Eddig 44 nagyvállalattal kötött stratégia megállapodást a kormány, amelyek a minisztérium szerint összesen 5500 munkahelyet hoztak létre, és 650 milliárd forint új beruházást valósítottak meg Magyarországon.
A Magyar Hírlap pénteki számában a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása alapján azt írták, a megállapodást aláíró cégekből 13 a járműiparban működik, de kiemelten érintett még az elektronikai ipar és a gyógyszergyártás is.
A megállapodások közül 25-öt európai cégekkel kötöttek, köztük két magyarral, a Waberer's International Zrt.-vel és a Richter Gedeon Zrt.-vel. Az azonos országból származó cégek közül a legtöbb (9) amerikai érdekeltségű, míg a második helyen a németek állnak.
A stratégiai partnerek túlnyomó része termelő vállalat, de a megállapodások kiterjednek a szolgáltatások bővítésére, a szakképzésre, a kutatás-fejlesztésre, a vállalati felelősségvállalásra és a promócióra is.
Legutóbb április 4-én, a GlaxoSmithKline gyógyszergyártó vállalattal írt alá stratégiai együttműködési megállapodást a kormány.
Partnerség, együttműködés, szándék... ?
Pontosan mi a különbség a
1. partnerségi együttműködési megállapodás (amelyet például a Magyar Telekommal kötött a kormány február 19-én),
2. a stratégiai megállapodás (amelyet például az energia platformmal kötött az NGM március 3-án, vagy amilyen a Prinzhorn Holdinggal jött létre ugyancsak február 19-én),
3. illetve a stratégiai együttműködési szándéknyilatkozat (amelyet például a Heinekennel írtak alá február 20-án)
között?
Ezt a kérdést tettük fel még februárban a Külügyi és Külgazdasági Államtitkárságnak, ahonnan a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz irányítottak minket - választ azonban sajnos azóta sem kaptunk kérdésünkre.
Forrás : Privátbankár / MTI
http://privatbankar.hu/kkv/mar-44-nagy-baratot-szerzett-a-kormany-267826
Elsősorban Orbán Viktor érdeme a Fidesz választási sikere - állítja egybehangzóan a cseh sajtó, amely nagy terjedelemben foglalkozik a választással.
"Orbán Viktor belépett a történelembe. Hatalmas fölénnyel egymás után másodszor is megnyerte a választást Magyarországon és harmadszor lesz miniszterelnök" - írja az Orbán újabb sikert ünnepel című riportjában a Lidové Noviny című prágai napilap. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a választás az új rendszer szerint zajlott le, amely bónuszt ad a legsikeresebb pártnak. A konzervatív újság Orbán - egy férfi, aki megváltoztatja Magyarországot cím alatt portrét közöl a magyar miniszterelnökről.
"Közép-Európa legsikeresebb politikusává válhat. Még egyetlen kormányfőnek sem sikerült háromszor győznie, még senkinek sem sikerült olyan hatalmas támogatást szereznie, még senki sem változtatta meg négy év alatt az országot úgy, ahogy Orbán Viktor" - írja a lap tudósítója. Orbán megerősíti hatalmát és az államot is, de nagyobb változásokat továbbra sem lehet kizárni - véli a Hospodárské Noviny.
A következő négy év kulcsszava a konszolidáció lesz - írja magyar politikusokra, elemzőkre hivatkozva a gazdasági és politikai napilap külpolitikai rovatvezetője, aki szerint "Orbánnak a hazai politikai színtéren nincs egyenrangú vetélytársa". A magyarok az urnáknál megjutalmazták Orbánt - e címmel számol be a voksolásról a Právo. A baloldali napilap összeállításában kiemeli, hogy most első ízben a határon túli magyar állampolgárok is szavazhattak.
Orbán Magyarország ura...
Ezzel a címmel írt a választásokról a Corriere della Sera. Az olasz konzervatív napilap hozzátette, hogy a szélsőjobb nem tört át. A győzelmet a populizmus, protekcionizmus és liberalizmus "furcsa receptjével" magyarázva megjegyezve, hogy Orbán eddigi kormánya 5 ezer milliárd euró EU-forrást "kasszírozott be, mégis az EU-diktatúrát ostorozta".
A balközép La Repubblica online kiadása Kumin Ferenc és Konrád György interjújával kommentálta az eredményeket.
Orbán győzelmének titka a gazdaságban rejlik - írta a La Stampa, mely szerint az utóbbi négy évben Magyarország kiemelkedett a válságból, nőttek a bérek és csökkent a munkanélküliség. "Most Orbán új csodát ígért, és a magyarok úgy döntöttek, hisznek neki" - fogalmazott a torinói napilap. A Berlusconi család birtokolta Il Giornale szerint "Orbán megijeszti Brüsszelt, de tetszik Budapestnek". A római Il Messaggero úgy vélte, Orbán az EU helyett Oroszországot választotta partnerként. A római napilap hangsúlyozta, hogy a következő Európai Parlamentet az euroszkeptikusok fogják megtölteni.
Az EUObserver című, uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli hírportál választási beszámolójában egyebek közt kiemelte Orbán Viktor beszédéből azt a részt, amelyben a miniszterelnök megállapította: a magyarok nemet mondtak az EU-ból való kilépésre, ha az országnak erős nemzeti kormánya van.
Ez a szélsőjobboldali Jobbiknak szóló üzenet volt - olvasható a hírportál tudósításában, amely szerint a Jobbik által elért 21 százalék - szemben a 2010-es 17 százalékkal - jobb eredmény, mint amire a közvélemény-kutatások számítottak.
Lesz-e béke ?
A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai politikai-üzleti napilap internetes beszámolója szerint a Fidesz győzelme megfelel az előzetes várakozásoknak, így csak mérsékelt reakciót vált ki hétfőn a piacok részéről. Timothy Ash, a Standard Bank közgazdásza úgy véli, egyelőre nem látható, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök vezette Fidesz az újjáválasztás nyomán békét akar-e kötni a nagy külföldi üzleti körökkel, amire szüksége lesz ahhoz, hogy felpörgesse a gazdasági növekedéshez nélkülözhetetlen beruházásokat a gazdasági növekedés érdekében.
Az elemzők és a kormányzat idén 2 százalék körüli GDP-növekedést vár, de közgazdászok szerint gyengék a növekedési kilátások, részben annak betudhatóan, hogy a kormány 2010 óta új adókkal terhelte a bank- és az energiaszektort, ahol a nagy külföldi cégek dominálnak - írta a The Wall Street Journal online kiadása.
Forrás : www.hir24.hu
http://valasztas2014.hir24.hu/valasztasi-hirek/2014/04/07/nem-a-fidesz-orban-gyozott/#sl
A Fidesz elnöke köszönetet, mondott a választás lebonyolításáért, és közölte, hogy egyértelmű felhatalmazást kaptak arra, amit programjukban hirdettek, azaz a folytatásra.
A választók vasárnap igent mondtak az új közjogi rendszerre, az új gazdaságpolitikára és a néppárti kormányzásra. Azt is elmondta, hogy a választók nemet mondtak a gyűlöletre és az Európai Unióból való kilépésre.
Megállapítása szerint egyértelmű és nem megkérdőjelezhető felhatalmazást, megerősítést kaptak, hogy folytassák azt, amit elkezdtek - értékelte Orbán Viktor miniszterelnök hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján, az Országházban az előző napi országgyűlési választást.
.jpg)
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
A lényegen nem változtatnak a billegő körzetek. Orbán Viktor miniszterelnök nem látja jelentőségét annak, hogy egy vagy két választókörzetben még nem dőlt el a mandátum sorsa, a lényeget ez nem befolyásolja. A kormány szerdán ül össze először és a választások lebonyolítását értékeli.
Indokoltnak nevezte a bankadó megtartását, hogy a bankok is részesei maradjanak a méltányos közteherviselésnek.
Örömmel látja, hogy a pénzintézetek beépítették működésükbe a bankadót, és ismét profitot értek el.
Csütörtökre kész lehet a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) választási listája. A kormányfő a tájékoztatón a személyi és kormányzati szerkezeti ügyekkel - így például az általa vezetett új kabinet összetételével - kapcsolatos kérdésekre többször is azt a választ adta, hogy időt kér, szerdán kormányülés lesz.
Forrás : www.hir24.hu
http://valasztas2014.hir24.hu/valasztasi-hirek/2014/04/07/orban-megkerdojelezheto-felhatalmazast-kaptunk/#a3
A Századvég Alapítvány felmérése szerint a választás előtt alig több mint egy héttel a kormányzó pártok stabilan őrzik vezető pozíciójukat. Tovább csökkent a baloldali közös lista támogatottsága, a Jobbik erősödött.
Tovább csökkent a pártpreferenciájukban bizonytalanok aránya. jelenleg már csak a választók 27 százaléka tartozik ebbe a csoportba. A Fidesz–KDNP támogatottsága stabil január óta (33 százalék a teljes népesség körében), azaz az Orbán Viktor vezette kormánypártok a március végi eredmények tanúsága szerint jelentős előnnyel fordulhatnak a kampány utolsó hetére.
A biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz–KDNP támogatottsága 51 százalékos.
.jpg)
A baloldali közös listát támogatók aránya tovább csökkent, jelenleg a választók 19 százaléka voksolna a Mesterházy Attila vezette pártszövetségre. A biztos szavazók 25 százaléka támogatná a közös listát. Ezzel szemben folytatódott a Jobbik hónapok óta tartó erősödése, a párt támogatottsága jelenleg 14 százalékos a teljes népességen belül.
E két tendencia eredménye, hogy a választások előtt egy héttel a Jobbik egyre jobban megközelíti a baloldali pártszövetséget. Vona Gábor pártjára a biztos szavazók 18 százaléka voksolna.
Az LMP jelenleg is a parlamenti bejutási küszöb határán mozog. A kutatás eredményei alapján a pártnak jó esélye van a bejutásra, hiszen a teljes népesség és a biztos szavazó pártválasztók körében is 5 százalékon állnak, a parlamentbe jutás esetükben kiemelt módon a mozgósításon és az impulzusszavazatokon múlik.A fentieken kívül más pártra a teljes népesség 2, a biztos szavazó választók 1 százaléka szavazna.
.jpg)
A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatását 2014. március 27-e és 30-a között végezte, 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt megkérdezésével. Az elemzés adatai legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
Forrás : www.hir24.hu
http://valasztas2014.hir24.hu/valasztasi-hirek/2014/03/31/stabil-fidesz-lankado-baloldal-duborgo-jobbik/#a3
A Heti Válasz húsz, szakmájában kiemelkedő közéleti embert kért fel az elmúlt ciklus elemzésére és arra, hogy árulja el, kire szavaz április 6-án.
A hetilap körkérdésére válaszolt: Babarczy Eszter, Freund Tamás, Hajós András, Jankovics Marcell, Kiss-Rigó László, Kovács „Kokó" István, Kukorelly Endre, Lantos Csaba, Lánczi András, Lányi András, Lovasi András, Maróth Miklós, Mellár Tamás, Papp Lajos, Salát Gergely, Skrabski Fruzsina, Szörényi Levente, Tamás Gáspár Miklós, Tőkéczki László, Vizi E. Szilveszter.
Az olykor terjedelmes válaszok legjellemzőbb mondatait közöljük.
Babarczy Eszter (kritikus, esztéta)
„Kádár is népszerű volt, Orbán se veszít választást pusztán azért, mert átveri az országot és aláfekszik Putyinnak. De egy újabb kétharmadot nem ártana megakadályozni, gondolom, befogott orral tehát a körzetben legesélyesebb ellenzéki jelöltre fogok szavazni – minden botrány ellenére ez a Kormányváltó Szövetség jelöltje lesz.”
Freund Tamás (agykutató)
„Az erkölcs és etika mentőövét kell dobni a demokráciának, mert anélkül zsákutcába jutunk, közösségeink széthullanak, az egyéni érdekek hajszolói példaképpé, a megveszthetőség mindennapossá, a keresztény értékrend lejáratottá válhat. A szélsőségektől mentes nemzeti oldal által hirdetett program az, amely ezt a tendenciát négy éve fékezi…”
Hajós András (zenész, humorista)
„Én az elmúlt négy évben elveket, ügyeket és képviselői egyéni teljesítményeket figyeltem. Döntésemet leginkább az LMP szakadása nehezíti, mert most az LMP-ben és az Együtt-PM tájékán is találok támogatandó elveket jelölteket.”
Jankovics Marcell (filmrendező, művelődéstörténész)
„Az eredménytől azt várom, hogy a Fidesz-KDNP szövetség nyerje meg a választásokat, mind a hármat. Nem kicsit, nagyon. A Fideszre szavazok 1994 óta. Hogy miért? Azért, mert kisebb-nagyobb botlásai ellenére még mindig az egyetlen párt, amely szerintem jó úton halad, és nem csak esélye van rá, hogy meg tudja valósítani az ország javát szolgáló céljait, hiszen már eddig is bizonyított.”
Kiss-Rigó László (katolikus püspök)
„Az elmúlt négy évben a kormány elkezdte kijavítani és befejezni a deformált rendszerváltást. Bár ezen többen gúnyolódtak, ehhez számos területen szükséges volt a kétharmad támogatásával levezényelt, vér nélküli forradalom és szabadságharc. Nincs más olyan politikai erő, amely a már eddig is látványos eredményeket elérő folyamatot hatékonyabban befejezhetné.”
Kovács „Kokó” István (ökölvívó olimpiai bajnok)
„A mostani ciklusban jobb volt az irány, mint a megelőző kettőben, ám hogy valóban az volt-e, újabb négy év után tudnánk megmondani. Akkor már végképp nem lehet majd visszafelé mutogatni. Ezért is remélem, hogy a jobboldal újra megkapja a felhatalmazást.”
Kukorelly Endre (író)
„Nyernek (praesens imperfectum), mert túl kevesen tudják e hazában, hogy a politika a szabadság terepe. Hogy az a szabad ember, az él jól (eudaimónia), aki nem fél a túlélést biztosító házból/ háztartásból (oikosz), kilépni az agorára, közügyekben ágálni.”
Lantos Csaba (üzletember)
„A Fideszre szavazok, ahogy mindig is tettem. Többet ennél most nem szeretnék mondani.”
Lánczi András (filozófus)
„1990 óta mindig elmentem szavazni. Eddig mindig tudtam, mi volna a jobb, mi a rosszabb. Tudom, a 2010 előtti kormányzás, melynek vezetői újra a hatalmat ostromolják, kis híján tönkretette a hazámat. Ami most van, jobb, mint amit a jelenlegi kihívók akár elképzelni is tudnak.”
Lányi András (író, filozófus)
„Köszönöm a megtisztelő felkérést, de nem ezt az alkalmat és nem ezt a terjedelmet fogom választani ahhoz, hogy kifejtsem, 25 éve stabil (bár szkeptikus) Fidesz-szavazó létemre most miért megyek mégis inkább kirándulni április 6-án.”
Lovasi András (zenész)
„Ordas hülyeségeket beszélni, amire már senki nem kiált fel, senki nem emeli fel a fejét semmire – beletompoltunk valami belterjes ostobaságba, a kis magyar zárványlétbe, az összekacsintásba, hogy te is sáros vagy, én is. jaj de jó, koszoljuk be még azt is, ami még fehérnek tűnik, mert az olyan csibészes. Nincs tágasság, nincs távlat. A jobbik részünk van oda. Ja, amúgy ha elmegyek, az LMP-re fogok szavazni.”
Maróth Miklós (orientalista, akadémikus)
„A politikatörténet szinte csak megvalósítatlan választási programokat ismer. Ezért érdekesebbek az értékek, amelyek a pártokat mindennapi politikájukban vezetik. Számomra a család, az élet tisztelete, a társadalmi szolidaritás, a nemzeti érdekek képviselete a legfontosabb, és mindez a Fidesz politikájában áll a középpontban.”
Mellár Tamás (közgazdász)
„Ma az ország rosszabb helyzetben van, mint négy éve volt, és sajnos jobb állapotban, mint amilyenben lesz négy év múlva. A legkisebb rossznak a jelen helyzetben az LMP-t tartom. Ha elmegyek választani, akkor valószínűleg rájuk fogok szavazni.”
Papp Lajos (szívsebész)
„Örömmel ismerem el tévedésemet: az Orbán Viktor vezette kormány építi az utat Istenhez, gyarapítja önbecsülésünket és a magyar nemzet tekintélyét. Szelet vetettek és vihart arattak, de a vihar csak a korhadt, terméketlen ágakat törte le. Hazánk fája tisztul, erősödik. Ezen az úton kell továbbhaladni.”
Salát Gergely (sinológus, egyetemi oktató)
„A baloldal már a rajtvonalnál nyakig beleragadt saját trutymójába, a nyertes személye tehát nem kérdés. Így a Fidesz nálam most büntibe kerül az arroganciájáért, az LMP-re szavazok, mert ugyan jobban szeretem a nagy és büdös autókat, mint a fákat, de Schiffer András következetességét tisztelem, és egyszer söröztem egy jót egy zöld politikussal.”
Skrabski Fruzsina (filmkészítő)
„Igazából nem változtatom meg a szavazatomat, ugyanarra a pártra voksolok, mint négy éve, mert nem csalódtam. Vannak kifogásaim a kormányzásukkal kapcsolatban, mert nem tették nyilvánossá az ügynöklistákat, és sok értékes szerkesztőség nem részesül az állami reklámbevételekből. Nem a kormányzás, hanem az igazságszolgáltatás bűne, hogy Biszku Béla most sem azért áll bíróság előtt, mert belügyminiszterként felelős több száz ember kivégzéséért és több ezer ember meghurcolásáért.”
Szörényi Levente (zenész)
„Az, hogy ne parancsolgassanak, hogy méltányosan járjanak el velünk, számomra is fontos cél. A leigázottságot nehezen viselem akkor is, ha kardok, tankok, netán bankok segítségével valósul meg. Most szerencsére fegyverek nem ropognak, Orbán politikai szabadságharcát viszont érdeklődéssel vegyes tisztelettel figyelem, és ott segítem, ahol tehetem.”
Tamás Gáspár Miklós (filozófus)
„A 2014. tavaszi országgyűlési választásoknak három fő esélyese van:
- MSZP & Tsai. Hanyatlás.
- Fidesz& Tsai. Zuhanás.
- Jobbik & csapatai. Szabadesés. (…)
Magyarország elszigetelt páriaállam. A mindebben bűnrészes kormányra diadal vár. Mindegy, kire szavazok.”
Tőkéczki László (történész)
„A Fideszre fogok szavazni, hogy Magyarországnak ne helytartó kormánya legyen. Azért adom voksom Orbán Viktor pártjára, hogy a magyar emberek érdekei szerint történjenek a kormányzati lépések. Azért, hogy a parlament munkáját ne olyan globális érdekek irányítsák, amelyeket a magyar emberek nemhogy nem befolyásolhatnak, de még csak át sem láthatják őket.”
Vizi E. Szilveszter (agykutató)
„A mostani kabinet középjobb retorikával szociálisan érzékeny középbal gyakorlatot valósított meg, ezért én voksommal zöld utat adok a folytatásra. Nagyon örülök, hogy a miniszterelnök szókincsében megjelent a magyar szellemi tőke mint értékteremtő, a gazdaság motorjának számító erő.”
Forrás : www.hir24.hu
http://valasztas2014.hir24.hu/valasztasi-hirek/2014/03/27/labaval-szavaz-az-osfideszes/#a3
Az LMP „Tiszta lap” című kiadványában Nagy Bandó András elemzi a magyar közállapotokat.
Most nem viccel. Az MSZP és a Fidesz politikai vetésforgójáról azt írja, hogy „harcuk és állandósult gyűlölködésük közben odavesznek az értékek, melyekért érdemes élni és jövőt tervezni”. A képviselőjelölt (író, humorista) nem aggódik a politikai elitért, mert az működik, nyüzsög, köszöni, jól van, ahogy 1989 előtt is jól elvolt, virult, ellenőrizhetetlenül. Virult tegnap is, virul ma is, szolidaritást nem ismerő, saját zsebre dolgozó, országért és nemzetért munkálkodó szent jobbjukat vagy szent baljukat maguk felé hajlító hazafiúk vezényletével.”
Nagy Bandó szerint mindenki hazudik. „Az egyik kimondja, a másik nem, de hazudnak hajnalban, reggel (tükörtojásba nézve), délelőtt, délben (ilyenkor harangszóra), délután, este, és ha azonnali megoldást igénylő ügyek akadnak (akadnak, bőven!), akkor éjjel, akár éjfél után is. A hazudozás hullámai ilyenkor, kampány idején csapnak magasra, föl az égig, és még tovább. Az, akit még nem sikerült fanatizálni, döbbenten hallgatja és nézi a főígérgetőket, bámulja és forintosítja a nemzetinek és nemzetárulónak nevezett törpék óriásplakátjait, majd számolni kezd, aztán megtapogatja a zsebeit, odarittyent egy válogatott káromkodást, és köp egyet az aszfalton éktelenkedő lavórnyi kátyú közepébe".
E ponton a humorista képviselőjelölt hosszan sorolja mindazt, ami eszébe jut a közös kassza széthordásáról jobb- és baloldalon, majd írása végén jó szívvel buzdít „minden gondolkodót és hezitálót”, hogy merjen és akarjon változtatni. Saját honlapján Nagy Bandó azt írja, hogy nem akar politikus lenni, „azaz olyanná válni, mint a politikusok legtöbbje”. Ő már 40 éve népképviselő, humoristaként és íróként a mindenkori kisember szóvivője és képviselőjelöltként is ez maradt.
A kampány ő maga, a múltja, az ígérgetések semmit sem érnének, a régi, ismert tettei sokkal beszédesebbek. Ellenfeleiről jót, vagy semmit. Amin elgondolkodhat a választó, hogy a jobb- és baloldali nagy szövetségek jelöltjei - szerinte - "központilag irányított, idomított, megélhetési pártkatonák". Függetlenként az LMP-t támogatja, teljes szabadságot élvezve, képviselőként sem fog pártkottára zenélni. Nagy Bandó Jézus szavaival bíztat mindenkit:„Ne féljetek!” Mindenkire szabadság vár a fülkékben.
Forrás : www.hir24.hu
http://valasztas2014.hir24.hu/valasztasi-hirek/2014/03/27/nagy-bando-kopni-kell/#a3
A politikában a jobboldaltól balra, a baloldaltól jobbra helyezkedik el.
Charles Gati a sonline.hu somogyi hírportálnak azt mondta, ha még egy élete lehetne, újságíróként dolgozna. A magyar származású amerikai politológus professzornak volt néhány éve, amikor nem szívesen jött Magyarországra, de most – az őt ért támadások ellenére – egyre jobban érzi magát egykori hazájában. Egyre több barátra lel. Noha Harangozó Gábornak, az MSZP somogyi elnökének meghívására ment Kaposvárra, mégis nyíltan bevallotta, az MSZP számára egy kissé túl balra áll.
Az amerikai külügyminisztérium egykori főtanácsadója úgy vélte: a krími válság hatása attól függ, hogy a magyar kormány mennyire azonosítja magát a nyugati politikával. Eddig egy békésebb, hidegháború utáni helyzetben voltak az országok, akár a NATO tagjai is, de most olyan kor kezdődött, ami még nem hidegháború, de a korábbinál sokkal feszültebb a nemzetközi helyzet. Szerinte egyre nehézkesebb lesz az a viselkedés, amit Magyarország is követ, az, hogy „megértőbb az orosz viselkedés iránt”.
Fotó: MTI / Kollányi Péter
A keleti nyitásról, az időzítésről Charles Gati azt mondta: a Nyugat belefáradt abba, hogy a NATO-t vagy az EU-t tovább bővítse. Túl nagy a felelősség, túl sokba kerül, a német és egyéb adófizetők türelme pedig fogytán. Tehát a keleti nyitás politikája folytatódik, de nem bővítéssel, hanem kisebb katonai, gazdasági és politikai lépesekkel, és a politikai egység megteremtésével.
A keleti nyitás magyar ágáról, a paksi bővítésről a Johns Hopkins Egyetem oktatója úgy vélekedett, az a Nyugat szemében azt jelzi, hogy „a valaha erőteljesen kommunista, szovjet- és oroszellenes politikusból egy oroszbarát politikus lett. A professzor szerint nagyon sok a hasonlóság a két vezető (Orbán és Putyin – a szerk.) között. A magyar politikai helyzet még nem hasonlít az oroszhoz, de a demokrácia nyugati formáját kétségessé teszik a szavazók szemében.
Paks egyik aspektusa, hogy mindenféle tender nélkül, lényegében titkosan több mint 30 évre elkötelezte magát a kormány az egyik legfontosabb kérdésben Oroszország mellett. A másik, a magyarság belenyugvó-készsége. Charles Gati nem teljesen osztotta Róna Péter közgazdász véleményét, hogy a magyarok alattvalóként kezelik magukat Koppány óta, s ezt a mindenkori hatalom is erősíti. Szerinte vannak periódusok a történelemben, amikor a nép beletörődik saját sorsába, de vannak olyanok is, mint ’56-ban, amikor világ a csodájára jár.
Charles Gati a romakérdés megoldatlanságát nevezte a legnagyobb magyar problémának, de a jelenlegi hazai helyzet alaposabb elemzésére nem vállalkozott, Ugyanakkor azt nem zárta ki, hogy a közvélemény-kutatók „a magyarok mai lelkiállapotát nem tudják pontosan felmérni és tévednek”. Az a benyomása, hogy sokan lehetnek azok, akik állásukat féltve, s mert nem bíznak meg a kérdezőkben, nem mondják el azt, amit gondolnak. Hogy aztán tesznek-e valamit, azt nem tudja, de az valahogy mégsem stimmel számára, hogy egy olyan országban, ahol az elégedetlenség a mindennapok része, ahol a nép mindig többet vár el – ami egyébként szerinte egy egészséges tulajdonság –, ott ilyen nagy legyen az uralkodó párt tábora. Ez neki nem stimmel, de adatok híján nem tudja bebizonyítani az ellenkezőjét.
Charles Gati variációi Orbán bukására...
A professzor két éve nagy vihart kavart, amikor a Heti Válasz kérésére pontokba szedte, miként buktatható meg a kormányfő. A hetilap arra kérte Charles Gatit, pontosítsa, mire gondolt, amikor korábban a 168 Órának azt mondta: „… vannak lehetőségek arra, hogy a kormányt - ha lehet, demokratikus módon, ha nem lehet, másképpen - elmozdítsák". A professzor akkor öt forgatókönyvet vázolt fel Orbán Viktor megbuktatására. Közülük az élet már felülírt néhányat, például az előrehozott választást vizionálót, de a Fidesz még elvesztheti a választásokat, az IMF- és EU-kölcsön hiányában a gazdaság állapota is rosszabbodhat.
„Ekkor a Fidesz-elit egy része szembeszáll az Orbán-Matolcsy párossal, miközben az utcán százezrek tüntetnek.” Az Orbán-Matolcsy párost és támogatóikat lemondatják, s egy valóban konzervatív - tehát nem populista -, jobbközép Fidesz-kormány jut hatalomra. A polgárháború akkor következhet be, ha a kormány nemcsak kaotikus gazdasági lépeseivel veszíti el a nép többségének bizalmat, „de a választók rájönnek, hogy a szuverenitásról ismételt politikai szónoklatok tartalma a XXI. században üres fogás. Isten őrizz, hogy a helyzet idáig fajuljon”, de Charles Gati ezt sem zárta ki, ha folytatódik a nyugati javaslatok, kritikák dacos, irracionális elutasítása.
Forrás : Hír24
http://www.hir24.hu/belfold/2014/03/19/hazatert-es-felelmet-lat-orban-megbuktatoja/#a3
Eszement gondolatkísérlet párhuzamot vonni 1914 és 2014 között, de ezt hozza ki belőlünk a paranoia.
Birodalmi logika. Stratégiai területek, piacok, nyersanyagok felosztása miatti hatalmi huzavona. Egy régi birodalom uralma alól felszabadult területek felosztásán, melyeken fertőző vírusként terjed a nacionalizmus. A fejlettebb nyugati hatalmak igyekeznek saját érdekkörükbe vonzani az új államokat, ami érthetően nem tetszik a fejlődőknek. Aztán a nagyhatalmi ellentétek máglyája lángra lobban a nacionalista törekvések Molotov-koktéljától.
Perverz gondolatkísérletre késztetett bennünket a paranoia és a számmisztika, vagyis a karmikus tizennégy. Száz évvel ezelőtt világégés sarjadt egy messziről lokálisnak tűnő, de globális szálakat összekuszáló konfliktusból. Az idei év pedig a hidegháború több mint húsz évvel ezelőtti befejezése óta történt legforróbb eseményeket hozta Ukrajnában. Ahogy ezeket a sorokat írjuk, érkezik a hír: Szergej Lavrov azt mondta Madridban, hogy a krími helyzet fertőző lehet. D e vajon mennyire?
Század
"Nem sűlyed az emberiség! Ilyen gonosz vala rég,
Ilyen gonosz már kezdet óta...
Hisz különben nem kellett vóna
Százféle mesét,
Eget, isteneket,
Pokolt és ördögöket Gondolni ki, hogy zaboláztassék."
(Petőfi)
Száz év telt el, de úgy tűnik az idő múlásával a világ nem lett sem jobb, sem rosszabb. Ma is a nagyhatalmi politika mozgatja a szálakat, csak már nem annyira a háttérben, mint 1914-ben. Az átlagember ma is csak árnyjátékot lát egy háromdimenziós sakkjátszmából, de ha megvizsgálja a és összeveti a mai, és a száz évvel ezelőtti képeket félelmetesen érdekes átfedésekre bukkan.
A szovjetunió 1991-es széthullásával a keleti blokk kis nemzetei számára eljött a szabadság. A nyugati szövetségi rendszer hamar magához vonzotta a hatalmi vákuumban esetlenül lebegő országok közül, amelyiket csak lehetett, de Ukrajna mindvégig megmarad billegő ütközőzónának.
A XX. század elején az oszmán uralom alól felszabadult balkáni államokra tekintettek úgy a kor vezető, és a pozícióikra nagyhatalmai, mint a járni tanuló antilopborjúra az egymás erejét sandán méregető keselyűk. Szerbia a századfordulón a pánszláv "nacionalizmus" zászlórúdjára és Oroszország balkáni ambícióira támaszkodva bátran nézett szembe az Osztrák-Magyar Monarchia fenyegetésével. Ahogy a Krím orosz többségű lakossága joggal számított a félszigetet magáénak érző orosz társadalom és az "anyaország" támogatására az elmúlt húsz évben.
Paktumok
Az illékony békének mindig papírból van az alapja: Az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia 1994-ben garantálta Ukrajna területi sérthetetlenségét, cserében a nála maradt szovjet atomfegyverekért. A Monarchia és Oroszország 1897-től kölcsönös egyetértésben óvta a balkáni status quót. Mindkét megállapodásnak annexió vetett véget: A Monarchia Bosznia 1908-as bekebelezésével, Putyin Oroszországa pedig a Krím március elsejei megszállásával tesztelte a vele szembenálló nagyhatalmak ingerküszöbét.
Tömbök
A világ vezető hatalmai 1914-re szilárdan álltak egymással szemben érdekeik mentén, két nagy szövetségi rendszerben. A kétezres években Oroszország túltette magát a Szovjetunió széthullásán és azt követő káoszon. Újra szuperhatalommá vált, amelyik kényes nemzetközi kérdésekben a nyugati blokkal szemben mindig maga mellett tudhatja elvtársát, a szintén nagyhatalmi pozícióba kapaszkodott Kínát.
Casus belli
Gavrilo Princip szerb nacionalista meggyilkolja az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, és feleségét 1914. június 28-án Szarajevóban. Az orosz álláspont szerint ukrán nacionalisták államcsínnyel megbuktatják Kijevben az ország legitim, oroszbarát elnökét. Ferenc József a II Vilmos, német császártól érkező bíztatás után megkapja az osztrák, és a magyar felhatalmazást a beavatkozásra. Vlagyimir Putyin március elsején felhatalmazást kap fegyveres erők ukrajnai bevetésére a Dumától.
A Monarchia a merénylet után egy „hosszú hónappal” 1914. július 28-án hadat üzen Szerbiának. Katonái a határt átlépve, mozgásba lendítik a szövetségi rendszereket és kezdetét vette a 15 millió ember halálát hozó, négy éven át tartó nagy háború.
Harmadik ?
Biztos, hogy nem lesz még egyszer hosszú évekre nyúló globális konfliktus. Sokkal rövidebb idő alatt, sokkal több áldozattal zajlana le, ha a nagyhatalmak katonai erővel esnének egymásnak. Nehezen sül el az egymással farkasszemet nézők puskája, ha tudják, hogy nagyvárosokat pillanatok alatt elpusztító erejű interkontinentális rakéták tömkelege sorakozik mindkettejük raktárjában. Másrészt a sakkjátszma jelenleg úgy zajlik, hogy a globális gazdaság szálainak milliárdjai kötik szorosan egymáshoz és gúzsba a szembenálló feleket. Egy ilyen háborúhoz egy komplett őrült kell, akit nem érdekel, hogy az jár a legjobban, aki az első pillanatban meghal, mert a végére úgyis mindenki mindent elveszít.
Forrás : Hír24
Szerző : Bihari Dániel, Orosz Zoltán
http://www.hir24.hu/tech-tud/2014/03/05/ha-tizennegy-akkor-vilaghaboru/#a3
Mesterházy szerint gyáva és hazug beszéd volt. Schiffer úgy véli, a kormányfő párhuzamos valóságban él. A Jobbik kétli a sikertörténetet.
A baloldali Összefogás miniszterelnök-jelöltje szerint Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelő beszéde egy "hazug és gyáva beszéd volt, amelyből csak a valóság és az emberek mai gondjai hiányoztak" - írta Mesterházy Attila vasárnapi közleményében.
Félrevezető mutatók...
Az ellenzéki politikus úgy véli, a kormányfőnek fogalma sincs arról az országról, amelyet kormányoz, vagy nem mer szembenézni a valósággal, hiszen hallgatott arról, hogy az elmúlt négy évben minden tíz magyarból nyolcnak csökkent az életszínvonala.
Úgy fogalmazott: a középosztály folyamatosan gyengül, a szegénység pedig nemcsak bővül, hanem mélyül is. Négymillió magyar a létminimum alatt él, másfél millió pedig mélyszegénységben, ötszázezer gyerek napi szinten éhezik - sorolta Mesterházy Attila.
Szerinte Orbán Viktor félrevezető statisztikai mutatókkal próbálta álcázni a magyar gazdaság aggasztó állapotát, miközben "nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy érezzük", a magyar gazdaság nem teljesít jobban, az emberek napról napra rosszabbul élnek.
Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt úgy vélte: nem véletlen, hogy a miniszterelnök beszéde Teng Hsziao-pingtől és másoktól vett idézetekkel volt tele ahelyett, hogy a magyar családok napi gondjairól beszélt volna. "Ezeket a gondokat ő nemhogy megoldotta volna, hanem kormányzásával tragikus mértékben súlyosbította" - tette hozzá.
Úgy fogalmazott: ez az ország tényleg nem olyan, mint amilyen négy évvel ezelőtt volt, és az is igaz, hogy április 6-án múlt és jövő közül kell választani, azaz "a Horthy-korszak restaurációja, vagy az európai, szabad, modern és igazságos Magyar Köztársaság között".
Párhuzamos valóság...
Az LMP szerint Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelő beszéde elszámolásnak "rettenetesen kevés", kampánybeszédként pedig arról tanúskodik, hogy a kormányfő egy "párhuzamos valóságban él" - fogalmazott Schiffer András.
Az ellenzéki politikus szerint a miniszterelnök beszédében nem adott számot a trafikmutyiról, a földrablásokról és a Közgép-beszerzésekről, valamint arról, hogy az elmúlt négy évben "csak azért nem úszott az ország a korrupcióban, mert a korrupciót törvényesítették".
Úgy fogalmazott: sikerült egy olyan rendszert kialakítania Orbán Viktornak 2010 után, ahol a parlamenti többség előtt nem állnak korlátok és így egyetlen ember, vagy vállalkozás sem érezheti biztonságban a vagyonát a parlamenti többséggel szemben.
Hangsúlyozta: Magyarország nem erősödött, legfeljebb a fideszes oligarchák erősödtek; jelenleg egy átlagember kevesebb jövedelemre tesz szert, mint 2010-ben és az emberek kevesebb pénzért többet dolgoznak.
Schiffer András szerint egészen addig nem is zárkózik fel a magyar bérszínvonal a nyugat-európai átlaghoz, amíg az egymást követő kormányok folyamatosan kivonják a forrásokat a kutatás-fejlesztésből és a felsőoktatásból.
Kiemelte: ebben a ciklusban nem születtek új, válságálló munkahelyek, hanem megszűntek és a foglalkoztatási adatokat a közfoglalkoztatás és a külföldi munkavállalás adataival manipulálva állítja a miniszterelnök, hogy nőtt a foglalkoztatás. Ezzel szemben a valóság az, hogy a magyar vállalkozások nem létesítenek, hanem megszüntetik a munkahelyeket, mert nincsenek beruházások, mert nincsen jogbiztonság sem.
Az LMP frakcióvezetője végül kudarcnak nevezte az ország függőségének csökkentésére tett próbálkozásait is a kormánynak, hiszen a jövedelemkiáramlás erősödött, az államadósság a magánnyugdíj-pénztári vagyon "lenyúlása" nélkül nem csökkent, az "Orbán-Putyin-paktum" pedig pénzügyi és energetikai értelemben is csak növeli az ország kiszolgáltatottságát.
Korántsem fényes a helyzet...
A Jobbik szerint a miniszterelnök évértékelő beszédében elhangzottakkal ellentétben a második Orbán-kormány ténykedése nem sikertörténet, hiszen félmillióan kivándoroltak az országból, nem oldották meg a devizahitelesek problémáját, nem javult a közbiztonság és az elszámoltatás sem történt meg.
Dúró Dóra, az ellenzéki párt szóvivője vasárnapi közleményében úgy reagált: a kormányfő győzelmi jelentéséhez képest valójában sajnos korántsem olyan fényes a helyzet Magyarországon. Ismertette: közel félmillió magyar kényszerült külföldre megélhetést keresni, akiket a közmunkásokkal együtt aktív munkavállalóként beleszámít a kormány a hazai foglalkoztatási statisztikákba. Emellett olyan multinacionális cégekkel kötöttek stratégiai megállapodásokat, amelyek a nyugati bér töredékét fizetik a magyar embereknek ugyanazért a munkáért.
A két hét alatt rendet teszünk orbáni ígérete a ciklus végére sem valósult meg, sőt egyre több olyan brutális bűncselekmény történik, amelynek áldozatai a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokból, az idősek, a nők és gyermekek közül kerülnek ki - mondta Dúró Dóra.
Emellett elszámoltatás lényegében nem történt és a devizahitelesek széles tömegeinek problémáját sem sikerült megoldani - sorolta a Jobbik szóvivője, aki szerint, amiben viszont Európa első helyén áll Magyarország éppen a Fidesz-kormány adóemelése miatt, az az áfa-kulcs mértéke.
Forrás : MTI
http://www.hir24.hu/belfold/2014/02/16/igy-reagalt-az-ellenzek-orban-evertekelojere/#a3
Mai világunk helyzete kísértetiesen hasonlít a száz évvel ezelőttihez, de azt a bizonyos puskaporos hordót ma a Közel-Kelet jelenti.
Számos párhuzam figyelhető meg a forrongó közel-keleti térség és az első világégést megelőző európai események között. Nagyon valószínű, hogy fegyverkezési versenyt szül, ha Iránnak sikerül atomfegyvert kifejlesztenie. A világ veszélyessé válik, a puskaporos hordó pedig felrobban, ahogy a Balkánon száz éve. Azzal a különbséggel, hogy most "gombafelhők lesznek" - idézi Margaret MacMillan cambridge-i történészt a Múlt-kor.hu.
Bár a történelem nem ismétli magát pontosan, a Közel-Kelet ma aggasztóan hasonlít az akkori Balkánra. A nacionalizmus mérgező egyvelege azzal fenyeget, hogy magával rántja a külső hatalmakat. Az Egyesült Államokat, Törökországot és Oroszországot, miközben Irán próbálja megvédeni érdekeit és szövetségeseit - véli a nemzetközileg elismert szakember.
A párhuzamoknak itt még nincs vége. A történész szerint a mai iszlamista terroristák azoknak a forradalmi kommunistáknak és anarchistáknak felelnek meg, akik egy sor merényletet követtek el az általuk képviselt eszme nevében. A Német Birodalom 1914-ben egy felemelkedőben levő állam volt, amely a világ akkori legerősebb birodalma, Nagy-Britannia ellen intézett kihívást. Ma pedig Kína ébreszt aggodalmat sokakban az Egyesült Államokban.
.jpg)
Egyszerű emberek voltak... (forrás: wikipedia)
A szélsőjobboldali és nacionalista eszmék világszerte erősödnek, ez döntő momentum volt az első világháború előtt is. Japán és Kína viszonyát ma a Dél-kínai-tengerben található szigetek hovatartozása mérgezi. Egyre több amerikai katonai stratéga vélekedik úgy, hogy Kína a csendes-óceáni térség uralmára tör, ahol a két nagyhatalom fegyverkezési versenybe kezdett. Az Egyesült Államok és Japán közti kölcsönös védelmi szerződés ráadásul érvényes a Tokió és Peking által is magának követelt Szenkaku-szigetekre is.
Kína novemberben egyoldalúan légvédelmi azonosító zónát alakított ki a szigetcsoport felett, mire válaszul az USA két B52-es vadászbombázót küldött a szigetek fölé. Csábító, ugyanakkor nem elrugaszkodott összehasonlítani Kína és Amerika kapcsolatát a száz évvel ezelőtti német-brit relációval - írja MacMillan.
Forrás : mult-kor.hu / www.hir24.hu
http://www.hir24.hu/tech-tud/2014/01/17/kuszobon-a-iii.-vilaghaboru/
A Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) a pártok honlapjáról gyűjtötte össze, milyen lakáspolitikát terveznek a következő parlamenti ciklus potenciális szereplői.
KDNP: a tulajdonszerzés a legfontosabb...
A KDNP honlapján olvasható lakásprogram alapvetése, hogy a lakhatás alapvető emberi szükséglet és jog. A KDNP ugyanakkor a munkahelyteremtés és a hazai vállalkozások támogatásának eszközeként is tekint a lakáspolitikára. A párt a magántulajdonú lakáshasználatot támogatja, mivel szerintük ez a leghatékonyabb, a legkisebb költséggel járó és a lakásállomány állagának megőrzése szempontjából legelőnyösebb lakáshasználati forma.
Úgy látják, hogy a magyarországi háztartások költségvetésének 97 százalékába nem fér bele a piaci lakbér, ráadásul a magyar háztartások "nem is akarnak lakásbérlők lenni". Ezért a KDNP a bérlakás-szektor növelésének állami támogatását ellenzi, a piaci bérlakás szektor támogatására, részarányának növelésére egyetlen fillér közvetlen költségvetési támogatást sem akar fordítani. Ezzel szemben úgy vélik, hogy a támogatási rendszer legfontosabb feladata a lakástulajdon-szerzés elősegítése a lakáscélú elő-takarékosság és a lakáshitelek kamat-támogatásával, illetve kapcsolódó adókedvezménnyel.
Szociális bérlakást speciális élethelyzetekre határozott idejű bérleti szerződésekkel juttatnának. A központi szociális bérlakás program keretében nyújtott költségvetési támogatást csak lakásépítésre adnák, használt lakások vásárlására nem, non-profit szervezeteknek címezve, jól látható, számon kérhető, ellenőrizhető rendszerben.
MSZP - Együtt PM: a számlák valódi csökkentése a cél
Az MSZP terveiről a TLE-nek annyit sikerült megtudni az Együtt-PM-mel közösen jegyzett megállapodás szövegéből, hogy kiemelt célkitűzése a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényre juttatása, amelynek keretén belül átfogó, önrész nélküli lakás- és ingatlan-felújítási programot hirdetnek az energiaszámlák valódi csökkentése és a hatékonyabb energiafelhasználás érdekében.
Jobbik: építés és "Magyar Bank"
A Jobbik Otthonteremtési politikája szerint a párt célja országos lakásépítési program beindítása az önkormányzatok bevonásával a családi házas lakásépítés szélesebb körű megvalósítása érdekében. A fiatalok lakáshoz jutását is segítenék egy országos bérlakás-építési programmal, a bérleti díj mértékét államilag szabályoznák.
Ez szándékaik szerint visszafordítaná a gyakorlatilag leállt állami és önkormányzati lakásépítési tendenciát, s egyúttal munkát jelentene a magyar kis- és középvállalkozások számára. A magyar családok a Magyar Bankon keresztül vehetnének fel kedvezményes, hosszú lejáratú lakáshitelt. Megvalósítanák a panel lakótelepek rehabilitációját és integrációját is. Fontosnak tartják a hajléktalanok helyzetének rendezését lakáshoz, vagy legalább lakhatási lehetőséghez juttatva őket. Az energetikai célkitűzések között szerepel az épületek hőszigetelésének támogatása, illetve hogy a megújuló energiaforrásokat nem csak fűtésre, hanem klimatizálásra is felhasználnák.
LMP: Alkotmányba a lakhatási jogot
Az LMP szándékairól 2010-es programján alapján tájékozódott a TLE. Ebben kiemelt cél a lakhatáshoz való jog alkotmányba foglalása. A legfontosabb feladatok között szerepel a hosszú távú nemzeti lakáspolitikai program kidolgozása, hogy "mindenkinek lehetősége legyen megfelelő otthonhoz jutni, azoknak is, akik önerőből ezt nem tudnák megszerezni". Hangsúlyozzák, hogy a lakástámogatásokat nagyobb mértékben kell célzottan az arra valóban rászoruló csoportokhoz és a kritikus területekre eljuttatni.
A célzott forrásokat egy kiterjedt közösségi lakásszektor kialakítására, a lakásfenntartási támogatás kiterjesztésére és emelésére, a szegregált telepek felszámolására és rehabilitációs programjainak felgyorsítására, a kilakoltatások megelőzésére, a hajléktalanság visszaszorítására használnák fel.
Forrás : www.napi.hu
http://www.napi.hu/ingatlan/panelben_lakik_erre_szamithat_a_valasztasok_utan.573671.html
A Fidesz reméli, a bankok nem próbálják majd akadályozni, hogy az emberek éljenek az ingyenes készpénzfelvétel jogával - mondta a kormánypárt szóvivője szombati budapesti sajtótájékoztatóján.
Selmeczi Gabriella emlékeztetett, hogy december 1-jén, azaz vasárnap indul a havi kétszeri - legfeljebb 150 ezer forintig - díjmentes pénzfelvételhez szükséges nyilatkozattétel, amelyet személyesen a pénzintézetüknél vagy e-bankon keresztül tehetnek meg az ügyfelek. A kitöltött és aláírt nyilatkozatot egyébként hozzátartozó is beviheti majd a bankfiókba - tette hozzá a Fidesz szóvivője.
Hangsúlyozta, az ingyenes készpénzfelvétel - amelyre egy számla esetében lesz lehetőség - a pénzügyi rezsicsökkentés része, a lakosság banki költségeit csökkenti majd. Úgy fogalmazott: "nem engedhetjük, hogy a bankok degeszre keressék magukat magyar munkavállalókon, családokon, és aránytalanul megcsapolják bankszámlájukat", ha fel akarják venni fizetésüket, nyugdíjukat.
A kormánypárt reméli, egyes pénzintézetek nem próbálják majd megakadályozni "különböző adminisztrációs trükkökkel", hogy ügyfeleik éljenek az ingyenes pénzfelvétel jogával - mondta a szóvivő, hozzátéve, "bízunk benne, hogy a bankok nem akarják becsapni és akadályozni ügyfeleiket, ahogy azt a végtörlesztés esetén megtették".
Selmeczi Gabriella jelezte, hogy aki februártól élni akar az ingyenes készpénzfelvétel jogával, annak január 20-ig kell nyilatkoznia, de aki elmulasztja ezt az időpontot, az sem veszíti el a lehetőséget, csak később lesz rá jogosult.
A nyilatkozat tartalmát meghatározó kormányrendelet a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg.
A Fidesz szóvivője sajtótájékoztatóján reagált Dorosz Dávid szombati szavaira is. Az Együtt-PM szövetség független országgyűlési képviselője szerint a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó a "Fidesz ősbűne", mert a magyar emberek többsége rosszul járt azzal, továbbá munkahelyek tízezreit szüntette meg és fiatalok vándoroltak el miatta.
Selmeczi Gabriella erre azt mondta: a Bajnai-párt "személyeskedő támadásokkal leplezi valós szándékát", vagyis hogy "az egész bukott baloldal valójában adóemelést szeretne".
Forrás : MTI / www.hetivalasz.hu
http://hetivalasz.hu/itthon/nem-kizart-hogy-kulonbozo-trukkokkel-probalkoznak-70897
Az amerikaiak azt állítják: az ellenséges akciók meghiúsítása volt a lehallgatások és megfigyelések elsődleges célja. Az oroszok viszont azt kérdik: a bizalom megrendülése után ki fog hinni az amerikaiaknak ?
John Kerry – az elnökhöz, Barack Obamához hasonlóan – elismerte, hogy a lehallgatások során túl messzire mentek. „Ez nem fog megismétlődni" – hangsúlyozta. Az amerikai külügyminiszter ugyanakkor hozzátette: „Meghiúsítottuk repülőgépek lezuhanását, épületek felrobbantását és emberek megölését azzal, hogy jó előre tudtunk a gyilkos tervekről."
Az NSA vezetője egy másik szemszögből világított rá a lehallgatásokra: „Amennyiben újra bekövetkezne egy, a szeptember 11-hez hasonló támadás, bennünket joggal hibáztatnának azért, hogy nem végeztük el munkánkat."
Keith Alexander tábornok a lehallgatás technikáját is elmagyarázta: „Azt vizsgáljuk, hogy ki beszél a potenciális ellenséggel. Nem a beszélgetés vagy az e-mail tartalmát ellenőrizzük, hanem a beszélgetések hosszát, és a kommunikációs hálózatot térképezzük fel."
A lehallgatási botrányt kirobbantó Snowden információi kétségtelenül csak szűrt orosz közvetítéssel láthattak napvilágot – Moszkva érdekeinek megfelelően. Erre utalnak Medvegyev miniszterelnök szavai is: „Ezek után ki fogja elhinni, hogy megszűnik a lehallgatás? Senki."
Az internetes magánszférát is védenék...
Pénteken a kémkedés elleni határozattervezetet terjesztett az ENSZ Közgyűlése elé az Egyesült Államok adatgyűjtési programjának két célpontja, Németország és Brazília pénteken - jelentette a Hír24 adását követően az MTI.
A határozattervezet emberi jogi elvekre hivatkozik, amelyek szerint tiltott az önkényes és törvénytelen beavatkozás a magánszférába. A tervezet szerint ugyanolyan védelemnek kell vonatkoznia az emberek magánszférájára az interneten, mint amilyennek a való világban is.
A határozattervezet nem említi konkrétan az NSA-t vagy az Egyesült Államokat, hanem általánosságban szól a kémkedésről. A ENSZ Titkárságához benyújtott dokumentum annak iktatását követően a Közgyűlés Emberi Jogi Bizottsága elé kerül, amely azt megtárgyalja, majd beterjeszti szavazásra.
A Közgyűlés határozatai - a Biztonsági Tanácséival ellentétben - nem kötelező érvényűek, de komoly politikai és erkölcsi súlyuk van, és ítéleteiben a Nemzetközi Bíróság is gyakran hivatkozik rájuk.
"A határozatnak vélhetően hatalmas támogatottsága lesz a Közgyűlésben, mivel senki sem szereti, hogy az NSA kémkedik utána" - mondta a Reuters brit hírügynökségnek korábban egy név nélkül nyilatkozó nyugati diplomata.
Forrás : Hír24
http://www.hir24.hu/kulfold/2013/11/01/lehallgatasok-erre-figyeltek-a-kemek/#a3
Súlyosan vétett a helyi protokoll szabályai ellen a kormányfő Indiában – mutat rá a Képviselő Funky blog legutóbbi cikkében.
A magyar miniszterelnök határozott kézcsókkal szerette volna üdvözölni Sonia Gandhit, az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt elnökét találkozásukkor, ami nem igazán számít udvarias gesztusnak az ázsiai országban.
Az esetről készült felvétel (3:25-3:35 között) alapján nehéz eldönteni, hogy a kormányfő szándékosan, a szokásokra fittyet hányva, esetleg reflexből vagy felvilágosítás hiányában akarta ilyen módon kifejezni a tiszteletét a hölgynek. Mindenesetre a jelenet felettébb kínosan végződött, miután Sonia Gandhi az utolsó pillanatban elhúzta a kezét Orbán orra elől.
.jpg)
Fotó: Facebook
A Képviselő Funky magyarázata szerint Indiában a nők és férfiak, ha nincs köztük családi kapcsolat, szinte soha nem érintik meg egymást. A különböző neműek között még a kézfogás is csak a városi értelmiség körében számít elfogadottnak, és az emberek többnyire szóban üdvözlik egymást.
A blog megkereste a budapesti Indiai Kulturális Központot, ahol megerősítették, hogy Indiában tiszteletlenségnek számít, és teljesen elképzelhetetlen, hogy egy férfi kézen csókoljon egy idegen nőt. Nyilvánosan és egy protokolleseményen ez hatványozottan igaz.
A történet természetesen nemcsak a baki szempontjából szomorú, hanem mert rávilágít arra: Indiában még a vezető szerepet betöltő nők sem tehetik meg, hogy megszegjék a velük szemben fennálló, idejét múlt, merev, szélsőségesen konzervatív elvárásokat.
Forrás : www.hir24.hu
http://www.hir24.hu/kulfold/2013/10/24/oltari-kinos-helyzetbe-kerult-orban-viktor-indiaban/#a3
Tudta, hogy Magyarország jobban teljesít? Ezzel a jelszóval indított kampányt a kormány. A lényeg harmincnyolc állítás, amely a kormány szerint azt bizonyítja, hogy minden sokkal jobb Magyarországon, mint korábban. Mi igaz ebből ? Igazat mond-e a kormány ?
1. Idén 20 százalékkal csökken az áram, a gáz és a távhő ára.
Részben igaz
Csak a lakossági fogyasztók rezsije csökkent, a kormány rezsicsökkentő intézkedéseinek jelentős részét is a szabadpiacon vásárló vállalkozók fizetik meg például a rendszerhasználati díjak emelkedésével.
2. Idén már 4,6 százalékkal emelkedett az átlagbér.
Hamis
A KSH adatai szerint az idén júliusban 2,1 százalékkal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek, mint egy évvel korábban. Az átlagbér így 229 698 ezer forint volt. Ha a nettó átlagot nézzük (tehát amit a munkavállalók kézhez kapnak) akkor sem 4,6 százalékos a növekedés. A KSH szerint nettó keresetek 3,7 százalékkal voltak magasabbak nemzetgazdasági szinten, ami a júliusi 1,8 százalékos infláció mellett nagyjából 1,9 százalékos reálbér-emelkedésnek felel meg. Akkor mégis mi ez a 4,6 százalék? A KSH adatai között szerepel, hogy a versenyszférában növekedtek ennyivel a bruttó átlagbérek, a kormány tehát a hirdetésben nem vette figyelembe a közszférában dolgozók fizetését.
3. Magyarország először rendezheti meg a vizes sportok világbajnokságát.
Igaz, de
2021-ben valóban Budapest rendezheti az úszók, nyíltvízi úszók, műugrók, műúszók és vízilabdázók világbajnokságát, ami tényleg nagy eredmény. Eddig ugyanis csak Barcelona és Róma rendezhetett vizes vébét Európában. A győzelmünkért a végén ugyanakkor már nem kellett nagyon izgulni, két vetélytársunk ugyanis visszalépett az utolsó pillanatban, így csak az volt a kérdés, hogy a nemzetközi szövetség nekünk adja a rendezés jogát, vagy új pályázatot hirdet.
4. Negyven éve nem volt olyan alacsony az infláció, mint az idén.
Igaz, de
Augusztusban a vártnál is alacsonyabb, 1,3 százalékos volt az éves infláció. Ez tényleg közel 40 éve a legalacsonyabb érték, ennél alacsonyabb inflációt utoljára 1974 júniusában mértek, akkor 1,2 százalék volt a pénzromlás mértéke. A mostani alacsony érték a KSH elemzése szerint elsősorban a kormány által kitalált és véghezvitt rezsicsökkentéssel magyarázható, de az élelmiszerek is a vártnál kisebb ütemben drágultak. Az összképet tehát rontja, hogy nincs semmilyen garancia arra, hogy a későbbiekben is alacsony marad az áremelkedés, hiszen az idei rezsicsökkentés csak egy évig fékezi az inflációt, jövőre már nem.
Hogy hosszú távon az infláció magasabb lehet, azt az úgynevezett maginfláció mutatja. Ezzel a mérőszámmal szűrik ki ugyanis az olyan egyszeri hatásokat, mint a rezsicsökkentés vagy 2012 elején az áfaemelés. A háztartási energiát, a szabályozott árakat, a támogatott gyógyszerek árát, az üzemanyagok árát nem tartalmazó maginfláció márciusban 3,4 százalék volt, vagyis a gazdaság mélyében a szükséges szintnél valamivel nagyobb áremelkedés zajlik.
5. Magyarország IMF-tartozása 0 forint.
Igaz
Az IMF-tartozást valóban visszafizette a kormány. Ezután ugyanakkor az államot a piacról kell finanszírozni, ami drágább, mint az IMF-hitel, igaz, a piaci hitelezőkkel kevesebb a vesződsége a kormánynak.
6. Több mint 40 000 önkéntes összefogása akadályozta meg, hogy emberéletet követeljen a történelmi méretű dunai árvíz.
Igaz, de
Az idei rekordméretű dunai árvíz ellen a gátakon valóban közel negyvenezer önkéntes, valamint kilencezer rendőr, katona és tűzoltó dolgozott. Szerencsére valóban nem halt meg senki az árvízben, de az MTI hírarchívuma szerint ugyancsak nem történt haláleset az eddigi két legnagyobb dunai árvíz idején sem, 2002-ben és 2006-ban, amikor éppen baloldali kormányok vezették az országot.
7. A kormány intézkedéseinek eredményeként 1300 gyógyszer ára csökkent 2011 óta.
Igaz
Valóban csökkent számos készítmény ára, mert a kormány bevezette a vaklicit rendszerét, ahol a kereskedők nem látják egymás ajánlatait.
8. Idén az Erzsébet-program több mint 40 ezer hátrányos helyzetű gyermek üdülését biztosította.
Igaz, de
Nyolc helyszínen több mint ötvenféle Erzsébet-táborban nyaralhattak az idén az általános- és középiskolások, főleg balatoni és más vízparti üdülőhelyeken. A nyaralás azonban nem volt ingyenes: a nehéz anyagi helyzetben élőknek az egyhetes táborok részvételi díja teljes ellátással ezer-kétezer forint, a többiek tízezer forintot fizettek.
Az összképet rontja, hogy az Erzsébet-táborokat finanszírozó Erzsébet-program elindításához az kellett, hogy a kormány teljesen átalakítsa a béren kívüli juttatások rendszerét. Az adókulcsok megváltoztatásával a kormánytöbbség kiszorította a magyar piacról azokat a francia cégeket, amelyek az étkezési utalványokat kiadták, és helyette bevezették az Erzsébet-utalványt.
9. Idén már 150 új BKV-autóbusz közlekedik Budapesten.
Igaz, de
Július óta valóban 150 új Mercedes-Benz Citaro busz közlekedik a budapesti utakon. Ezek a buszok azonban nem kerülnek a főváros, vagy a BKK tulajdonába, a járműveket pedig nem a BKV üzemelteti: a BKK a Videoton tulajdonában lévő VT-Transmannal kötött szerződést, és évente 8,2 milliárd forintot fizet a buszok üzemeltetéséért. Tarlós István főpolgármester és a budapesti Fidesz-frakció tavaly többször is konfliktusba került amiatt, hogy Tarlós szerint hosszú távon olcsóbb lenne a fővárosnak, ha a BKV üzemeltetné a buszokat, esetleg az új járművek megvásárlásán gondolkodnának.
10. Jövőre már törvény védi a magyar földet a spekulánsoktól.
Hamis
Ugyan lehetséges, hogy a külföldi állampolgárok nehezebben juthatnak földhöz, de a magyar spekulánsok még mindig könnyedén tudnak mozogni az agráriumban. Például az egykori agrárállamtitkár, Ángyán József is amiatt hagyta ott először államtitkári pozícióját, majd a Fidesz-frakciót, mert szerinte az új földtörvény megerősíti a nagybirtokrendszert, néhány családot és bankot juttat földhöz.
11. Szeptember 1-jétől 160 ezer pedagógusnak növekszik átlagosan 34 százalékkal a jövedelme.
Részben igaz
A kormány valóban bevezette az idén szeptember elsejétől az új pedagógus-életpályamodellt, amely a tanárok munkaidejének és fizetésének növekedésével is járt. A korábbi ígéretekhez képest a tanárok csak az eredetileg tervezett emelés hatvan százalékát kapták meg, és mivel az új rendszerben megszüntették a béren kívüli juttatásokat, több pótlékot és a túlórapénzt, a tanárokat különbözően érintette a változás. Hoffmann Rózsa korábban elismerte, hogy a 160 ezer pedagógus közül négyezernek csökken a fizetése, és lesznek olyanok, akik alig érzik meg a változást. Összeállításunkból kiderült, hogy valóban sok tanár csalódott amiatt, hogy messze nem 34 százalékkal növekedett a fizetése, hanem csak néhány ezer forinttal.
12. Több mint 2200 bölcsődei férőhely újult meg az elmúlt három évben.
Igaz
Magyarországon továbbra is nagy szükség van további bölcsődei férőhelyekre, mert több a gyerek, mint a bölcsőde. 2013-ban 37 ezer gyereket írattak be bölcsődébe, de legalább 284 ezer két év alatti gyereknek lenne szüksége férőhelyre. A fejlesztéseket nem a kormány, hanem az EU finanszírozta.
13. Idén szeptemberben 95 ezer egészségügyi dolgozó kap 10-41 ezer forintos béremelést a fekvő- és járóbeteg-ellátásban.
Igaz, de
Bár tényleg visszamenőlegesen megemelték az egészségügyben dolgozók fizetését, a szakmai érdekképviseletek egyike szerint sem lehet ágazati béremelésről beszélni. Az összes alkalmazott bére emelkedik, de a műszaki-gazdasági területen dolgozó mintegy 23 ezer ember például az idén is kimarad az emelésből. A gazdasági-műszaki terület dolgozóival szemben a védőnők ugyan kaptak béremelést, ők viszont diszkriminatívnak tartják azt, mivel rájuk meg a visszamenőleges emelés nem vonatkozik.
14. 2013. januárja óta 6%-kal nőtt a kereskedelmi szálláshelyek forgalma, a bevételek 10,4%-kal emelkedtek az előző évhez képest.
Igaz
A turizmusra csak nagyon közvetett módon van hatása a kormánynak, a szektor jellemzően követi az ország gazdasági teljesítményének alakulását, és természetesen befolyásolja az időjárás. Az idei különösen meleg nyár volt, és sok hosszú hétvége, ami nagyon jól jött a szállásadóknak.
15. 2010 óta több mint 5 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma Magyarországon.
Igaz, de
2010 május-júliusában, amikor Orbán Viktor átvette a kormányzást, a munkanélküliek száma 467 ezer fő volt. A legfrissebb KSH-adat szerint (2013 június-augusztus) jelenleg 439 és fél ezren vannak a regisztrált munkanélküliek. Ez a 27-28 ezres csökkenés valóban öt százaléknak felel meg. Az adatokat azonban torzíthatja, hogy közben megváltoztak a közmunka szabályai, illetve az idő közben külföldre távozó és ott munkát vállaló magyarok sem jelennek meg a statisztikában.
16. Tízezerrel több fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű honfitársunk jutott álláshoz a kormányváltás óta.
Igaz
Az elmúlt két évben 55 ezerre nőtt az állami támogatás igénybevételével foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek száma - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára júniusban. Ez tízezerrel több, mint 2011-ben. A munkáltatóknak ugyanis bevezették azt a könnyítést, hogy az úgynevezett rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállalók után nem kell fizetniük a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót. Messze vagyunk még ugyanakkor attól, hogy minden megváltozott munkaképességű megtalálja a neki megfelelő munkát, az országban ugyanis nagyjából 120 ezer ember él fogyatékkal.
17. 2013-ban 56 ezerrel több ember jutott munkához.
Igaz, de
A foglalkoztatás ilyen mértékű növekedése annak is köszönhető, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a külföldön dolgozókkal is torzítja az adatokat. Az emigránsokon túl pedig a közmunkaprogramban dolgozókat is hozzáteszik, és ez befolyásolja nagyon jelentősen a foglalkoztattak számát.
18. Magyarország a válság ellenére emelni tudta a nyugdíjak reálértékét.
Igaz, de
A kormány valóban teljesítette a nyugdíjtörvényben előírt kötelezettségét, és az éves infláció mértékével emelték az öregségi nyugdíjakat. A nyugdíjakat jövőre 2,4 százalékkal emelik, míg idén 5,2 százalékkal növekedtek a nyugdíjak, az infláció a tervek szerint két százalék körül alakul. A kormánynak ugyanakkor maradt tartozása a jövő nyugdíjasaival szemben: a kormány például adós maradt az egyéni számlák rendszerének bevezetésével.
19. Magyarországon a kormányváltás óta 24 500 Ft-tal nőtt a minimálbér.
Igaz, de
A minimálbér bruttó összege három év alatt valóban 73 500-ról 98 ezerre emelkedett, de ha a nettó összeget nézzük, messze nem ekkora az emelkedés. A nettó minimálbér 2010-ben 60 236 forint volt, 2011-ben 60 600 forint, 2012-ben 60 915 forint volt, az idén pedig 64 190 forintot vihet haza havonta az a gyermektelen munkavállaló, aki minimálbérért dolgozik. Vagyis csak alig négyezer forinttal kap többet kézhez a minimálbéres.
20. Magyarországon 2014-től közel feleannyi politikus lesz, mint 2010 előtt.
Igaz, de
A Fidesz 2010-ben nagyjából harmadára csökkentette az önkormányzati képviselők számát, a parlament létszáma pedig jövőre 386-ról 200 főre csökken. A politikából távozó politikusoknak azonban nem kell szomorkodniuk, hiszen közben létrehoztak olyan pozíciókat (kormánybiztos, járási hivatalvezető), amelyeket a parlamentből kihulló emberek is betölthetnek.
21. 2013-tól adókedvezmény segíti a munkába visszatérő kismamákat.
Igaz
A kismamák munkába állását segítené a kormány azzal, hogy a munkáltatók adókedvezményeket vehetnek igénybe a gyesről visszatérő nők után. A kedvezmény alapja a kismama bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint. A munkaadónak az összeg után nem kell az első két évben a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót megfizetnie, a harmadik évben pedig csak 14,5 százalékot kell fizetni. A kedvezmény tehát csak 100 ezer forintig érvényes, ha egy kismama 250 ezret keres például, a maradék 150 ezer után a szokásos módon kell megfizetni az adót.
22. Magyarország 2014-től a második legtöbb uniós támogatást kapja.
Igaz
Egy főre vetítve a magyarok kapják a második legtöbb uniós forrást - jelentette be Orbán Viktor februárban, mivel a jelenlegi időszak 7060 milliárd forintjáról 7080 milliárd forintra emelkedik majd a következő ciklusban a lehívható EU-s támogatások összege. Ez azt jelenti, hogy minden magyarra az eddigi 660 ezer forint helyett 712 ezer forint jut, de persze ez csak a lehívható összeg, kérdés, hogy valójában majd mennyi pályázati pénzt nyernek el a cégek. A most záruló ciklusban a harmadik legtöbb támogatást kaptuk.
23. A munkahelyvédelmi akció 300 milliárd forinttal segíti közel egymillió ember munkahelyének megőrzését.
Nem eldönthető
A munkahelyvédelmi akcióterv a négy nagy munkavállalói csoport - az 55 év felettiek, a 25 év alattiak, az alacsony iskolai végzettségűek és a kisgyermeket nevelők - esetében biztosít munkáltatói járulékkedvezményeket. Legutóbb júniusban közölt adatot a Nemzetgazdasági Minisztérium arról, hogy hány munkáltató igényelte a kedvezményeket: január és június között csaknem 720 ezer. Nem tudni, hogy októberig mennyivel nőtt ez a szám, ami jóval kevesebb, mint a kijelentésben szereplő egymillió.
24. Három év alatt 3500 fővel több rendőr állt szolgálatba.
Hamis
Az ORFK szerint nem növekedett ennyivel a rendőrség létszáma. A 168 óra az idén májusban kérte ki az adatokat arról, hogy 2010-ben és 2013 első negyedévében hány rendőr volt állományban. Az ORFK szerint a két időpont között összesen 2715 fővel emelkedett a rendőrség teljes foglalkoztatotti létszáma - ebbe a körbe viszont beletartozik az összes adatrögzítő, autószerelő és titkárnő is. A hivatásos állomány létszáma csupán 2223 fővel emelkedett.
25. 2011-től újra a gyermek hároméves koráig jár a Gyes.
Igaz
Miután 2009-ben a Bajnai-kormány két évre csökkentette azt az időtartamot, ameddig az anyák igénybe tudják venni a gyest, a Fidesz fő választási ígérete volt, hogy egyik első intézkedésük lesz a gyes időtartamának visszaállítása három évre. Az alanyi jogon járó gyes havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (28 500 forint), ami három éve nem emelkedett.
26. Idén megszüntették a Magyarországgal szemben kilenc éve folyó túlzottdeficit-eljárást.
Igaz
Az idén júniusban valóban megszüntette az EU a magas államháztartási hiány miatt indított eljárást. Magyarország mellett Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia is kikerült most az eljárás alól.
27. A családi adókedvezmény több mint 230 milliárd forinttal támogatja a gyermeket nevelőket.
Igaz, de
Január elsejétől valóban kiszélesítik a gyermekek utáni adókedvezményt, így azt a jövőben nemcsak a személyi jövedelemadóból, hanem a járulékból is le lehet majd vonni. A javaslat szerepel a jövő évi költségvetésben is, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a héten nyújtott be. A kormány ugyanakkor arról nem beszél, hogy a 2009-ben befagyasztott családi pótlékot ők sem emelték az elmúlt három évben, még az infláció mértékével sem. Vagyis 2009 óta az egy gyermeket nevelő családok havi 12 200, a kétgyermekesek pedig 26 600 forintot kapnak, reálértéken számolva évről évre 4-5 százalékot buknak ezzel.
28. A kis- és középvállalkozások társasági adója 19 százalékról 10 százalékra csökkent.
Igaz
A kkv-knak valóban kedvező változás volt, hogy 500 millió forintos adóalapig a korábbi 19 százalék helyett 10 százalékos társasági adót kell fizetniük. A korábbi terv viszont az volt, hogy nemcsak 500 millió forintig érvényesül ez a csökkentés. Az, hogy a kormány visszavett az eredeti elképzeléséből, azt jelenti, hogy évente 120 milliárd forint marad így az államnál.
29. A kormányváltás óta 120 korszerű mentőautó állt szolgálatba.
Igaz, de
Valóban adott pénzt új mentőautókra a kormány, de nem annyit cseréltek le, mint kellene. 2011-ben például még rendeletmódosításra is szükség volt, amely az addigi 10 év helyett 13 évben maximálta a mentésben használható gépkocsik korát. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője akkor azt mondta, hogy a nagyjából ezer mentőautóból háromszáz kocsi lépte át a tízéves korhatárt.
30. 2011 óta a magyar nők 40 év munkaviszony után teljes összegű nyugdíjban részesülhetnek.
Igaz
Valóban nyugdíjba vonulhatnak a nők negyven év munkaviszony után, ez a Fidesz egyik emlékezetes választási ígérete volt. Mivel a negyven évbe nem számítanak bele az egyetemi évek, így a kedvezménnyel csak néhány tízezer nő tudott élni.
31. Közel 340 ezer ember jutott egyszerűbben őstermelői igazolványhoz
Igaz
Valóban csökkent az adminisztráció. Az új törvény szerint három adóévre váltható ki az őstermelői igazolvány, és ügyintézésre ezentúl csak akkor van szükség, ha az őstermelők a személyes adataikról, a gazdaságaikról, vagy a termelési adataikról jelentenek be változást. Így bárki lehet őstermelő, ha papíron bérel egy kis földterületet, vagy állatot tart, a falugazdásznak ki kell állítania az őstermelői igazolványt, és onnantól senki nem kérdezi, hogy a piacon valaki hogyan tud árulni télen kaliforniai paprikát.
32. A magyar kormány közel 2000 település 685 milliárd forintos adósságát vállalta át, ezzel több mint 9 millió ember életét helyezte biztonságba
Részben igaz
A kormány eddig a megyék, majd az év elején az ötezer fő alatti helyhatóságok esetében a teljes adósságot vállalta, az ennél nagyobb települések esetében pedig az adósság 40-70 százalékát. A fennmaradó rész viszont összegszerűen az adósságállomány közel fele.
33. A három csapás törvényének bevezetése óta rekordmértékben esett vissza az emberölések száma.
Részben igaz
A Belügyminisztérium és a Legfőbb ügyészség adatai szerint 20,4 százalékkal csökkent a szándékos emberölések és az erős felindulásban elkövetett, befejezett emberölések száma. Míg 2011-ben ebből a bűncselekményfajtából 142-t regisztráltak, tavaly ez a szám 113 volt. Azt azonban semmi nem bizonyítja, hogy ez a visszaesés a három csapás törvénynek köszönhető. A bűncselekmények száma ugyanis nőtt, egy év alatt 4,6 százalékkal.
34. A tanárokat bántalmazók akár 5 év börtönt is kaphatnak az új büntető törvénykönyv szerint.
Igaz, de
Született is már jogerős ítélet egy tanárt bántalmazó diák ellen. A bíróság az idén februárban 1 év 8 hónap - három évre felfüggesztett - börtönre ítélte azt a diáklányt, aki az egyik miskolci iskolában bántalmazta tanárát, a pedagógus nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az iskolákban azonban nem az a leggyakoribb erőszak, hogy a diák esik neki a tanárnak, sokkal nagyobb problémát jelent, ha a diákok egymást bántalmazzák, vagy éppen a tanár szégyeníti meg a diákokat.
35. A kormány a Minden Gyerek Lakjon Jól! Alapítvánnyal együttműködve 28 ezer szegény családot támogat.
Igaz, de
A kormány valóban támogatja Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó alapítványát, de Hegedűs márciusban még azt mondta, hogy az idén ennél több, 35 269 család részesül az alapítvány vetőmag- és kisállat-támogatásából. Az összképet jelentősen rontja, hogy a KSH szerint ennél jóval több a szegény az országban. A KSH szerint a lakosság 13,9 százaléka, 1 millió 368 ezer ember sorolható a szegények közé.
36. 2010 óta nem részesül családi pótlékban az a szülő, aki nem járatja iskolába gyermekét.
Igaz
Valóban szigorították a családi pótlék kifizetéséről szóló szabályokat úgy, hogy ha egy diák több mint ötven tanórát mulaszt igazolatlanul, a település jegyzője elrendeli a gyerek védelembe vételét és a teljes iskoláztatási támogatás felfüggesztését. Az Origónak nyilatkozó tanárok és jegyzők szerint azonban a legsúlyosabb problémát ezzel nem sikerült megoldani: a szórványos hiányzások megszűntek, de a notórius iskolakerülők továbbra sem járnak be az iskolába.
37. Az idén több mint 700 ezer tanuló jutott ingyen tankönyvhöz.
Részben igaz
Az elsős diákok, illetve a rászorulók szüleinek valóban nem kellett fizetniük a tankönyvekért, de ezeket nem is örökbe kapták. A tankönyveket a tanév végén vissza kell adniuk az iskolának, amelyek az összefirkált, összegyűrt, esetleg összetépkedett könyveket nem veszik vissza. Ebben az esetben kifizettetik a szülőkkel a tankönyvek árát.
Forrás : www.origo.hu
http://www.origo.hu/itthon/20131003-a-kormany-kampanya-magyarorszag-jobban-teljesit-cimmel.html?sec-3
A Demokratikus Koalíció elnöke politikai esélylatolgatásba kezdett a német konzervatívok győzelme után.
"Merkel győzelme egyenlő Orbán bukásával. Mert ugye világos, Merkel mindenben Orbán ellentettje" - írja Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc, aki szerint "Merkel a politikai közép embere. Mérsékelt, megfontolt, riválisai javaslatait saját politikájába beépítő kancellár".
A volt kormányfő úgy látja, "Orbán ezzel szemben a radikális jobbszélnek politizál, a kompromisszum helyett a kizárólagosság, a megfellebbezhetetlen igazság(?) politikusa. Merkel piacpárti, Orbán államimádó. Merkel a nyugat politikusa, Orbán a despotikus keleté. Merkel bezárja az atomerőműveket, Orbán rohamtempóban fejlesztené Paksot".
Ha ennyi nem lenne elég, akkor Gyurcsány még sorolja. "Merkel az európai realitás progresszív államasszonya, Orbán a keleties fantazmagóriák percembere. Merkel jön, Orbán megy. És ez nem a naptári idő kérdése, hanem a történelemé. Az egyik a jövő, a másik a múlt. Az önkény sok politikusának adatott hosszú kormányzás. Végül mindegyik csak lábjegyzet lett. Itt van előttünk egy lábjegyzet egy pacákkal rondított oldalon. Kitörölni nem lehet. De lapozni igen" - zárja elemzését Gyurcsány Ferenc.
Orbán tegeződve gratulált Merkelnek...
A magyar kormányfő még vasárnap egy facebookos videóval gratulált a német kancellár választási győzelméhez. Orbán Viktor szerint fontos győzelmet aratott a CDU. "Nagy örömmel fogadtuk a híreket itt, Budapesten arról a diadalról, amelyet a most befejeződött német választáson arattatok" - mondta Orbán Viktor. Üzenetében a magyar kormányfő úgy fogalmazott, fontos győzelem ez - "nektek nyilván, de nekünk is az" -, hiszen biztatást és bátorítást jelent a jövőre nézve.
Bátorítást jelent, mert arról tanúskodik, hogy bátor politikával még a súlyos európai válság körülményei közepette is ki lehet érdemelni a választók bizalmát - mondta a miniszterelnök. Biztatást is jelent - folytatta -, mert arról szól: lesz mód és lehetőség arra, hogy az elkövetkező években "közösen keressünk orvosságot közös hazánk, Európa súlyos bajaira. "Isten éltesse a német kereszténydemokratákat, gratulálok, kedves Angéla!”– mondta a miniszterelnök a videóban.
Európa is üzent...
David Cameron brit kormányfő a Twitter közösségi oldalra feltett üzenetében azt írta, türelmetlenül várja, hogy a lehető leghamarabb folytassa a munkát német kollégájával. Enrico Letta olasz miniszterelnök gratulált Merkel fényes választási győzelméhez. Hozzátette, ha igazak az első eredmények, amelyek szerint az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű euroszkeptikus párt nem jut be a Bundestagba, az lesz az igazán jó hír az Európai Uniónak.
Didier Reynders belga külügyminiszter szívből jövő jókívánsággal üdvözölte Merkel választási eredményét. A portugál Szocialista Párt (PS), az ellenzék vezető ereje ugyanakkor Európa számára rossz hírnek minősítette Merkel győzelmét. Joao Ribeiro pártszóvivő hangoztatta, hogy a németországi választás eredménye megerősíti ugyan Angela Merkel irányvonalát, ez azonban hozzájárul politikai elszigetelődéséhez Európában.
Forrás : FN24
http://fn.hir24.hu/itthon/2013/09/23/gyurcsany-merkel-gyozelme-orban-bukasa/#a3
Nem volt rossz lépés a kormány részéről a Bilderberg-csoportra felhúzni egy Bajnai- és Reding-ellenes minikampányt, hiszen a Political Capital elemzőintézet a Tárkival, illetve nemzetközi partnerekkel (a brit Counterpoint UK-vel, a szlovák IVO-val, illetve a lengyel Center for Research on Prejudice-szal) közösen készített kutatása szerint a Magyar Ember abszolút vevő a különböző háttérhatalom-elméletekre és más Dan Brown-i szintű borzongásokra.
A vizsgálatban ugyanis kiderült: a magyarok 42 százaléka „tudja", hogy nem a kormány irányítja az országot, hanem valakik a háttérből mozgatják a szálakat, és csak a magyarok 36 százaléka veti el egyértelműen ezt a nézetet. A háttérhatalom-elmélet Bogár Lászlón kívül leginkább az ún. „alacsony státuszú" – legfeljebb szakmunkás végzettségű, szegényebb - férfilakosság körében elterjedt, de az is kiderült, hogy a vallásosabbak kevésbé fogékonyak rá, mint az ateisták. Ezért a Political Capital arra a következtetésre jutott, hogy az összeesküvés-elméletek egyfajta politikai valláspótlékként szolgálhatnak.
Ha pártmegoszlás szerint nézzük az adatokat, akkor nem meglepő módon a Jobbik szavazói állítják a legnagyobb, 68 százalékos arányban, hogy valójában nem a kormány kormányoz. Az már sokkal meglepőbb, hogy a Kuruc.info emlőin nevelődött szélsőjobboldalt az LMP (52%) és az MSZP (49%) követi, és csak tőlük lemaradva jön a Fidesz (43%), végül az E2014 (32%). Ez az adatsor azért is meglepő, mert megmutatja, hogy a baloldali ellenzék tábora semmivel sem kevésbé vevő a mítikus gondolkodásra, mint a jobboldal. De az is feltűnő, hogy még a kormánypárti szavazók közül is tízből négy úgy látja, hogy Magyarország még mindig nem nyerte meg azt a bizonyos szabadságharcot. Úgy tűnik, az összeesküvés-elméletekben való hitet a pártelköteleződés önmbagában is táplálja: a pártpreferencia nélküliek között ugyanis lényegesen kevesebben, csupán 37 százaléknyian vélekednek úgy, hogy a kormány helyett valakik a háttérből irányítják az országot.
Persze az is nagy kérdés, hogy kik lehetnek Magyarország háttérben megbúvó valódi urai. A legtöbben - az Orbán-kormány szabadságharcos retorikájára rímelve - a nemzetközi pénzügyi köröket, vagy más államokat sejtik a Nagy Összeesküvés hátterében. Itt óriási egyetértés mutatkozik a bal- és a jobboldal között: a nemzetközi pénzügyi körök uralmában ugyanolyan mértékben (42-42%), a külföldi államok vezérlésében pedig közel azonos mértékben (31-27%) hisznek a Fidesz és az MSZP szavazói. A Jobbik szavazói persze mindkettő irányításában jobban, az E14 szavazói és a bizonytalalanok pedig mindkettőben kevésbé hisznek.
Hozzájuk képest igen kevesen – öt százaléknyian - osztják Kocsis Máté elképzelését a Nagy Médiaösszeesküvésről, de a vallási csoportokat is csak a megkérdezettek 8 százaléka nevezte meg háttérhatalomként. A szabadkőművesség népszerűsége leáldozóban van, alig 5 százaléknyian látják a titkos társaságot hazánk valódi irányítójaként. Itt azért érdemes megjegyezni, hogy a lakosság csaknem egynegyede (22%) nem hisz abban, hogy a fenti csoportok irányítanának a háttérből, és egynegyede (24%) nem tudott, vagy nem akart – vagy nem mert? – válaszolni a kérdésre.
Ez a fogékonyság azonban nem magyar sajátosság, az összeesküvés-elméletekért a szlovákok és a franciák is rajonganak. Ez utóbbiak körében a magyaroknál magasabb, 51% azok aránya, akik abban hisznek, hogy nem a kormány irányítja az országot. A szlovák kutatásban pedig – ami azonban csak az internethasználók körében zajlott, ezért az összehasonlításban óvatosan kezelendő – a válaszadók 63 százaléka értett egyet ezzel az állítással.
Forrás : www.index.hu
http://index.hu/belfold/2013/08/13/titkos_hatterhatalom_iranyitja_magyarorszagot/
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a jogszabályi lehetőségek teljes igénybevételével tiltani fogja a Nemzeti Érzelmű Motorosok egyesületének felvonulását. Ezt ígéri a belügyminiszter.
A holokauszt áldozataira való megemlékezést szervező alapítvány hétfői közleményében azt írta: ha a jog eszközével nem megy, a jóérzésű, normális emberek erejével tudnak csak válaszolni az ilyen ízléstelen rendezvényekre, és ezen a napon tízezrekkel többen lesznek azok, akiknek elegük van a rasszizmusból, a szélsőjobból, mert az Élet menete felvonulás szervezői a megemlékezésükkel építik „a normális magyar jövőt", a provokálók pedig rombolják.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vasárnap közleményben szólította fel a hatóságokat, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel akadályozzák meg az Élet menetével egy napra szervezett Magyar motoros menet megtartását, amelynek a szervezők az „Adj gázt!” címet adták, és a felvonulásokkal érinteni akarják a zsidó negyedet, a Dohány utcai zsinagóga környékét is. A Mazsihisz szerint a rendezvény címe félreérthetetlenül utal az Auschwitzban mérges gázzal meggyilkolt több mint 400 ezer magyar kínhalálára, és egyben felhívást jelent a rémtettek megismétlésére.
Elítéli a politika
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szintén ízléstelennek és provokatívnak nevezte a rendezvényt, jelezve, teljes parlamenti frakciójuk elítéli azt. A motoros felvonulás miatt tiltakozását fejezte ki az LMP is. A Szabad Emberek Magyarországért ugyancsak közleményben tiltakozott a motoros felvonulás ellen.
Az „II. Adj gázt!” rendezvényt, ahogy neve is jelzi, idén már másodjára kívánják megrendezni. Az interneten terjedő szórólap útmutatása szerint a Magyar Motoros Menet április 21-én 10 órakor indulna a Városligetből, majd egy csepeli kitérő után térne vissza a belvárosba. A motorosok a Wesselényi utcán végighajtva a zsinagóga mellett fordulnának jobbra, hogy az Andrássy úton keresztül elérjék a Hősök terét.
Tavaly volt az első, akkor a benzinárak ellen
Tavaly a Nemzeti Érzelmű Motorosok a Szkíta Motorosokkal együtt szervezték meg az első „Adj gázt!” motoros felvonulást. A célállomás a Parlament előtti parkoló volt, egy petíciót vittek az országgyűlési képviselőknek, hogy felhívják figyelmüket a magas üzemanyagárakra. Egyúttal az autósoknak is üzentek, hogy tavasszal kirajzanak a motorosok, vezessenek óvatosabban.
A mostani rendezvény „szórólapján” azonban egy áthallásos felhívás is szerepel: „El a kezekkel a hazánktól és a házunktól!” Azt mondják, ezt sem kell félreérteni.
A szervezők is tiltakoznak
A szervezők a Facebook-oldalukon az ATV-nek címzett helyreigazítási kérelmet osztottak meg, mert véleményük szerint a televízió hamis és sértő állításokat fogalmazott meg a menettel kapcsolatban. Azt állítják, idén sem zsidóellenes megmozdulásra készülnek. A helyreigazítási kérelemben azt is leírják, hogy a tavalyi, első „Adj gázt!" megmozdulás is bizonyítja, hogy semmiféle zsidóellenesség nincs a rendezvényben, a címét és a tartalmát a televízió tette közzé elferdítve. Tavaly a motorosokat érintő jogszabályokkal, idén a földkérdéssel és a devizahitelesekkel foglalkoznak kiemelten, nem értik, miért jelezne ez bármiféle zsidóellenességet. Ugyanakkor állítják, nemzeti patriotizmusukat és magyarságukat büszkén felvállalják.
A gójok is elítélik
Mészáros Imre, a Gój Motoros Egyesület elnöke a Hír24-nek azt mondta, hogy az Adj gázt! rendezvényhez semmi közük nincs. A szervezésben nem vesznek részt, motorosaik nem vonulnak. Sőt, elítélik a 21-ei motoros vonulást.
A DK élőláncot szervez
Hétfőn délelőtt a Demokratikus Koalíciói is közleményt adott ki. Mint írja, az akció nyilvánvaló provokáció, részint magát az Élet Menetét kívánja megzavarni, részint a rendezvény jelszava egyértelmű azonosulást fejez ki a náci népirtás módszerével, a gázkamrával, sőt, annak folytatására szólít fel. A Demokratikus Koalíció elnöksége felkéri az MSZP, az Együtt 2014-PM és az LMP, továbbá valamennyi, magát demokratikusnak tartó párt elnökét, vezetőit, hogy közös élőlánccal akadályozzák meg a gyalázatos provokációt. Csatlakozásra kéri a Magyarországon működő egyházakat, felekezeteket, a humanizmus mellett elkötelezett civil szervezeteket és valamennyi jóérzésű magyar állampolgárt. Mint fogalmaz: „Nem engedhetjük meg, hogy Budapest utcáit ismét a gyűlölet uralja el!”
Orbán utasít
Orbán Viktor kormányfő arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy az Élet menete napján ne lehessen olyan típusú politikai természetű rendezvényeket tartani, amelyek sérthetnék a felvonulók emberi méltóságát.
A miniszterelnök ezt hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában jelentette be, a szocialista Steiner Pál felszólalására reagálva. Az ellenzéki politikus arra a motoros demonstrációra utalt, amely az Élet menete napjára, április 21-re lett meghirdetve Budapest belvárosába, a Dohány utcai zsinagóga érintésével.
Orbán Viktor kijelentette: minden eszközzel biztosítani fogják az Élet menetén részt vevők testi épségét, háborítatlan emlékezését és emberi méltóságát.
Pintér betart
A Budapesti Rendőr-főkapitányság "a jogszabályi lehetőségek teljes igénybevételével tiltani fogja a Nemzeti Érzelmű Motorosok egyesületének felvonulását" - közölte a Belügyminisztérium hétfőn.
A tárca közleményében azt írta: "határozottan elítéli a Nemzeti Érzelmű Motorosok egyesületének provokációs kísérletét". A minisztérium emlékeztetett arra: az Élet Menete Alapítvány április 21-én megemlékezést tart a holokauszt áldozatainak tiszteletére. A rendezvény célja a rasszizmustól és szélsőségektől mentes Magyarország építésének támogatása is.
A Nemzeti Érzelmű Motorosok egyesülete ugyanezen a napon kíván rendezvényt tartani. "A rendezvény kijelölt időpontja, útvonalterve, valamint annak provokatív - Adj gázt! - elnevezése valamennyi jóérzésű embert sérti".
Forrás : Hír24
http://www.hir24.hu/baleset-bunugy/2013/04/08/adj-gazt-tiltakoznak-a-motorosok-is/
Újra szavaznak a választási eljárási törvényről, miután Áder és az Alkotmánybíróság is aggályosnak találta.
A parlament kora este szavaz a választási eljárási törvényről, amelynek több rendelkezését január elején ítélte alaptörvény-ellenesnek ítélte az Alkotmánybíróság (AB). A testület Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére vizsgálta a jogszabály alkotmányosságát.
Fotó: Kummer János
Amiben visszalépett a Fidesz
A fideszes Gulyás Gergely felidézte, hogy az AB az új választási eljárási törvény hét szakaszát minősítette alkotmányellenesnek. Ezek között a leghangsúlyosabb a belföldi magyar állampolgárok regisztrációja volt, amelynek bevezetésétől ennek nyomán eltekintett a Fidesz – emlékeztetett a kormánypárt szakpolitikusa.
A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknak a választási regisztráció lehetősége augusztus 1-jével nyílik meg – ismertette, és kérdésre hozzátette azt is: az eljárási törvény tekintettel volt arra, hogy sokan vállalnak munkát külföldi országokban, így nekik (akik rendelkeznek ideiglenes tartózkodási hellyel az adott országban) lehetőségük lesz levélben szavazni. Ezt egy tájékoztató kampánynak kell megelőznie – fűzte hozzá.
A javaslat nem tartalmazza a szintén alkotmányellenesnek nyilvánított hirdetési tilalmat internetes szolgáltatók honlapján, képújságban, teletexten és mozikban. Változás továbbá, hogy közvélemény-kutatásokat bármeddig, akár még a választás napján is nyilvánosságra lehet hozni – sorolta Gulyás Gergely.
Egyenlő feltételek
Jelezte ugyanakkor: a negyedik alkotmánymódosítás megteremtette azt a lehetőséget, hogy továbbra is egyenlő feltételek mellett, közszolgálati médiumokban lehessen hirdetéseket közzétenni. Ha emiatt az Európai Unió bármilyen eljárást is kezdeményezne, nem teheti meg, hogy Franciaországgal szemben ne tegye meg ugyanezt, ahol szigorúbb formában és hosszabb ideje létezik ez a tilalom – jegyezte meg a képviselő.
Az MSZP nem kér a módosításból
A szocialista Bárándy Gergely az FN24 parlamenti tudósítójának azt mondta, arról még nincs döntés, hogy kivonulnak a szavazásról, vagy részt vesznek és nemmel szavaznak. „Nem támogathatjuk azok után, hogy az ellenzéki módosító javaslatokat még a plenáris ülésre sem engedték be” – dohogott az MSZP politikusa.
Azt azonban kijelentette, hogy a szocialista párt sokkal visszafogottabb kampányt tervez a határon túlra, mint idehaza.
Ha érdekli, mint mondanak a szakértők a tervekről, ezt a cikkünket épp önnek írtuk!
Forrás : MTI/FN24
http://fn.hir24.hu/itthon/2013/04/08/a-fidesz-ma-este-eldontheti-a-2014-es-valasztast/
A Die Zeit német liberális hetilap a magyar kormány tevékenységével kapcsolatban egy új uniós jogkör, a "jogállamisági felügyelet" bevezetésének szükségességéről közölt elemzést az online kiadásában.
Jan-Werner Müller A kapkodás vége című írásában kiemelte: valamennyi európai polgár közös ügye, "ha egy tagállamban veszélybe kerül a liberális demokrácia", és aki komolyan veszi az "európai res publica" Joachim Gauck német szövetségi elnök által kifejtett gondolatát, annak nem szabad visszariadnia attól a vádtól, hogy beavatkozik egy szuverén állam belügyeibe.
Úgy vélte: ki kell építeni egy független intézményt, amely rendszeresen jelentést készít a jogállamiság helyzetéről, figyelmeztetést adhat ki és elérheti az uniós támogatások befagyasztását az Európai Bizottságnál. Ugyanakkor az ilyen típusú szankciók a legszegényebbeket sújthatják az érintett országokban, ezért az új intézmény első feladata az lehetne, hogy dolgozza ki az "okos szankciók" típusát - tette hozzá a cikkíró.
Forrás: MTI / Hír24
http://www.hir24.hu/kulfold/2013/04/01/megvaltoztatnak-az-eu-t-orbanek-miatt/#aktualisdoboz