése helyi szinten nem vagy nehezen lehetséges. A vállalkozások szempontjából ideális lenne a Kárpát-medence országaiban a szakképzés egységesítése – teszi hozzá a terv - a képesítések kölcsönös és automatikus elismerése, illetve a hazai magyar nyelvű szakképzési tananyag közvetlen felhasználhatóságának biztosítása a szomszédos országok magyar nyelvű szakképzésében.

Cél lenne a magyarországi és a szomszédos országokban rendelkezésre álló munkaerő mobilitásának növelése is. Ehhez egy a határon túli partnerkeresést hatékonyan elősegítő munkaerő-piaci tanácsadói hálózat kellene. Az oktatás és a kutatás-fejlesztés terén is erősítenék az együttműködést.

Emellett lenne öt ágazat - a jármű- és gépipari beszállítói együttműködések területe, a zöldgazdaság, az élelmiszergazdaság, a turizmus és egészségipar, valamint a kreatív ipar és az infokommunikációs szektor – amelyekre elkülönített szakmai programok készülnének.

A határon túli magyarokra alapoz

A terv nem titkolja, hogy a határon túli magyaroknak jelentős szerepet szán a nemzetközi kapcsolatok létrehozásában. „A magyar kormány Kárpát-medencei szintű célkitűzéseinek megvalósítása során stratégiai szövetségesként tekint a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségekre, a szomszédos országokkal való kapcsolat szorosabbra fűzésében épít a magyar közösségek helyismeretére, tapasztalataira, a nyelvi akadályok leküzdésében nyújtott segítségére” – fogalmaz a tervezet. Azt is kimondja: Magyarország célja, hogy a gazdasági feltételek javítása révén is hozzájáruljon a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradásához.

A Wekerle-terv elolvasható a kormány.hu-n.

Forrás : Hír24