Mesterházy Attila legkésőbb a jövő hét elején feljelenti Lázár János miniszterelnökségi államtitkárt – ezt hétfőn közölte az FN24-gyel a szocialista pártelnök.

Mint emlékezetes, az egy héttel ezelőtti ülésnapon Lázár kijelentette, az Országgyűlésben olyan pártok ülnek, amelyeket „külföldi, amerikai érdekcsoportok pénzelnek”, majd nevesítette is az LMP-t és az MSZP-t.

Mesterházy Attila még aznap sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy visszanézik az üléstermi felvételt, s ha Lázár valóban azt mondta, amit, az MSZP jogi úton vesz elégtételt. A „visszanézés” azóta megtörtént, s eredményeképpen Mesterházy Attila pártja vezetőjeként megteszi a rendőrségi feljelentést.

Mesterházy Attila, Lázár János
Fotó: MTI

Lapunk kérdésére a szocialista politikus megjegyezte, igazából edukációs cél vezeti: „Lázár Jánosnak is meg kell tanulnia, hogy egy európai demokráciában minden tettnek következménye van.”

Karácsony Gergely : Lázár lejáratja magát

„Lázár János saját magát járatja le, amikor ilyen abszurd vádakat fogalmaz meg – ezt már az LMP-s Karácsony Gergely mondta magánvéleményként lapunknak. – A Lehet Más a Politika az egyetlen magyar párt, amely nem titkolja támogatóit, és nyílt kampányszámlán vezeti bevételeit.”

Háromnapos ülést tart az Országgyűlés hétfőn, kedden és szerdán. Első alkalommal módosíthatják az év elején hatályba lépett alaptörvényt, továbbá dönthetnek az államfő által megfontolásra visszaküldött, médiaszolgáltatást szabályozó törvénymódosításról. A képviselők emellett a trianoni döntés évfordulója alkalmából megemlékezhetnek a nemzeti összetartozás napjáról, tárgyalni kezdhetik az LMP népszavazási kezdeményezéseit, továbbá értékelik az új büntető törvénykönyvhöz (Btk.) benyújtott több mint kétszáz módosító indítványt.

A parlament ülése hétfőn a megszokottnál két órával korábban, délelőtt tizenegy órakor kezdődik. Az is eltér az általános gyakorlattól, hogy a határozathozatalokra rögtön a napirend előtti felszólalásokat követő interpellációk után sor kerül, vagyis a parlamentnek várhatóan csak délután három óráig kell biztosítania a határozatképességet. Kövér László házelnök napirendi javaslatának összeállításakor azokra a képviselőkre volt tekintettel, akik a nemzeti összetartozás napja alkalmából szervezett rendezvényekre igyekeznek.

Varga Mihály esküszik

A nemzeti összetartozás napjára az Országgyűlésben is megemlékeznek a napirend előtt, ezt követően esküt tesz Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter.

A határozathozatalok során az Országgyűlés dönthet a jegybanktörvény módosításáról és az alaptörvény első átírásáról. A kormány - az Európai Unió kifogásai alapján összeállított - előterjesztése egyebek mellett törölné az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonását, emellett egyértelműsíti azt is, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezései is alkotmányos erejűek. A szavazás kérdésessé vált, miután Varga Mihály az elhalasztását kérte szombaton Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőtől.

A Ház átírhatja a médiaszabályozás május huszonnegyedikén elfogadott, de a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött változtatását is, emellett elfogadhatja a járások kialakításáról szóló törvény módosítását, továbbá az adózást érintő jogszabályok változtatásait. A határozathozatalok végén szavaznak arról a szocialista képviselők által benyújtott határozati javaslatról, amely állandó parlamenti etikai bizottságot állítana fel a szélsőséges, rasszista vagy idegengyűlölő képviselői megnyilvánulások szankcionálására.

Az LMP szomorkodik

A javaslatok hétfői napirendre vétele esetén még a hét első napján általános vita kezdődhet az új munka törvénykönyvének hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és módosításairól, továbbá a nemzeti vagyonról szóló törvény változtatásáról. A napirendi javaslat alapján az általános vitákat egyenként négy óra húsz perces időkeretben folytathatja le a Ház, a részletes vitákra pedig szerdán kerülhet sor.

Kedden a katasztrófavédelemről és a géntechnológiai tevékenységekről szóló törvénymódosítások általános vitáival kezdődik az ülés, majd az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló kormányhatározat módosítása kerül terítékre. A nap végén a romastratégia módosításáról szóló határozati javaslatot, valamint a vízi közlekedésről szóló törvény átírását értékelhetik a képviselők.

A harmadik ülésnap napirendjén mindössze két téma szerepel, de azok tárgyalása várhatóan hosszú órákat vesz majd igénybe. Előbb az új Btk. részletes vitáját tarthatják meg, amelynek keretében kétszázkilenc képviselői módosító indítványt véleményezhet a Ház, ezután pedig az LMP által népszavazásra bocsátott négy kérdésről kezdődik együttes általános vita. Az Országgyűlés azt követően tárgyal, majd dönt az ellenzéki párt által kezdeményezett népszavazás kiírásáról, hogy az LMP átlagosan mintegy százharmincötezer érvényes aláírást gyűjtött kérdéseihez.

Forrás : FN24/MTI

A rendőrség tájékoztatása szerint Hatala József, Országos Rendőrfőkapitány június 2-i hatállyal Török Zoltánt a BRFK Rendészeti Szervek rendőrfőkapitány-helyettesi, rendészeti feladatok ellátásával, Pallagi Imrét a BRFK Rendészeti Szervek Közrendvédelmi Főosztály főosztályvezetői feladatainak ellátásával bízta meg, míg Kuczik János Zoltánnak a BRFK Rendészeti Szervek Közlekedésrendészeti Főosztály főosztályvezetői feladatait kell mostantól ellátnia.

A főkapitányi biztosoktól elvárás a szakszerű, hatékony és törvényes munkavégzés, csak úgy az általuk vezetett szervezet tekintetében a következetes, szigorú parancsnoki munka, a jogsértések felfedése, az azok elleni határozott fellépés – derül ki a közleményből.

Arról nem írnak, miért is történtek a kinevezések, ám az elmúlt időszakban egyre több a botrány a rendőrség körül. A Központi Nyomozó Főügyészség alig egy napja számolt be arról, a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése nyomán négy embert vettek őrizetbe, két vezető beosztású rendőrt és két civilt. Úgy tudjuk, az egyik csütörtök esti titkos akció a Hajógyári-szigeten volt. Egy szemtanú azt mondta, egy megbilincselt embert látott, akit később egy sötétített ablakú autóba ültettek a rendőrök és elvitték. Információink szerint a Terrorelhárítási Központ (TEK) emberei Kalmár Tamás alezredest, a közrendvédelmi főosztály vezetőjét, és az NNI egyik osztályvezetőjét vették őrizetbe.  A Magyar Nemzet szombati számában azt írta, az alvilág pénzelhette a rendőri vezetőket,név szerint az éjszakai élet ismert figurája, V. László vesztegethette meg az érintett tiszteket.

A mostani akció minden bizonnyal kapcsolatban áll azzal, hogy Pintér Sándor belügyminiszter korábban indoklás nélkül visszavonta Markó Attila, a budapesti rendőrfőkapitány rendészeti helyettesének vezetői megbízatását. Ezzel egy időben az országos főkapitány Jánosik Istvánt, a közlekedésrendészeti főosztály vezetőjét váltotta le. Később a hvg.hu azt írta, a vezetők sárosak lehetnek.

A lap szerint egyébként a visszaélések Jenson Button autóversenyző autójának koccanása után kerültek napvilágra. A rendőri intézkedés közben olyan hibákat találtak, amelyek miatt a testület vezetője ellenőrzést rendelt el. Az egyenruhások egy olyan kocsit biztosítottak, melynek rendszáma nem szerepelt a magyar nyilvántartásban. Ez a mulasztás lehetett a kiindulópontja az eseményeknek. Azóta a felmentettek ügyével kapcsolatban büntetőeljárás indult a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztályán.

Forrás : Hír24

Egy évvel el kell halasztani a két jogszabály startját annak érdekében, hogy a kormányzat és a szakmai szervezetek megállapodhassanak az átalakítás legvitatottabb pontjaiban - mondta csütörtökön az érdekképviselet elnöke. Galló Istvánné hozzátette: ezt követelik majd vasárnap az Emberi Erőforrások Minisztériuma épülete előtti megmozduláson.

Megítélése szerint mind a két törvény technikailag rossz és végrehajthatatlan, és a közoktatási helyettes államtitkár korábbi nyilatkozata szerint a kapcsolódó rendeletek csak szeptemberben jelennek meg. Az önkormányzati intézmények átvétele és a kötelező óraszámok esetleges emelése várhatóan elbocsátásokhoz vezet, nem kizárt, hogy 11 ezer álláshely szűnik meg az ágazatban.

Emellett a 16 évre csökkentett tankötelezettség, valamint az általános iskolát végzettek felének szakképzésbe irányítása további 7 ezer munkahelyet tehet nélkülözhetővé.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elismerte: a pedagógus-életpályamodell ugyan keresetnövekedést ígér, ugyanakkor nincs még egy olyan foglalkoztatási csoport, amely tagjainak feladatra való alkalmasságát ennyiszer vizsgálnák meg pályájuk során.

A megmozdulást az Országos Taxis Szövetség (OTSZ) és a Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezete fogja össze. Délután indulnak a résztvevők a Hősök teréről, a Dózsa György út, az Andrássy út, az Oktogon, a Blaha Lujza tér, a Rákóczi út, a Városház utca, az Erzsébet tér, a Lánchíd, a Bem rakpart, a Margit híd és az Oktogon érintésével ugyanoda térnek majd vissza.

Az OTSZ elnöke, Metál Zoltán csütörtöki tájékoztatóján elmondta: semmilyen dokumentumot nem kaptak a városházától az új taxirendeletről, de a kiszivárgott információk minden szakmaiságot nélkülöznek, ezért vonulnak utcára.

A műszaki paraméterek szigorítását azért támogatták, mert ezért cserébe Budapest olyan mértékű fix tarifát vezetett volna be, amely mindkét félnek kedvező lenne. Ugyanakkor kiderült, hogy egy éven belül egységesíteni akarják a taxikat, a szövetség viszont 5 éves átfutási időt javasolt. Metál szerint az autók fóliázása 200-500 ezer forintba kerülne, amit nyilván a fuvarozóknak kellene kifizetniük.

Tarlós rendet tesz...

A főpolgármester kedden érzékeltette: a Városháza elszánt, mindenképpen rendezni akarja most a kérdést. Tarlós úgy fogalmazott: az nem megoldás, hogy a fuvarozók egy része félroncs autókon és bizonytalan tarifákon szállíthat. Aki pedig türelmi időt kér az ügyben, az nem ezen a világon él.

A taxisok is elszántak...

A fuvarozók ugyanakkor a Hír24 riporterének elmondták: Lehet velünk szórakozni, de annak meglesz az eredménye. Az sem kizárt, hogy taxisblokád lesz Budapesten, mint 1990-ben.

„A Nemzeti alaptantervet (Nat) nagy konszenzus övezi, egy ezerfős mintán alapuló közvélemény-kutatás során a válaszadók 90 százaléka igennel felelt az azzal kapcsolatos kérdésekre” – mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár múlt hét szerdán egy Edelényben tartott fórumon, ahol egyébként – információnk szerint – az államtitkár az előadása után most sem adott lehetőséget az összegyűlt pedagógusoknak, hogy bármit kérdezzenek.

A Hír24 birtokába jutott kutatási jelentés tényleg azt akarja sugallni, hogy szinte mindenki támogatja a Nat-ot. Ám ha elolvassuk a feltett kérdéseket, és az abból levont következtetéseket, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a kutatást végző – egyébként a dokumentumban magát nem is nevesítő – cég a közvélemény-kutatás módszertanával, a kérdőívek összeállításának alapjaival nem sokat bajlódott. Az eredmények így sem azt nem mutatják, hogy a közvélemény támogatja a Nemzeti alaptantervet, sem azt, hogy ellenzi. Egy ilyen kutatást, bármely szociológia módszertani kurzuson elégtelennek minősítenék, hiszen nem derül ki belőle semmi.

Persze már megszoktuk, hogy a különböző kormányzati kérdőívek – a többi között a napokban a postaládánkban landoló „nemzeti konzultáció” – lényege nem az, hogy valós kérdésekre valós válaszokat kérjen, hanem az, hogy politikai célokat szolgáljon (adatbázis-építést vagy a kormányzati elképzelések rafinált legitimálását). Az oktatási államtitkárság felmérése ebbe a műfajba illeszkedik.

Fotó: MTI / Vajda János

Az iskola feladata

A Nat 90 százalékos támogatottságát például e kérdés alapján jelentik ki a dokumentum szerzői: „Ön szerint mi az iskola feladata? Kizárólag hasznos ismeretek oktatása vagy az ismeretek oktatásán kívül a felnőtt életre való nevelés is?” Némi ellentmondás formailag is van ebben a kérdésben, hiszen az erre adott válaszok táblázatos megjelölésénél van egy olyan rubrika is, hogy „kizárólag a felnőtt életre nevelés”. Azaz vagy a kutatásban leírt kérdés nem pontos, vagy a telefonos kérdés nem volt az, arra gondolni sem merünk, hogy ez volt a kérdés, mégis „lett” egy ilyen válaszlehetőség is.

A kérdésre mindenesetre a megkérdezettek 83 százaléka azt mondta, mindkettő egyaránt fontos. (A „kizárólag hasznos ismereteket” 4, a „felnőtt életre nevelést” 12 százalékuk jelölte be.) Mi következik ebből? Az államtitkár szerint az, hogy a döntő többség támogatja a Nat-ot. A kompetenciaalapú oktatás hívei, - akik azt vallják, hogy a képességek, készségek fejlesztése, az életben felhasználható tudás megszerzése a fontos –, nyilván ugyanebből azt vonnák le, hogy a megkérdezettek ezt az elképzelést támogatják, hiszen a készségek fejlesztése nem lehetséges tartalom nélkül.

Azaz, röviden: semmi nem következik ebből az adatból.

Sőt! A NAT-ot, mint többször megírtuk lapunkban, annyira telezsúfolták kötelezően „leadandó” tananyaggal, hogy nem lesz idő a képességfejlesztésre, a megtanult tudás begyakorlására („a felnőtt életre nevelésre”). Ezt figyelembe véve inkább azt mutatják a válaszok, hogy a többség nem támogatja az új, kizárólag a lexikális tudásra fókuszáló alaptantervet.

Újra feltűnik János vitéz

Arra is rákérdezett a kutatás, mennyire értenek egyet az emberek azzal, hogy minden diáknak kötelező legyen megtanulni „a fontosabb tantárgyak alapismereteit”. Hogy melyek a fontosabb tantárgyak, és azoknak melyek az alapismeretei, azt nem részletezik. Nyilván itt arról van szó, hogy a most érvényben lévő Nat nem határoz meg konkrét tartalmakat, csak fejlesztési szinteket. Ebből – s ezt többször hallottuk Hoffmann Rózsától – az is következhet, hogy van olyan diák, aki nem tanult semmit, mondjuk János vitézről. Ilyen iskola azonban nem volt eddig sem, erről a helyi pedagógiai programot elfogadó fenntartó, az iskolák döntő többségében használt kerettantervek, a pedagógusok szakmai felkészültsége és legfőképp az érvényben lévő összes tankönyv gondoskodott. Egy ilyen kérdésre csak azt lehet mondani, hogy persze, tanulják meg „a fontosabb tantárgyak alapismereteit”, még akkor is, ha mint az előbbi kérdésnél láttuk, azt is gondoljuk, hogy készítsen föl az iskola a felnőtt életre is.

De ha már János vitéz: Petőfi hőse Hoffmann Rózsa kedvenc példázata, nem hiányozhatott a kérdőívből sem. Így szól a furfangos kérdés: „Kérem, mondja meg, inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy: a mai fiataloknak mindenképpen tanulniuk kelljen a János vitézről és az 1848/49-es forradalom! (sic!)” Most tekintsünk el a magyar nyelv unortodox módon értelmezett szabályaitól, de mit lehet erre mondani? Valószínűleg csak véletlen az a négy százalék, aki nem ért egyet a megállapítással. És mi következik ebből a Nat elfogadását tekintve: semmi.

Hazafias, erkölcsös

Talán a legizgalmasabb kérdések azok lennének, amelyek az erkölcsi, a demokráciára való és a hazafias neveléssel kapcsolatosak. De sajnos nem az a kérdés, hogy egyetért-e a megkérdezett azzal, hogy minden diáknak, tanórai keretben, kötelező módon járnia kell heti egy órában hittan vagy erkölcstanórára. Izgalmas lenne tudni erről az emberek véleményét. A kérdés azonban az, hogy egyetért-e azzal, hogy a tanároknak a diákok erkölcsi nevelésével is foglalkoznia kell. (95 százalék igen válasz.) De mikor nem kellett? A nevelési folyamat minden egyes percében a tanár példát mutat, erkölcsi nevelést is folytat. Ezentúl kötelező órai keretben is lesz ilyen, erről az embereket azonban nem kérdezték. A kérdés értelme tehát újra zéró.

„Kérem, mondja meg, inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy a demokráciára nevelésen kívül a diákok hazafias nevelésével is foglalkozzanak” – szól a következő sugallat. Hogy ez pontosan mit jelent, nincs részletezve. Itt is hasonló a helyzet, mint az erkölcsi nevelésnél. Az iskolában mindig is volt hazafias nevelés, erre szolgáltak a nemzeti ünnepek, de például a történelem-, irodalomóra is alkalmat adott erre. Mi a kérdés? Új tantárgyat szeretnének-e az emberek e témában, vagy máshogy kell az irodalmat vagy a történelmet tanítani? (Vannak persze baljós jelek: Nyirő József, Wass Albert bekerült a Nat-ba, és komolyan felvetődött különböző ködös ősmagyar elméletek, rovásírás beemelése is.) Miért nem azt kérdezték, hogy egyetértenek-e ezek bekerülésével? Vagy azt, hogy szeretnénk-e, ha a gyerekek katonai alapismereteket is tanulnának a heti véges óraszámuk terhére.

A túlzsúfolt órarendről nincs szó

Azt is megtudjuk a kimutatásból, hogy a „megkérdezettek 87 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy a diákoknak el kell sajátítaniuk a gazdasági és pénzügyi alapismereteket, közülük is 57 százalék értett egyet vele ” (sic!). Továbbá, hogy minden iskolást oktatni kel a tudatos médiafogyasztásra, nagyobb hangsúlyt kell helyezni a környezettudatos nevelésre, és a testi-lelki nevelésre. Persze, ez mind igaz. De sehol nem az a kérdés, hogy a gyerekeink így is túlzsúfolt órarendjében hol találunk helyet az önálló gazdaságismeret, médiaismeret tárgynak, esetleg, hogy melyik tantárgy anyagát lehetne úgy csökkenteni, hogy ezek beleférjenek. Nem az a kérdés, hogy akarunk-e minden korosztályban kötelezően mindennapos testnevelést. A kérdés így egyértelmű lett volna, és nagyon is izgalmas.

A 24 oldalas kutatási jelentés a kérdéseket megvizsgálja kor, nem, iskolai végzettség, és lakóhely szerinti bontásban, és többnyire azt találja, hogy ezek mentén semmilyen következtetést nem lehet levonni.

Mindebből a kutatást végző – még egyszer hangsúlyozom: beszédesen névtelenséget vállaló – szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy a „Nemzeti alaptanterv főbb értékei a szakmai viták lezárásával a társadalom támogatását is kivívta.” (sic!)

Áder János alkotmányos szempontból kifogástalannak találta a médiatörvény módosítását, de egy eljárási hiba miatt arra kérte a parlamentet, foglalkozzék ismét a jogszabállyal. Levelében az államfő emlékeztetett arra, hogy az alaptövény szerint neki a jogszabályok formai, tartalmi és közjogi érvényességi szempontjait is vizsgálnia kell.

Formai és tartalmi kritériumok alapján a médiatörvény módosítása - a köztársasági elnök szerint - nem kifogásolható, de a törvény elfogadásakor az Országgyűlés eljárási hibát vétett. Ezért "felvetődik a törvény közjogi érvényességének kérdése". Áder János ezért a pontosabban nem ismertetett hiba mielőbbi orvoslását kérte, szerinte ugyanis ezt kívánja a jogbiztonság és az alkotmányosság elve. Az elnök tudatta, a javítás után készen áll a törvény haladéktalan aláírására, kihirdetésére. Áder János egyébként már beiktatásakor jelezte - hogy államfői szerepfelfogása - merőben eltérő elődjétől, Schmitt Pálétól, aki minden törvényt aláírt.

Néhány napja az Országgyűlés elnöke egy német lapnak azt mondta, egyetlen elfogadhatatlan törvényt sem szavazott meg a magyar törvényhozás az utóbbi két évben. Kövér László a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban közölte: nem volt hiba a médiatörvény sem, senki sem tudja bizonyítani, hogy a jogszabály ellentmond az európai normáknak, ennek ellenére az ellenzék "hecckampányt" indított, amely "külföldi támogatókkal egészült ki".

Előzőleg a médiatörvény módosítását az EBESZsajtószabadság-képviselője azért bírálta, mert úgy vélte, továbbra is maradtak problematikus pontok.  Dunja Mijatovic szerint a jogszabály nem szavatolja a közmédia függetlenségét. Emlékeztetett arra, hogy hasonló problémákat fogalmazott meg az Európa Tanács is.

Forrás : Hír24

A két éve történt kormányalakítás óta jelentősen csökkent a Fidesz-KDNP tábora és számottevően növekedett a választani nem tudó vagy nem akaró szavazók aránya. A Tárki Társadalomkutatási Intézet májusi pártpreferencia-kutatása megállapítja, hogy a Fidesz-KDNP támogatottsága májusra lényegében az MSZP szintjére csökkent, az elmúlt két év során az MSZP táborának mérete pedig folyamatosan ingadozott, majd fél éve kis mértékben nőtt; a Jobbiké a kezdeti növekedés után stagnál, s az LMP támogatottsága a parlamenti küszöb körül alakul.

Az ezer, 18 évesnél idősebb ember május 17-22. közötti megkérdezésén alapuló, életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentatív kutatás alapján májusban folytatódtak az utóbbi hónapokat jellemző trendek, miszerint folyamatosan csökken a Fidesz-KDNP szavazótábora és ezzel párhuzamosan nő a bizonytalanoké, tehát azoké, akik passzivitásba vonulnak.

A Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népességen belül az áprilisi 21 százalékról májusban 16 százalékra csökkent, míg a szocialista párté 13 százalékról 15-re nőtt. Eközben a pártszimpátia kérdésében bizonytalanok vagy titkolózók aránya 45-ről 49 százalékra nőtt.

Felmérésük szerint a pártválasztók körében azonos a két nagyobb párt támogatottsága, hiszen az egy százalékpontos különbség a statisztikai hibahatáron belül van. A Fidesz-KDNP támogatottsága a pártválasztók körében áprilisról májusra 39-ről 32 százalékra esett vissza, eközben az MSZP-é 25-ről 31 százalékra nőtt.

Kutatásaik alapján a Jobbik támogatottsága a teljes népességen belül az áprilisi 9 százalék után májusban 11 százalékon áll, míg a pártválasztók között az előző havi kiugróan alacsony 16-ról 21 százalékra nőtt. Az LMP a teljes népességen belül az elmúlt egy hónapban változatlanul 5 százalékos támogatottsággal bír, a pártválasztók körében pedig az áprilisi 10 százalék után 11 százalékon áll. A Demokratikus Koalíció tábora a teljes népességen belül 3-ról 2 százalékra, a pártválasztók körében 6-ról 4 százalékra csökkent.

Forrás : MTI

Egy neve elhallgatását kérő kormányzati illetékes a lapnak azt mondta, Schmitt Pál jelezte, hogy kéri azt az állami szolgálati lakást, amire élete végéig jogosult lesz. A leendő villáról a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) már egyeztetett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel. A Blikk a vagyonkezelőtől kapott válaszból azt szűrte le, hogy az ingatlant már régóta keresik, noha a volt államfő és hivatala sokáig lebegtette a kérdést.

Közben már az is kiderült, hogy a kormány 150 millió forintot juttatott a KEH-nek „intézményi beruházási kiadásokra". Vagyis a pénz ingatlanvásárlást szolgálhat. Ugyanis hasonló összeget – 126 milliót, illetve 195 milliót – költöttek Schmitt két elődjének, a néhai Mádl Ferencnek és Sólyom Lászlónak otthonára is – emlékeztet a Blikk.

Schmitt Pál esetleges állami rezidenciára költöztetését sokan kritizálták, mert a politikus vagyonnyilatkozatában három nagy értékű II. kerületi ingatlant is feltüntetett. Volt otthonát, egy 320 négyzetméteres villát jelenleg is bérbe ad, mert a házat külföldi diplomatacsalád lakja. Ennek azonban nem volt nyoma vagyonnyilatkozatában, ezért a Blikk újságírója eljárást javasolt ellene, amit azonban az Országgyűlés illetékes bizottsága elutasított.

A volt köztársasági elnök hivatalvezetője április 13-án az MTI-nek cáfolta, hogy Schmitt Pál eltitkolt volna egy ingatlankiadásból származó bevételt. Kiss Norbert tájékoztatása szerint az érintett ingatlan fele az egykori államfő feleségéé, aki az előírások szerint járt el a bérbeadásból származó pénz kapcsán.

Mint korábban a Hír24 megírta, 150 millió forintból nívós, úszómedencés luxusingatlanok közül válogathat Schmitt Pál, akinek az általa aláírt törvény szerint a villa mellett élete végéig jár nemcsak az elnöki fizetés (jelenleg havi 1,5 millió forint), hanem korlátlan autóhasználat sofőrrel, valamint egy kétfős titkárság is. Ugyanakkor mindezt addig nem veheti igénybe, amíg nem tesz záró vagyonnyilatkozatot.

Forrás : Blikk/Hír24

A nemrég kinevezett új román kormány több, az erdélyi magyarságot kedvezőtlenül érintő intézkedést hozott. Leváltották a magyar prefektusokat, egy törvény szerint közigazgatási tisztséget csak románul tökéletesen tudók tölthetnek be. Ez mennyire értékelhető magyarellenességnek?

Különbséget kell tennünk az esetek között. A prefektusi kinevezések pártfüggők. Azt nem tudom igazán kifogásolni, hogy az egyes kormányzó pártok mindig a saját embereiket ültetik a kormányzati tisztségekbe. Amúgy sem sokat veszítettünk ezzel, hiszen az RMDSZ prefektusai, alprefektusai olykor szégyenletes intézkedéseket hoztak, nem egy esetben szembemenve a magyar érdekekkel. A román nyelvtudás, mint diszkriminatív tényező viszont már kisebbség- és nyelvpolitikai ügy. Ez egy tűrhetetlen állapot. A legfontosabb követeléseink egyike kerül előtérbe: a magyar nyelvnek a regionális hivatalos nyelvként való használata. De ezek csak a legfrissebb történések, az elmúlt hetekben az egyik magyarellenes megnyilatkozás a másikat érte. Gondolhatunk itt a közigazgatási átszervezésre, a kisebbségi törvény megcsonkítására, vagy a választási törvényre. Ezek mind egyértelmű jelzések a magyarellenesség fokozódására. Mindez persze a kibontakozó választási kampány összefüggésében értelmezendő. Idén helyhatósági és országgyűlési választás is lesz Romániában. Még mindig a magyar kártya kijátszásával gyűjtenek szavazatot.

"Az RMDSZ úgy viselkedik, mint XIV. Lajos király" (Fotó: MTI)

Mit tehetnek, mit tesznek egy ilyen helyzetben a romániai magyar szervezetek?

Az RMDSZ közvetlenül felelős a kialakult helyzetért, hiszen kormányzati szerepet játszott és sajnos politikai alku tárgyává tette nem egy esetben a magyarság jogait. Jelenleg egy posztkommunista visszarendeződés megy végbe Romániában, 22 évvel a kommunista diktatúra bukása után egy posztkommunista hatalom tér vissza várhatóan ősszel az országos választáson. Ilyen helyzetben minden romba dől, amit az RMDSZ pártpolitikai alkukban elért.

Ön idén márciusban lépett csak ki az RMDSZ-ből. Magát is felelősnek tartja a kialakult helyzetért?

Engem 2003-ban vetettek ki az RMDSZ vezetőségéből. Én a magyar közképviselet iránti lojalitásomat fejeztem ki. Úgy, ahogy egy egyszerű egyháztag nem hibáztatható azért, amit az egyházkormányzat tesz, vagy, ahogy az egyszerű kommunista párttagok nem voltak hibáztathatók a Ceaucescu-diktatúráért, vagy a Kádár-rendszerért, ugyanúgy én magam is, mint egyszerű RMDSZ-tag nem vagyok felelős azért, amelyet az az RMDSZ-vezetőség követett el, amelyik lényegében Erdély MSZP-je lett egy idő után.

Az Orbán-kormány viszont a romániai magyarok közti összefogásra szólít fel. Az önök szervezete hajlandó lenne összefogni, együttműködni az RMDSZ-szel?

Az Erdélyi Magyar Néppárt azzal indult, hogy új egységet akarunk. Nem pártegységet, hanem nemzeti egységet, amelynek keretében egy irányba húzzák a lovak a szekeret. Ez a felhívás süket fülekre talált. Az RMDSZ úgy viselkedik, mint XIV. Lajos király: azt mondják, „a magyarság én vagyok”. Emiatt nem sikerült együttműködni például a helyhatósági választáson a polgármesteri posztért Marosvásárhelyen. Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt megegyezett. Sepsiszentgyörgyön a Néppárt feltétel nélkül támogatja az RMDSZ-es polgármestert, mert jó városgazdának bizonyult. Tehát helyi kivételek vannak, ám az RMDSZ letiltotta országos szinten az összefogást.

A november 30-i parlamenti választáson milyen magyar eredményre számít?

Most fogadták el az új választójogi törvényt, amely a többségi elvet érvényesíti a választókörzetekben. Ez egészen új helyzetet teremt. Kötelező lesz összefogni, máskülönben egyszerűen elveszítjük azokat a helyeket is, amelyek magyar jelölteknek járnának.

(Fotó: MTI/Haáz Sándor)

A magyar összefogásnak mekkora a realitása?

Szerintem senki sem meri megkockáztatni, hogy ne egyezzünk meg.

Orbán Viktor önt a magyar nemzet elnökének nevezte. Hogyan élte meg Schmitt Pál, Magyarország elnökének plágiumbotrányát?

Schmitt Pál lemondását és meghurcolását közös veszteségünkként és vereségünkként éltük meg. Elődöm volt az Európai Parlament (EP) alelnöki tisztségében, személyes jó kapcsolat fűz hozzá. Ez a nemzeti ügy számára egy vereség volt. Áder János megválasztását viszont nyereségnek tartom.

A lemondása után felhívta őt?

Azt üzentem neki, hogy az ő visszavonulása közös vereségünk. Aztán ő hívott fel a születésnapomon.

Ön csalódott Schmitt Pálban?

Hagyja, hogy erről ne beszéljek!

Megjelent egy könyv, amely a magánéletét firtatta. Mit szólt hozzá? Váratlanul érte?

22 éve egyik támadási hullám indul a másik után ellenem, megszoktam. Van egy bibliai mondás: „verd meg a pásztort és szétszéled a nyáj”. Mindig le akarnak vadászni, s ez egy újabb kísérlet erre. Ami a részleteket illeti, arról a sajtóirodám nyilatkozik, másfelől az ügyvédeim tudnak felvilágosítást adni.

Ezek szerint tagad mindent, amely szerepel benne?

Nem tudom, miről szól.

Nem olvasta?

Nem olvastam. Nem méltó, hogy ilyesmivel foglalkozzak. Hányingerem van az olyan politikai támadásoktól, amelyek belegázolnak az ember magánéletébe.

A Tőkés László magánéletéről megjelent könyv bemutatójáról ide kattintva olvashat!

Mindez azért érdekes, mert a Gyurcsány Ferenccel kapcsolatos plágiumgyanúban eddig csupán az biztos, hogy a volt kormányfő 1984-ben beadott diplomamunkájának címe – „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” – megegyezik későbbi sógorának 1980-ban készített szakdolgozata címével.

Az 1997 és 2010 közötti időszakban legalább öt azonos vagy szinte azonos címmel beadott „szakdolgozatpár” készült a pécsi egyetemen - olvasható az atv.hu cikkében. Két példa: „Az Északi-középhegység természeti erőforrásai” címmel 1997-ben, illetve 1999-ben készített szakdolgozatot B. Tamás, illetve J. Zsuzsanna, mindkét esetben ugyanaz volt a konzulens. „Pécs közösségi közlekedése” címmel 2009-ben Sz. Tamás, míg egy évvel később T. Bálint Tamás készített diplomamunkát.

A Hír TV néhány nappal ezelőtt megmutatta Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának egyetemi értékelését, ami több ponton, oldalszámra megegyezően hajaz egy olyan dokumentumra, amit a csatorna Rozs Szabolcs 1980-as diplomamunkája másolataként mutatott be.

Gyurcsány az ATV Egyenes beszéd című műsorában cáfolta a plágiumvádat, állítása szerint csupán inspirálta egykori sógora, és azt is felvetette, hogy a Rozs Szabolcs-féle szakdolgozat-másolat hamisítvány.

Azóta - legalábbis a Pécsi Újság így tudja - megtalálták Rozs eltűntnek hitt dolgozatát, de az egyetem egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy a dokumentum megegyezne-e a HírTV-ben bemutatott munkával. Gyurcsány Ferenc összeállítása viszont még nem került elő.

A francia televíziók által közzétett első becslések szerint a szocialista jelöltet a szavazatok 51,9-53,3 százalékával választották elnökké a franciák. A konzervatív Nicolas Sarkozy leköszönő államfő 46,7-48,1 százalékot ért el. Francois Hollande-dal 17 év után tér vissza a francia baloldal a hatalomba. Hollande az V. köztársaság hetedik köztársasági elnöke és a második baloldali államfője Francois Mitterrand (1981-1995) után. A szocialisták ugyanakkor 1997 és 2002 között is kormányon voltak a jobboldali Jacques Chirac államfői mandátuma alatt.

"Franciaországnak új köztársasági elnöke van. Ez egy demokratikus, köztársasági szellemű döntés. Francois Hollande Franciaország új elnöke és mostantól ekként kell tisztelni" - mondta elődje, a leköszönő Nicholas Sarkozy hívei előtt Párizsban. Hozzátette: "Most beszéltem vele telefonon, és sok sikert kívántam neki a megpróbáltatások közepette". A konzervatív Sarkozy 1981 óta az első francia elnök, akit nem választottak újra, egyben 2009 óta az eurózóna tizenkettedik állami vezetője, akit leváltottak. 2007-ben elsöprő győzelemmel választották meg, de öt év alatt minden idők legnépszerűtlenebb köztársasági elnökévé vált.

A becslések szerint a választásra jogosult mintegy 46 millió francia állampolgár 80-82 százaléka adta le szavazatát vasárnap este 8 óráig. A franciák 1958 óta kilencedik alkalommal választották meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették.

Hollande győzelme nem okozott meglepetést, hónapok óta ő számított a választás nagy esélyesének, az első fordulót a szavazatok 28,6 százalékával nyerte meg, a 27,1 százalékot elérő Sarkozyvel szemben. A győzelemmel megnyílt az út ahhoz, hogy a június 10-17-i nemzetgyűlési választásokon a baloldal elsöprő győzelmet szerezzen a parlament alsóházában is. A szenátusban tavaly ősz óta már ők alkotják a többséget.

A francia elitképzőn, az ENA-n végzett 57 éves Hollande 11 éven át irányította a Szocialista Pártot (PS), Correze megyében többször is képviselőnek választották, de kormánytag soha nem volt. Államfőként a rekordméreteket öltő, több mint tíz százalékos munkanélküliség, a deficit és az államadósság lefaragása lesz a legfőbb feladata, valamint kezelnie kell a franciáknak a Brüsszel által megkívánt strukturális reformokkal és megszorításokkal szembeni, egyre növekedő elégedetlenségét is.

Hollande már korábban jelezte, hogy első útja Berlinbe vezeti annak érdekében, hogy meggyőzze a német kancellárt a márciusban elfogadott európai stabilitási paktum módosításáról. Erre a várhatóan legkésőbb május 15-én tartandó elnöki beiktatás után kerülhet sor. A szocialista politikus a fiskális paktumot kiegészítené egy, a gazdasági növekedést elősegítő passzussal. Kampánystábja délelőtt jelezte, hogy Hollande már vasárnap este egyeztetni fog a kérdésről Angela Merkel német kancellárral.

17 év után tehát ismét szocialista köztársasági elnök irányíthatja öt éven át Franciaországot. A három évtizede a francia politikai élet élvonalába tartozó, de sokáig csak háttéremberként tevékenykedő 57 éves politikus konszenzuskereső, kedves, nyugodt és kitartó emberként ismert. Kormányzati tapasztalatlansága, a karizmatikusság hiánya és ellenfelei által bírált állítólagos döntésképtelensége ellenére a kampányban fokozatosan vált hiteles államfőjelöltté, s mindenekelőtt stílusváltást ígért a franciáknak: a leköszönő hiperaktív Nicolas Sarkozy szerinte abnormális elnökségével szemben "a normális elnökség" jelszavát tűzte zászlajára.

Forrás : MTI

A Pécsi Tudományegyetem közleményében azt írta, hogy "az elmúlt napok fejleményeinek hatására" a rendőrségi feljelentés mellett kibővítik az egyetemen és jogelődeinél tárolt diplomamunkákkal foglalkozó tényfeltáró bizottság feladatkörét.

Így a szakemberek már nemcsak azt tekintik át, hogyan tűnhetett el a diplomamunka, hanem azt is, hogy vajon a Demokratikus Koalíció elnöke plagizált-e 1984-ben vagy sem.

Gyurcsány Ferenc kedden képtelen vádnak nevezte, hogy volt sógora négy évvel korábbi szakdolgozatának első 35 oldalával megegyező diplomamunkát adott volna be a pécsi tanárképző főiskolán.

Kijelentette: mindenkit beperel, aki plágiummal gyanúsítja.

Széles Gábor tulajdonos letiltotta az Echo tévében szerda esténként adásba kerülő Demokrata kör című vitaműsor mai adását. Az ügy előzménye, hogy Bencsik András műsorvezető (amúgy a Demokrata című szélsőjobbos hetilap főszerkesztője, nem mellesleg a Békemenet egyik szervezője) a kora délutáni felvétel során suttyónak nevezte Demján Sándor nagyvállalkozót.

Fotó: MTI / Nagy Lajos

Minderről Bencsik számolt be a Facebookon. Hosszan idézzük.

"Elmarad a ma esti Demokrata kör az Echo televízióban, mert Miki Tímea vezérigazgató úgy döntött, nem mehet adásba, mivel abban Demján Sándor vállakozó személyiségi jogait szerinte megsértettem. A döntést jóváhagyta Széles Gábor, a televízió tulajdonosa is, aki hozzátette, vegyem tudomásul, hogy forrófejű kijelentéseim egy elveszített sajtóper esetén súlyos kárt okozhatnak a televíziónak (...) közöltem Széles Gáborral, hogy a cenzúra semmilyen formáját nem tudom elfogadni, vagyis együttműködésünk folytatása így kétségessé vált, mivel nem tudok a továbbiakban úgy műsort vezetni, hogy utólag a tévé vezérigazgatója esetleg megint úgy dönt, ez sem megy adásba. (...) A tények kedvéért idézem a hírt, amit kommentáltam: „Nagy Imre szobrának áthelyezése esetén visszavonom adományunkat” – írja Tarlós Istvánhoz, Budapest főpolgármesteréhez címzett levelében Demján Sándor: „A sajtóból értesültem arról, hogy a mártírhalált halt Nagy Imre szobrát át kívánják helyezni a Vértanúk teréről. A rendszerváltás után szomorúan állapítottuk meg üzlettársaimmal, Sarlós Andrással és Fejér Bélával, hogy sem az MDF-, sem a szocialista kormány nem állít szobrot Nagy Imrének. Úgy döntöttünk, hogy felajánljuk a szobor teljes költségét és felállítását Magyarországnak. A költségek 74 százalékát magam finanszíroztam. Ifj. Varga Imre alkotása ma a legtöbbet látogatott és fotózott szobor. Nagy Imre szobrának áthelyezése esetén visszavonom adományunkat. Kérem, hogy ennek elkerülése érdekében minden törvényes eszközt felhasználva biztosítsa, hogy a szobor a jelenlegi helyen maradjon.”

Fotó: Berecz Valter

Erre azt mondtam a műsorban, hogy ez suttyó tempó. Önmagában kétes dolog azzal kérkedni, hogy valaki mennyi pénzt adott (74 százalékot) egy szoborra, mert úriember diszkréten adományoz. De azzal fenyegetőzni azért, mert a Kossuth tér átépítésének tervében az ott és a közelben lévő szobrok áthelyezésének terve is szerepel, hogy visszavonja az adományt, magyarán, fogja és hazaviszi a szobrot, ez olyan kisstílű, tahó tempó, amit nehezen tudok kommentálni, mondtam a műsorban."

Suttyó, gőgös, kisstílű

Pár sorral lejjebb, hogy Bencsik suttyónak minősíti az adakozással való kérkedést, megjegyzi, ő is jótékonykodott már: "Nem csak Demján adományozott szobrot a nemzetnek, hanem mások között én is, amikor a legendás Sajtóklub tagjaként adományt gyűjtöttünk Mansfeld Péter szobrára."

Fotó: Kummer János

A két adományozás módját egymással szembeállítva Bencsik közli: "Eszünkbe sem jutna a szobor egy esetleges áthelyezése kapcsán azzal fenyegetőzni, hogy ha arrább teszik, akkor mi visszük haza. Ugyanis az már nem a miénk, hanem a nemzeté. Amint a Nagy Imre szobor is. Ez verte ki a biztosítékot az Echo televíziónál. Demján Sándor gőgös és kisstílű fenyegetését nem volt szabad suttyónak minősíteni. Ha nem szabad, hát nem szabad. Tudomásul veszem."

Forrás : FN24

Áder János fideszes EP-képviselőt javasolja a miniszterelnök köztársági elnöknek. Hétfő este 8 órára hívták össze a frakciószövetség ülését, amelyen Orbán Viktor elmondta értékelését a Schmitt Pál lemondása után kialakult helyzetről és javaslatot tett "a helyzet megoldására". Ez a javaslat Áder János személyében testesült meg.

A hírt Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője ismertette újságírókkal. A szóvivő elmondta: Orbán Viktor javaslatát azzal indokolta, hogy Áder Jánost olyan személyiségnek tartja, aki biztonságot és kiszámíthatóságot tud nyújtani Magyarországnak, egyik legfontosabb feladata pedig az új alkotmányos rendszer megszilárdítása lesz.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője elmondta: Áder János vállalja a jelölést, a kormánypárti frakciószövetség pedig egyöntetűen támogatta őt. A képviselőcsoport azt javasolja, hogy a parlament május 2-án válassza meg az új köztársasági elnököt.

Áder János közleményt adott ki a döntés után, melyben így fogalmaz: "A jelölést tisztelettel és a megbízatás iránti illő alázattal elfogadom. Úgy döntöttem tehát, hogy megválasztásom esetén hazatérek Brüsszelből, befejem az Európai Unió parlamentjében három éve elkezdett munkámat, és ezzel egyidejűleg lemondok párttagságomról".

A leendő köztársasági elnök állítja, tudatában van annak, hogy Magyarország köztársasági elnökének a nemzet egységét kell megjelenítenie, ezért célja, "hogy hitet és reményt nyújtsak ahhoz, hogy mi magyarok, a világ nemzeteinek tizenötmilliós családtagjaiként mindig bizalommal tudjunk egymás szemébe nézni, tudjunk tiszteletet adni, tiszteletet ébreszteni, s ha kell, tiszteletet követelni. Ebben a munkában példaképemnek Deák Ferencet, a „haza bölcsét” tekintem".

Hozátette ugyanakkor, nem hiszi, hogy valaha is a haza bölcsévé válhatna, "de azt viszont őszintén hiszem, hogy az ő egykori bölcsességére alapozva ma is sikeresebbé és derűsebbé tehetjük közös jövőnket és jelenünket. Ebben a munkában minden magyart, hazánk valamennyi polgárát szövetségesemnek tekintem és szövetségesemül hívom".

Áder Jánosról a mai napon nyilatkoztak a Hír24-nek kormánypárti kollégáik, akik mértéktartó, megfontolt és megbízható embernek ismerik. Egyesek szerint remek horgász, egész jól teniszezik, de volt, aki humorérzékét is dicsérte.

Áder János rendszerváltó. Bár lecsúszott a Fidesz '88 márciusi alapításáról, egy hónappal később belépett a pártba, sőt a "hatos fogat" tagja lett. Csornán született, jogot végzett az ELTE-n, majd egy évig előadó volt a hatodik kerületi tanács lakáscsereosztályán, aztán 1986-tól az akadémia szociológiai kutatóintézetében dolgozott tudományos munkatársként.

Megjárta Lakiteleket, részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában, és tagja volt az Országos Választási Bizottságnak, amit hamar a Fidesz kampányfőnöki posztjára cserélt. Az 1990-es választásokon az első forduló után visszalépett az SZDSZ-es induló javára, ő maga listán szerzett mandátumot. 1992-ben a választmány elnöke, '93-ban a párt alelnöke, 1994-ben ismét a Fidesz kampányfőnöke lett. Nyerő pozícióból indultak, de a székházügy és a Fodor-szárny távozása kis híján öt százalék alá tolta a pártot, Áder ismét csak listán jutott a Házba.

1997 szeptemberében az Országgyűlés alelnökének választották, a következő évi választási győzelem után házelnök lett. A 2002-es országgyűlési választáson a csornai választókerületben az első fordulóban megvédte mandátumát. A képviselőcsoport helyettes vezetője lett, majd két hónappal később átvette a Fidesz-frakció vezetését. Pokorni Zoltán akkori pártelnök lemondása után ügyvezető alelnöki rangjában vezette a pártot a Fidesz újjászervezéséig. 2003-ban egyetlen jelöltként megerősítették frakcióvezetői tisztségében, megbízatása a ciklus végéig szólt. A 2006-os országgyűlési választáson újra megnyerte a mandátumot a csornai választókerületben, az alakuló ülésen megválasztották az Országgyűlés alelnökének, a korábban felajánlott frakcióvezetői posztot nem vállalta el.2007-ben bejelentette, hogy indulni kíván a 2009-es európai parlamenti választáson. Miután a választáson mandátumot szerzett, lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról; azóta az Európai Parlamentben politizált.

Karrierjéről és fideszes pályafutásáról részletesebben itt olvashat.

Forrás : Hír24/MTI