Ezt a kormányt le kell váltani, közölték a Magyar Szolidaritás Mozgalom vezetői, és mozgósítást hirdettek.

     Mától nyíltan az Orbán-kormány menesztésén munkálkodik és több akciót is tervez a közeljövőre a Magyar Szolidaritás Mozgalom. A mostanra országossá vált, több tízezer tagú szervezet bevet minden demokratikus eszközt, hogy elérje a célját – mondta Székely Tamás, a mozgalom egyik társelnöke, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke.

Székely Sándor (szintén társelnök) elmondta, több akciót is szerveznek:

1. Plakátkampányt indítottak. Volna. A plakátok ugyanis elkészültek, de amikor a reklámfelületek tulajdonosa meglátta a plakátot, visszakozott, mert nem merte kitenni. A Szolidaritás ennek ellenére mindent megtesz, hogy a plakátokat láthassuk majd a közterületeken.

2. Arra kérik a tagokat és a szimpatizánsokat, hogy december 17-én délben álljanak ki városuk főterére vagy a polgármesteri hivatal elé, s ezzel is mutassák meg: a mozgalom él és aktív. Szombaton derül ki, mely városokban tartanak demonstrációt, az azonban már biztos, hogy Budapesten a Blaha Lujza és a Széll Kálmán téren, Békéscsabán, Szegeden, Szolnokon, Ózdon, Egerben, Kecskeméten, Baján, Szentesen, Hódmezővásárhelyen, Debrecenben, Nyíregyházán, Kaposváron, Szombathelyen, Győrben, Sopronban, Veszprémben, Pécsett, Ajkán, Esztergomban, Barcson, Várpalotán, Tatabányán és Székesfehérváron gyűlnek össze a tagok.

3. Bródy Jánosnak a „Lesz még magyar köztársaság!" című dalára készítenek egy videoklipet.

A dalhoz kapcsolódva arra kérnek mindenkit, hogy kamera előtt mondják el egy mondatban, miért szeretik a Magyar Köztársaságot, és küldjék el nekik a filmecskét. Ebből fognak kilpet készíteni a dalhoz. A szórakozóhelyeket pedig azzal fogják megkeresni, hogy szilveszterkor a Himnusszal együtt ezt a videót is játsszák le.

4. „Ketyeg Orbánék órája" címmel kiáltványt készítettek, amiben leírják, miért is kell szerintük lemondaniuk Orbánéknak. Az embereket arra biztatják, hogy támogatásuk jeleként írják alá a petíciót.

A négy társelnök közül csak ketten vehettek részt a sajtótájékoztatón, ugyanis Kónya Péter és Árok Kornél a jelenleg hatályos alkotmány értelmében - azért, mert rendvédelmi dolgozók - nem politizálhatnak.

Szerző: Durbák Ildikó

Forrás: FN24

Lemondása esetén nincs szükség irányváltásra a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál – véli Fellegi Tamás, aki erről Szegeden beszélt.

        A hétvégén találkozik Orbán Viktor kormányfő Fellegi Tamással, hogy tárgyaljanak a nemzeti fejlesztési miniszter lemondásának okairól. A tárcavezető szerint a találkozón részletesen át fogják beszélni, hogy az IMF-tárgyalások milyen feladatokat jelentenek. A Szeged24 kérdésére a miniszter elmondta: a kormányfővel együtt mérlegelnek és egy közös döntés születik.

     Fellegi Tamás nem mindenben ért egyet Matolcsy Györggyel. „Vannak vitáink, de ez így helyes. A kormányzásnak nem az az értelme, hogy mindig mindenben egyetértsünk, hanem hogy ésszerű, jó kompromisszumok szülessenek" – tette hozzá a miniszter.

    A tárcavezető szerint – távozása esetén – nincs szükség irányváltásra a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál. „Úgy vélem, ez nem személyfüggő. Mindez egy közös munka volt, amiben nekem is részem volt" – tette hozzá Fellegi Tamás.

Forrás: Szeged24

     Nagyon nehéz időszak következik, 2012-t túl kell élnünk - közölte a magyar miniszterelnök brüsszeli sajtótájékoztatóján.

   "Túl kell élnünk a 12-es évet" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken délutáni brüsszeli sajtótájékoztatóján. Orbán az Európai Unió és Magyarország helyzetét elemezte, miután csütörtök este óta több megbeszélést folytatott az EU állam- és kormányfőivel az európai gazdasági válság elleni fellépésről - számol be az Origo.

     2012 első fele nagyon nehéz, második fele könnyebb lesz, és ha a kormánynak sikerül működésbe hozni a magyar növekedési tervet, akkor 2013-ra a német gazdasági növekedést elérő vagy meghaladó növekedést produkálhat a magyar gazdaság.

     A zónához nem tartozó államok közül 10-ből 9 a saját parlamentjével beszéli meg, hogy csatlakoznak-e a 17-ekhez. Nagyvonalúan a 17-ek kinyitották előttük is a csatlakozás lehetőségét – mondta Orbán Viktor sajtótájékoztatóján azzal kapcsolatban, hogy Magyarország miért mondott nemet az éjszakai megbeszélésen asztalra került kormányközi megállapodás aláírására - idézi az Index Orbán szavait. Hozzátette: szakmailag tartalmas vita várható erről. A szerződés márciusban már talán aláírható lesz.

      A válság egy kígyó, ami megbénít minket, de ezt nem szabad hagynunk. Ha a válság korábban jön, talán a horvátok sem jutnak most el idáig. Nagy probléma, hogy több EU-s kormányfőnél nehéz népszerűsíteni a bővítést, de szeretnénk. A Bruxinfo szakadásra vonatkozó kérdésére válaszolva Orbán ezt felelte: Kicsit aludnom kell erre még, hogy válaszolni tudjak, 6-kor kerültünk ágyba, 9-kor indultunk vissza, nem tudom még történelmi perspektívába helyezni. De néhány illúzióval le kell számolnunk - mondta Orbán Viktor.

Forrás: Hír24/Origo/Index

     Nagyon szeretné a Fidesz a Fővárosi Vízműveket „államosítani", pontosabban önkormányzati tulajdonba visszavenni, méghozzá úgy, hogy ne kelljen kifizetni a részvények ellenértékét, vagy legalábbis nem a teljeset.

     Az emberek bizony hajlamosak takarékoskodni a vízzel: egyre jobb, egyre víztakarékosabb mosógépeket vesznek, a korábbinál jobban odafigyelnek a vízfogyasztásukra, leginkább azért, hogy spóroljanak. Arról meg persze nem tudnak, hogy minél többen, s minél keményebben spórolnak, annál többe kerül emiatt a vízszolgáltatás.

   Sajátos megállapodást kötöttek ugyanis a Fővárosi Önkormányzat és a Fővárosi Vízművek külföldi tulajdonosai 2008-ban: a csökkenő vízfogyasztás miatt történő bevételcsökkenést részben ellensúlyozni lehet az árképletben – tudta meg az FN24 a fővároshoz közeli forrásból. Ezt a megegyezést 2010-ben meg is erősítették.

Ha fejreállunk, akkor sem csökken érdemben a vízszámla...

Milliárdokat vesznek ki a cégből

     Nem ez persze az egyetlen ok, amely miatt a Fidesz-KDNP többségű Fővárosi Önkormányzat meg szeretne szabadulni a vízművek francia és német tulajdonosától, az RWE Aqua GmbH-tól és a Suez Environnement S. A.-tól. Tetten érhető a korszellem változása, amely a 90-es években egy túlzásba vitt privatizációs lelkesedést jelentett, míg mostanság egy talán szintén nem teljesen átgondolt államosítási lendületet. (Bár a vízműveknél nem pontosan államosításról van szó, hanem az önkormányzati tulajdon visszavételéről.)

  Tudjuk azt is, hogy Orbán Viktor egységes vízdíjat szeretne, meg inflációt nem meghaladó közműdíjemeléseket, ehhez képest a fővárosban a csatornadíj fogyasztói ára jövőre 5,5 százalékkal nő részben az új szennyvíztisztító költségei, részben a változó áfa miatt. (A főváros emelhet kisebb mértékben is, mint az árképletből következik, de akkor kompenzációt kell fizetnie a külföldi tulajdonosoknak.)

    Akad itt persze más is. A francia és a német tulajdonosok ugyan közösen csak a teljes pakett 25 százalékát birtokolják, viszont ehhez a csomaghoz kötődnek azok a jogok, amelyekre hivatkozva a külföldi tulajok évi több milliárd forint menedzsmentdíjat szivattyúznak ki a cégből.

     A privatizációs szerződés maga egyébként első blikkre rendkívül előnyösnek tűnik. Nem lehet csodálni, hogy 1997-ben a képviselők rábólintottak – különösen, hogy az önkormányzatnak akkor nem volt forrása (mint ahogy bizonyára most sem lenne) a szükséges fejlesztésekre, hitelt pedig valószínűleg csak drágán kapott volna.

     A menedzsment díjának (a menedzsmentjog is járt a külföldi tulajoknak a kisebbségi tulajdonrész mellé) fix része szinte jelképes, a változó része pedig pusztán az elért megtakarítások, illetve többletbevételek bizonyos százaléka. A különböző tényezőkkel korrigáltan, rendkívül bonyolult módon számolt „elméleti költségek" és tényleges költségek különbségéből, s más, hasonlóan bonyolultan számított tételekből mégis évi több milliárd forint menedzsmentdíj jön össze.

Jó lenne visszavásárolni, de miből ?

     Minthogy a menedzsmentjogok a külföldiek részvénycsomagjához kötődnek, a legkézenfekvőbb megoldás a részvénycsomag visszavásárlása lenne, azonban a főváros hagyományosan forráshiánnyal küszködik. Privatizálni pénz nélkül nagyon könnyű volt, államosítani viszont – jelen esetben inkább közösségi tulajdonba venni – már sokkal nehezebb, de a fővárost ez eddig nem tántorította el.

    Az önkormányzat legjobban azt szeretné, hogy a külföldi cégek lehetőleg ingyen mondjanak le a részvényeikről, de legalább a menedzsmentjogokról. Esetleg maximum féláron – a 1997-es árhoz képest – vásárolnák vissza a részvénycsomagot. A külföldi cégek meg persze bolondok lennének lemondani az aranytojást tojó tyúkról ingyen vagy félpénzért – bár a német cég állítólag (az RWE Aqua GmbH) hajlott a kompromisszumra, a francia cég (Suez Environnement S. A.) viszont megkötötte magát.

Kit húznak csőbe végül ?

Nehéz jogi fogást találni

     A privatizációs szerződés 2022-ben jár le, ezt pedig nemigen akarta kivárni a főváros. Ügyvédet bíztak meg azzal, próbáljon találni valamit a vízművek privatizációs szerződésében, amely alapján az megtámadható lenne. Sőt, átadták neki ugyanebből a célból a Fővárosi Gázművek és a Fővárosi Csatornázási Művek szerződéseit is, az ügyvéd azonban nem talált jogi kivetnivalót egyikben sem.

     A szerződéseket átküldték az elszámoltatási biztosnak, illetve a Fővárosi Főügyészségnek is, az ügyészség a vízművek és a csatornázási művek esetében néhány hete nyomozást rendelt el, amit alighanem újabb nyomásként értékelhettek a cégek külföldi tulajdonosai.

     Hogy működik-e a pénz nélküli közösségi tulajdonba vétel anélkül, hogy sor kerülne az 1945 után alkalmazott direkt eszközök használatára, a jövő kérdése.

Szerző: Kis Miklós

Forrás: FN24

     Ugyan egyetértés formálódik - az euróválság megoldásaképpen - a közös költségvetési politikával kapcsolatban, a gond az, hogy "közben ég a ház, a baj az ajtón kopog".

        Bár Magyarország nem tagja az eurózónának, de ha annak rosszul megy, Magyarországnak is rosszul megy, és ha leértékelik az euróövezetet, az magával rántja Magyarországot is - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az Európai Néppárt kongresszusán Marseille-ben magyar újságíróknak.

     A kormányfő szerint "bár mi nem vagyunk tagja az eurózónának, mégis azért érdemes szorítanunk, hogy az eurózóna országainak miniszterelnökei megegyezésre jussanak". Hozzátette: az biztosnak látszik - és a magyar nemzeti érdekekkel is egybeesik -, hogy a közös pénz, "az euró mögé közös költségvetési gazdálkodást és szigorú gazdálkodási elveket helyeznek majd az eurózóna tagállamai".

     Orbán Viktor úgy véli, középtávra ugyan egyetértés formálódik - az euróválság megoldásaképpen - a közös költségvetési politikával kapcsolatban, a gond azonban az, hogy "közben ég a ház, a baj az ajtón kopog". Nyilatkozatában rámutatott, hogy e problémára, vagyis az európai gazdaságok közvetlen és azonnali leértékelésére, nem válasz az, hogy "mi néhány hónapon belül majd úgy módosítjuk az alapszerződést, hogy utána még egyszer már nem fordulhat elő olyan eladósodás, mint amilyentől ma szenved a kontinens".

      A rövid távú megoldás az igazán fontos, de ennek körvonalai szerda este még nem látszanak - mondta a magyar kormányfő, megjegyezve, hogy jelenleg különböző elképzelések vannak forgalomban, ám remélik, hogy csütörtök estig, péntek reggelig a javaslatok egy része lekerül a terítékről, és csak a végleges vitaanyag marad ott.

    Orbán Viktor kérdésre válaszolva kifejtette: ebben a pillanatban a közös költségvetésre vonatkozó szabályok nem érintik Magyarországot, hiszen azok az eurózóna tagállamaira vonatkoznának. "Bennünket annyiban érint, hogy később, amikor majd csatlakozunk az euróhoz, akkor már ránk is vonatkoznak ezek a szabályok. De a magyar gazdaság mostani állapotát tekintve nem várható, hogy ez a következő néhány év problémája lesz. Ez legközelebb 2018 és 2020 között kerül majd az akkori parlament asztalára" - mondta.

      A kérdés szerinte az - folytatta -, hogy a jelenlegi kettőből lesz-e három- vagy négysebességes Európa. "A magyar nemzeti érdek az, hogy olyan megoldást találjanak az eurózóna tagállamai, amely nem feszíti szét a 27 országból álló európai uniós kereteket. Ez a kompromisszum nagyjából valahol a német álláspont irányában található, ide szeretnénk eljutni péntek délutánra" - zárta szavait a kormányfő, utalva arra, hogy a kongresszus második napján, csütörtökön összeülnek a néppárthoz tartozó állam- és kormányfők, akik felkészülnek a hét második felében, csütörtökön és pénteken esedékes brüsszeli Európai Tanács-ülésre, ahol az EU állam- és kormányfői tárgyalnak az euróövezeti válságra adandó újabb átfogó megoldásról. A kérdés rendezését az elmúlt 21 hónap alatt már tucatnál is több csúcstalálkozón próbálták elérni.

     Orbán Viktor hétfőn Budapesten - miután tárgyalt Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel - azt mondta, Európa döntő hét előtt áll, és azt várják az európai vezetőktől, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek hosszú évekre eldöntik Európa sorsát.

   Az Európai Néppárt kétnapos kongresszusának szerdai ülésszaka előtt Orbán Viktor kétoldalú megbeszélést folytatott Marseille-ben - elsősorban a gazdasági együttműködésről - Jyrki Katainen finn miniszterelnökkel.

Forrás: MTI