Az országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke szerint szelektív a magyar iskolarendszer, s ennek három oka van: az iskolafenntartás szétaprózottsága, a kevés közfinanszírozott tanóraidő és a túlzottan tananyagcentrikus pedagógiai gyakorlat.

A politikus - a Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. harmadik országos tanévindító konferenciáján - azt mondta: a Nemzeti alaptanterv "olyan mértékben terjeszkedik túl, hogy azt képtelen megtanulni bármelyik gyermek", s illúzió, hogy ez a nemzet kulturális egységét szolgálja. Pokorni Zoltán megjegyezte, "továbbmegyünk egy rossz úton, egy tananyagcentrikus úton, melynek következménye, hogy nem tudunk odafigyelni a hátrányos helyzetű gyermekekre", holott minden diák egyéni, külön figyelmet érdemelne, ideértve a legtehetségesebbeket is.

Kitért arra: az iskolafenntartás kérdését annak szétaprózottsága miatt át kellett gondolni, mert Európában a magyar iskola a legképtelenebb arra, hogy a szülők társadalmi állapotát ellensúlyozza, s így a szegény diákoknak a legkisebb az esélyük a felemelkedésre. Kiemelte: Magyarország adja a kontinensen a legkevesebb időt közpénzből tanórákra, emiatt a jómódúak kénytelenek pluszpénzért megvásárolni gyermekeiknek a tanórán felüli képzéseket. Közlése szerint a kormányzat eredeti szándéka az volt, hogy az iskolák irányítási és működtetési feladatait az állam vegye át, azonban a vagyongazdálkodási bevételt és az iparűzési adót "nem tudta magához húzni a kormányzat" az önkormányzatoktól, ezért hagytak finanszírozási feladatokat a településeknél is. Rámutatott arra: az állam megkapja az iskolák szakmai-személyi irányítási jogait, az önkormányzat pedig a működtetés terhét, a pedagógusbért tehát az állam, a rezsiköltségeket pedig az önkormányzatok fizetik.

Az országgyűlési bizottság elnöke közölte, a jogszabályi változások közül egyedül a mindennapos testnevelés az, amelyet már most szeptembertől bevezetnek egyes évfolyamokon. Meglátása szerint ez jelentős gondot nem okoz ebben a tanévben, ugyanakkor a 2013-2014-es, illetve a 2014-2015-ös tanévben "lesznek gondok", mert akkor az iskoláknak sportolásra alkalmas helyiségeket kell építeniük, kialakítaniuk vagy bérelniük, hogy felmenő rendszerben a többi évfolyamon is megvalósuljon a mindennapos testnevelés.

Pokorni Zoltán azt mondta, a pedagógus-életpályamodell 2013. szeptemberi bevezetéséhez szükséges pénz kifizetésére megvan a kormányzati szándék, a 2013-ra szóló költségvetési tervezetben ennek fedezetét elkülönítették. Felvetette, hogy a pluszpénz "képes lesz-e különbséget tenni jó és rossz tanár között". Meglátása szerint ennek megállapításához pedagógusértékelési és -minősítési rendszert kell kidolgozni, hogy "csak azt finanszírozza a társadalom és gazdaság, ami teljesítmény".

Szólt arról is: nem tartja jó lépésnek, hogy előre hozott érettségit csak idegen nyelvből és informatikából, illetve olyan tárgyakból lehet tenni, amelyek oktatása a középiskolák 4. évfolyama előtt ér véget. Véleménye szerint meg kellett volna hagyni a 4 éves szakmunkásképzést a 3 éves mellett. A 2013-2014-es tanévtől bevezetendő, kizárólagosan 3 éves időtartamú szakképzésben a tanidő csökkenését a közismereti tárgyakon spórolják meg - állapította meg.

Először fordult elő, hogy Orbán Viktor nem vett részt miniszterelnökként az augusztus 20-i zászlófelvonáson. A kormányfő korábban szinte egyetlen ünnepet sem hagyott ki, így a lap szerint most igen feltűnő volt a hiánya. A dísztribünön a közjogi méltóságok közül csak Áder János köztársasági elnök volt jelen, Kövér László házelnök sem mutatkozott a Parlament előtti ünnepségen.

Áder mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Hende Csaba honvédelmi és Pintér Sándor belügyminiszter vett részt a tisztavatáson. Orbán és Kövér később megjelent az állami kitüntetések parlamenti átadásán, ahol gratuláltak a kitüntetetteknek, de beszédet itt is csak a házelnök mondott. A miniszterelnök jókedvűnek és kipihentnek tűnt többhetes szabadsága után.(Nézze meg, hol pihent Orbán Viktor!)

Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke a lap érdeklődésére elmondta: Orbán Viktor az ünnep alkalmából hétfő reggel vendégeket fogadott a hivatalában. Elsőként magyar származású amerikai és kanadai fiatalokkal beszélgetett dolgozószobájában, majd III. Teofilosz jeruzsálemi ortodox patriarchával tárgyalt.

Forrás: Bors/Hír24

I. MAGYAR ÉRDEMREND TISZTIKERESZT kitüntetést kapott:

1. Bahget Iskander fotóművész,
2. Eifert János fotóművész,
3. dr. Fodor Antal koreográfus, rendező, Kiváló Művész, a Magyar Táncművészeti Főiskola egyetemi tanára,
4. dr. Fülöp Ferenc akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár,
5. dr. Gábor Miklós, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar professor emeritusa,
6. dr. Hantos Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar egyetemi tanára, aki külföldi útja miatt később veszi át a kitüntetést,
7. dr. Hargitay András olimpiai bronzérmes világ- és Európa-bajnok úszó, a Budapesti Állatkórház szakmai igazgatója, állatorvos,
8. dr. Horváth László nyugalmazott főorvos,
9. dr. Kubassek János geográfus, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója,
10. Kunkovács László Balogh Rudolf-díjas fotóművész, néprajzkutató,
11. dr. Lányi András író, filozófus, filmrendező, az ELTE Társadalomtudományi Kar egyetemi docense,
12. dr. Mészáros István, az ELTE nyugalmazott egyetemi docense,
13. Nyékyné dr. Gaizler Judit, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar dékánja, egyetemi docens,aki külföldi útja miatt a kitüntetést később veszi át.
14. dr. Oberländer Baruch Bernard rabbi, a Budapesti Jesiva - Zsidó Tudományok Főiskolája Rabbiképző Szak főigazgatója,
15. Failoni Donatella zongoraművész, a Magyar Állami Operaház volt művészeti főtitkára,
16. Prof. dr. Ötvös László Széchenyi-díjas kémikus,
17. Póka Egon Benedek előadóművész, zeneszerző, a Kőbányai Zenei Stúdió Művészeti Szakképző Iskola igazgatója,
18. Révész Sándor előadóművész,
19. Sáray László, a Tokaji Írótábor titkára, aki az általa szervezett Írótábor most zajló 40. jubileumi ünnepségén való részvétele miatt a kitüntetést később veszi át,
20. Székács Vera József Attila-díjas műfordító,
21. dr. Székely János püspök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar egyetemi docense,
22. dr. Szőnyi Tamás, az ELTE Természettudományi Kar egyetemi tanára,
23. Tornai József József Attila- és Babérkoszorú-díjas író, költő, műfordító,
24. dr. Virágos Zsolt, a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Bölcsészettudományi Kar egyetemi tanára,
25. dr. Zombory László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar egyetemi tanára;

II. MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZT kitüntetést kapott:

1. Albert Zsuzsa író, rádiószerkesztő,
2. Bakos Klára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem könyvtárigazgatója, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöke,
3. Banner Zoltán művészeti író, művészettörténész, költő, előadóművész,
4. dr. Barsi Balázs, a Sümegi Sarlós Boldogasszony Ferences Kegytemplom és Kolostor igazgatója és házfőnöke, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszék tanára,
5. Bálint Márta színművész,
6. dr. Benoist György idegsebész szakorvos, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet nyugalmazott főigazgató-helyettese, főorvos,
7. Cséve Magdolna, a Magyar Rádió Archívuma nyugalmazott igazgatója,
8. Dobozi Eszter József Attila-díjas író, költő, a Kecskeméti Művészeti Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény igazgatója,
9. Elek Dóra, a Baltazár Színház rendezője, művészeti vezető,
10. Erkel Tibor Erkel Ferenc-díjas zenei rendező, nyugalmazott egyetemi docens,
11. Érdi Tamás zongoraművész,
12. dr. Ferenczi István belgyógyász szakorvos, a budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház nyugalmazott főigazgatója,
13. Gadóné Kézdy Edit, az V. kerületi Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatója,
14. Gergely László rendező, a szarvasi Cervinus Teátrum Regionális Színház művészeti igazgatója, a Nemzetiségi Színház Szövetség elnöke,
15. dr. Hajdu Zsolt szülész-nőgyógyász szakorvos, a Kispesti Egészségügyi Intézet főorvosa,
16. dr. Hermann István, a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár igazgatója,
17. dr. Illésné Dr. Kovács Mária, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar dékánja, egyetemi docens,
18. dr. Kiss Irén író, költő, irodalomtörténész, műfordító,
19. Kozma István János festő- és iparművész,
20. dr. Körösényi András, az MTA Politikai Tudományok Intézete igazgatója, az ELTE Politikatudományi Intézet egyetemi tanára,
21. Kujbusné dr. Mecsei Éva, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár igazgatója,
22. dr. Löffler Erzsébet, az egri Érseki Vagyonkezelő Központ Könyvtár, Levéltár és Múzeum igazgatója,
23. dr. M. Csizmadia Béla, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar egyetemi tanára,
24. Madarász Katalin előadóművész,
25. dr. Máté Zsolt építészmérnök,
26. dr. Mátyás Ferenc, az Eszterházy Károly Főiskola rektor-helyettese, tanszékvezető főiskolai tanár,
27. Nyerges Attila előadóművész, az Ismerős Arcok Zenekar szövegírója, énekes,
28. Ocskay Gábor István, az Alba Volán SC Jégkorong Szakosztály igazgatója,
29. Pataky Attila előadóművész, szövegíró, az EDDA Művek énekese, frontembere,
30. Perjés Klára, az MTVA Kossuth Rádió Vasárnapi Újság, az Arcvonások és a Történet hangszerelve műsorok vezető szerkesztője,
31. dr. Révay Valéria, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar tanszékvezető egyetemi docense,
32. R. Törley Mária szobrászművész,
33. Samu László, a Nemzeti Filharmonikusok kürtművésze,
34. Simonné dr. Pallós Piroska, a Kaposvári Egyetem Művészeti Kar tudományos művészeti dékán-helyettese, egyetemi docens,
35. dr. Szabó Győző János sebész, traumatológus és mellkassebész szakorvos, az Országos Baleseti és Sürgősség Intézet nyugalmazott főorvosa,
36. Szabó István, a kecskeméti Piarista Rendház házfőnöke,
37. Szigethy Gábor irodalom- és színháztörténész, rendező, író,
38. dr. Szijártó István, a Balaton Akadémia elnöke,
39. Török Jolán, a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója,
40. Várhelyi György szobrász- és éremművész,
41. dr. Zakar Péter főiskolai tanár, a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola dékánja;

III. MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZT KATONAI TAGOZATA kitüntetést kapott:

dr. Kedves Gyula hadtörténeti muzeológus, fegyvertörténész;

MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT kitüntetést kapott:

1. Balogh Erika Jászai Mari-díjas színművész, az Aranytíz Kultúrház ügyvezetője,
2. Birtalan Judit, a tiszaújvárosi Református Énekkar karnagya,
3. Bogó Ágnes, a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht. ügyvezető igazgatója,
4. Bokor László Lajos, a csengeri Ady Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója,
5. B. Szűcs Istvánné, hódmezővásárhelyi nyugalmazott pedagógus, a Bessenyei György-díjas Kankalin Néptáncegyüttes alapítója, volt művészeti vezető,
6. Csiszár Ákos, a Kisvárdai Református Egyházközség lelkipásztora, tiszteletbeli esperes,
7. Doór Róbert, a Magyar Állami Népi Együttes nagybőgőművésze, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzenei Tanszék óraadó tanára,
8. Ember Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kölcsey Ferenc Gyakorló Általános Iskola igazgatója,
9. Ertl Pálné litéri nyugalmazott pedagógus,
10. Garai György, a szentgáli Lőrincze Lajos Általános Iskola és Óvoda igazgatója,
11. dr. Gaskó Béla főmuzeológus, a szegedi Móra Ferenc Múzeum általános igazgatóhelyettese, természettudományi osztályvezetője,
12. Gazda István esperes, a Mezőcsáti Református Egyházközség lelkipásztora,
13. Göőz István Ignác, a pátrohai Móricz Zsigmond Általános Iskola igazgatója,
14. Hadijev Janaki Stanislov, a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centruma elnöke, osztályvezető főorvos,
15. dr. Kádár Zoltán nyugalmazott osztályvezető szülész főorvos,
16. Klein Imre, a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola nyugalmazott igazgatója,
17. Klieber József címzetes apát,
18. Lázár Tibor, a XIV. kerületi Szent István Gimnázium igazgatója,
19. Leányfalusi Vilmos orgonaművész, a Kalocsai Főszékesegyház karnagya, kanonok,
20. dr. Legeza László, az Óbudai Egyetem címzetes egyetemi docense,
21. Lukács József üzletember, zenész, népzenegyűjtő,
22. Molnár Istvánné, a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola igazgatója,
23. Ifj. Palcsó Sándor, a Magyar Állami Operaház játékmestere,
24. dr. Patakiné Barkóczy Ildikó gyógypedagógus, a Fővárosi Iskolaszanatórium Általános Iskola igazgatója,
25. Peleiné Vesza Judit, a debreceni Középiskolai Sportkollégium nyugalmazott igazgatója,
26. Petróczi Gábor, a kazincbarcikai Szalézi Szent Ferenc Gimnázium igazgatója,
27. Rainer Ferencné, a budajenői Általános Iskola igazgatója,
28. dr. Pintér Antal érsebész, a tatabányai Szent Borbála Kórház műtővezető főorvosa,
29. Richter Flórián, a Magyar Nemzeti Cirkusz Hortobágyi Károly-díjas artistaművésze,
30. Szilasi Alex zongoraművész, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar tanársegédje,
31. dr. Szilágyi Sándor, az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szakorvosi Rendelőintézet, Röntgen Osztály osztályvezető-főorvosa,
32. Takács Tamás, a Hajdúszoboszlói Református Egyházközség vezető lelkésze,
33. Varga János, a Debrecen-Nyíregyháza Egyházmegye ibrányi plébánosa, Szabolcsi Főesperes,
34. Varga László, a kaposvári Szent Imre Templom plébánosa, irodaigazgatója, aki hivatalos elfoglaltsága miatt a kitüntetést később veszi át,
35. Vargáné Csigás Erzsébet gyógypedagógus, a Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény intézményegység-vezetője,
36. Vértesaljai László jezsuita szerzetes;

IV. MAGYAR EZÜST ÉRDEMKERESZT kitüntetést kapott:

1. Árendás Péter előadóművész, a Honvéd Együttes zenei vezetője,
2. dr. Árkyné Dr. Tóth Mária, a XIII. kerületi Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola igazgató-helyettese,
3. Bugyi Jánosné gyógypedagógus, a szolnoki Liget Úti Általános Iskola, Előkészítő, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgató-helyettese,
4. dr. Bálintné Hübner Judit, a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium tanára,
5. Fügediné Kovács Zsuzsanna, a szolnoki Liget Úti Általános Iskola gyógypedagógusa,
6. Fülöp Ildikó, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti főtitkára,
7. Holicsné Csejk Gabriella, a XII. kerületi Budai Középiskola tanára,
8. Jakab Miklósné igazságügyi jeltolmács,
9. Juhos Tibor hangszermester, a Rose Hangszerüzlet és Javítóműhely Kft. ügyvezető igazgatója,
10. Kisgergely Mária, az egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium igazgató-helyettese,
11. Lakatos Vilmos előadóművész, a Mátyás Pince Étterem zenekarvezetője,
12. dr. Lengyel Erzsébet, a Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Vásárhelyi Pál Közgazdasági, Egészségügyi és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Tagintézmény tagintézmény-vezetője,
13. Lévai Jánosné katolikus hittanár, Kecskemét város önkormányzati képviselője,
14. Megyeri Józsefné, a XIII. kerületi PRÍZMA Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgató-helyettese,
15. Oza Calin koreográfus, rendező,
16. Pálfalvi Nándor író,
17. Rémi Tünde táncos-szólista, a Honvéd Együttes művészeti asszisztense,
18. Soós Sándor, a Honvéd Együttes alapító tagja, karnagya,
19. dr. Veresné Nyizsnyik Judit Éva, a debreceni Ibolya utcai Általános Iskola tanítója,
20. Vojtkó Ferenc, a Debrecen Televízió szerkesztő-riportere;

V. MAGYAR BRONZ ÉRDEMKERESZT kitüntetést kapott:

1. Banda Ádám hegedűművész,
2. Boskovics Sándorné, a szigetvári dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény Időskorúak Otthona gondozónője,
3. Gera Lajosné, a biatorbágyi Boldog Gizella Otthon főnővér-helyettese,
4. Gagyi Éva, a szigetvári dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény Időskorúak Otthona mentálhigiénés asszisztense,
5. Gyulai Erzsébet Arany Koszorús magyar nóta énekes,
6. Gyurkóné Kovács Beatrix, a XII. kerületi Arany János Általános Iskola és Gimnázium tanítója,
7. István Lajos, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Beszerzési, Üzemeltetési és Vagyongazdálkodási Főosztály vagyongazdálkodási szakmai tanácsadója,
8. Martonné Adler Ildikó, az egri Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola tanítója.

A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelentek szerint a jövőben Orbán Viktor – külön jogszabályban foglaltak szerint – irányítja az Információs Hivatalt. A miniszterelnök az Információs Hivatal és a polgári hírszerzési tevékenység irányításával összefüggő feladatait „a Miniszterelnökséget vezető államtitkár útján látja el.”

A titkosszolgálatok felügyelete eddig a Belügyminisztériumban közvetlenül a tárcát vezető Pintér Sándornak volt alárendelve (Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok), de a cserét régóta lebegtették, mivel a kormányban állítólag komoly vita volt az átszervezés körül.

Pintér Sándor több csatát is vesztett a Fidesz nemzetbiztonsági szakpolitikusaival szemben. Nem tudta megvalósítani, hogy külön titkosszolgálatként létrejöjjön a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ és az a terve is kudarcot vallott, hogy a külügyminiszter helyett ő felügyelje az Információs Hivatalt, amely most viszont Lázár irányítása alá került.

Ennek megfelelően mostantól Lázár János gondoskodik a polgári hírszerzési tevékenység irányításával összefüggő szabályok, a kormány, illetve az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága elé terjesztendő a polgári hírszerzési tevékenység irányításával összefüggő jelentések előkészítéséről. Orbán Viktor felkérésére államtitkára válaszol a parlamentben a polgári hírszerzési tevékenység irányításával összefüggő interpellációkra, kérdésekre, azonnali kérdésekre.

Forrás : FN24

"Természetesen a család dönt, de elárulhatom, hogy Horn elvtársat biztosan nem hozzák ki a kórházból a rendezvényre” – a főszervező Suchmann Tamás ennyit árul el a csütörtök délelőtti pártzsúrról, ahol az MSZP történetének minden bizonnyal legjelentősebb politikusa, Horn Gyula nyolcvanadik születésnapját üli meg zárt körben a bal a Villányi úton.

Éppen öt éve, hogy utoljára a nyilvánosság elé állt a volt kormányfő. Azon az emlékezetes hetvenötödik születésnapon megjelent és beszédet mondott mások mellett Mihail Gorbacsov, valamint az akkori magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc.

Sólyomi nem

Pár nappal korábban Gyurcsány javasolta: Horn Gyula kapja meg a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, ám Sólyom László megtagadta a kérést. Az államfő válaszlevelében ez áll: „Horn Gyula karhatalmista volta 1956-ban, és különösen akkori szerepének értékelése és vállalása a forradalom ötvenedik évfordulóján 1956 értékeiről való állásfoglalás is. Egykori tette és mai állásfoglalása olyan alapvető ellentétben állnak a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével, hogy Miniszterelnök Úr előterjesztését Horn Gyulának az indokolásban felhozott érdemeire tekintettel sem teljesíthetem.”

Horn Gyulát nem viselte meg különösebben a sólyomi vétó, ennek tanújelét adta a már emlegetett gorbacsovos születésnapi összejövetelen is, ahol a tervekkel ellentétben szót kért. Ekkor már tudni lehetett róla, hogy egy betegsége miatt folyamatosan veszít szellemi frissességéből. Csapongó beszédében többször is utalt Sólyomra, például ilyeténképpen: „Hogy a jó izéjét, nénikéjét.”

A szónoklatot Gyurcsány Ferenc szakította félbe azzal, hogy a mikrofon mellől fotózásra invitálta az értetlenkedő Horn Gyulát. Akit azóta is a Honvéd Kórház VIP-részlegében kezelnek. Úgy tudni, folyamatos szellemi leépülését nem tudták megállítani az orvosok.

Munkásgyerek...

Horn Gyulát külföldön a legnagyobb magyar politikusok között tartják számon, itthoni megítélése viszont ellentmondásos. Egy biztos: élete bővelkedett történelmi eseményekben.

1932. július ötödikén született Angyalföldön. Édesapja Horn Géza szállítómunkás, édesanyja Csörnyei Anna gyári munkás. Horn Gyula a család harmadik gyermeke, heten voltak testvérek, mindannyian fiúk. Elemibe Angyalföldön járt, utóbb műszerész ipari tanuló lett, majd közgazdaságtant hallgatott a Szovjetunióban, Rosztovban.

Édesapját 1944-ben elhurcolta a Gestapo, Géza nevű bátyja az 1956-os forradalom alatt veszítette életét – utóbbiról Horn Gyula azt állította, hogy „ellenforradalmárok” végeztek vele, más forrás szerint egy szovjet teherautó gázolta halálra.

Horn Gyula 1956 februárjában nősült meg, felesége Király Anna statisztikus. Első gyermekük, Anna a forradalom alatt, 1956 október harmincadikán született, fiúk, a később bankárként dolgozó Gyula 1969-ben.

1989-ben Strasbourgban az Európa Tanács csúcstalálkozóján - Fotó: AFP / Eric Fefenberg
A képre kattintva galéria nyílik!

Ahogy a Wikipédián is olvasható, Horn 1954-ben a Pénzügyminisztériumba került főelőadónak. Még ebben az évben belépett a Magyar Dolgozók Pártjába, a szervezet MSZMP-vé alakulásakor, 1956 novemberében az újjászerveződött alakulatba igazolt. A forradalom idején a karhatalmi őrszolgálat állományába került, s maradt is ott 1957 júniusáig.

„A körülmények rosszak voltak. A felkeléssel együtt sok bűnöző került szabadlábra, akik veszélyeztették a biztonságot. Én a pufajkás osztagban a törvényes rendet védtem. Először is szeretném világossá tenni, hogy 1956 nem a kommunizmus elleni harc volt. A felkelők sem akarták eltörölni azt. Ezt manapság gyakran helytelenül ábrázolják” – nyilatkozta Horn ötven évvel később a Die Weltnek.

Szerepe a forradalom leverésében tisztázatlan, mert ezredének járőrnaplója hiányos, mindenesetre 1957-ben részesült a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremben, amit az olyanok, akik megtagadták az aktív szolgálatban és az atrocitásokban való részvételt, nem kaphattak meg. A Hunyadi-zászlóaljat, amelynek Horn a tagja volt, egyes források a „megtorlás élcsapatának” tartják.

Külügyi karrier...

A Pénzügyminisztériumból 1959-ben a külügyhöz került át, a szovjet önálló osztály munkatársa lett. A hatvanas években Szófiában és Belgrádban diplomatáskodott, 1969 és 1985 között az MSZMP KB külügyi osztályán dolgozott.

1985-ben kinevezték külügyi államtitkárrá, egyúttal az MSZMP KB tagja lett, 1989-ben Németh Miklós a kormánya külügyminiszterévé tette.

Nyugati elismertségét elsősorban a keletnémet menekültek előtti határnyitásban játszott szerepének köszönheti. Ő volt ugyanis az, aki 1989. június huszonhetedikén Alois Mock osztrák külügyminiszterrel együtt a televízió nyilánossága előtt jelképesen átvágta az azt megelőző hónapokban felszámolt műszaki határzár, a vasfüggöny erre a célra meghagyott mintegy tízméteres szakaszát. Ez az esemény vált később a vasfüggöny elbontásának látványos jelképévé.

Horn Gyula átvágja a vasfüggönyt. A képen a fotó készítője Bernhard J. Holzner osztrák fotóriporter is látható - Fotó: AFP / Dieter Nagl - A képre kattintva galéria nyílik!

A határ amúgy már a hivatalos nyitást megelőzően, augusztus tizenkilencedikén átszakadt a keletnémet menekültek előtt, akik a nagy külföldi médiafigyelemmel kísért Páneurópai Piknik alatt „törtek át” a nyugat és a kelet közti vonalon. Ekkor elvileg még érvényben volt a tűzparancs, de a határőrök nem akadályozták a csoportos menekülést.

Horn Gyula 1989-ben részt vett az MSZP megalapításában, 1990-től az elnökség tagja, majd elnöke. Tagja az első szabadon választott parlamentnek, mandátumát 2010-ig folyamatosan megújította. 1993-ig az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke volt, 1998 és 2000 között az MSZP frakcióvezető-helyettese.

Horn Gyula kontra Orbán Viktor

Az általa vezett szocialisták 1994-ben elsöprő többséggel nyerték meg a választást, a kormányfői megbízatást természetesen Horn Gyula kapta. Kormánya legnépszerűtlenebb intézkedése a tizenhét százalékos életszínvonalromlást hozó Bokros-csomag. Ebben az időben éves szinten harminc százalék fölötti volt az infláció. A Horn-kabinet alatt lendületet kapott a privatizáció, és Magyarország ebben az időben írta alá a legtöbb kétoldalú alapszerződést.

Bár a közvélemény-kutatások alapján úgy tűnt, 1998 után is marad az övé a hatalom, Horn mégis elveszítette a választást a Fidesszel szemben. Az alábbi videó Horn Gyula és Orbán Viktor televíziós vitáján készült.

1996 és 2003 között Horn Gyula volt a Szocialista Internacionálé kelet-európai alelnöke. Az MSZP színeiben  választást nyerő Medgyessy Péter a miniszterelnök EU-különmegbízottjának nevezte ki őt 2002-ben.

2004-ben az MSZP Európai Parlamenti választási listájának második helyét kapta, de még a szavazás előtt bejelentette, hogy nem vállalja a képviselőséget. 2005-ben azzal állt elő: ha jelölik köztársasági elnöknek, elvállalja a pozíciót.

Wittner kontra Orbán

Még a kórházba kerülése után is érzelmektől fűtött vitát váltott ki Horn Gyula a személye.

A Fidesz a 2010-es győzelme után alkotmányozásba fogott. Ennek hosszadalmas parlamenti vitája során a kormánypárti Wittner Mária kikelt az ellen, hogy Horn közpénzen kap kiemelt orvosi ellátást. Tette ezt annak ellenére, hogy korábban Orbán Viktor személyesen garantálta a volt miniszterelnök változatlan körülmények között történő gondozását.

Ha hinni lehet a parlamenti szóbeszédnek, Orbán kifejezetten tiszteli Hornt. Sok éve egy interjú során Horn nekünk is beszélt arról, hogy Orbán kormányfőként is kíváncsi volt a véleményére, rendszeresen kérte a tanácsait.

A respektet mutatják a mostani miniszterelnök által az egykori miniszterelnöknek a születésnapra írott mondatai: "Engedje meg, hogy a család, rokonok és barátok mögé sorakozva jó egészséget kívánjak! Isten éltesse 80. születésnapján!" Orbán szerint minden, a köz szolgálatára felesküdött vezetőnek kötelessége elismerését kifejeznie az elődök munkája iránt, hiszen a nemzet felemelése csak együtt és csak az egymást követő nemzedékek összefogásával lehetséges. A kormányfő úgyvéli, elsősorban mindannyian magyarok vagyunk, a nemzet boldogulásáért cselekszünk saját hitünk és legjobb tudásunk szerint, ezért mindig több az, ami bennünket összeköt, mint ami szétválaszt.

A Demokratikus Koalíció (DK) független parlamenti képviselőinek helyén a Fidesz vezető politikusait, illetve "a párthoz kötődő üzletembereket" ábrázoló táblák foglaltak helyet csütörtökön kora délután a parlament üléstermében.

A képre kattintva galéria nyílik a flashmobról - Fotó: MTI / Kovács Tamás

Mindegyik tábla egy narancsszínű futballmezt ábrázolt, a dresszeken pedig egy nulla szerepelt. A "11 tagú oligarchaválogatottal" arra akarták felhívni a figyelmet, hogy "amíg az ország elszegényedik, addig a fideszes politikusok és a Fidesz-közeli vállalkozók gyarapodnak". A teremszolgák távolították el a kellékeket – jelentette a helyszínről a Hír24 tudósítója.

Erősebbek leszünk, mint voltunk

Ezzel a közjátékkal vette kezdetét a kabinet elmúlt két évének értékeléséről szóló vitanap a törvényhozásban. Orbán Viktor egyébként nincs ott a parlamentben, a kormányt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter képviseli a Házban.

Vitaindítójában kijelentette: gazdasági, intézményi és bizalmi válsággal találta szembe magát a két éve hatalomra került kormány, de mindháromra volt válasza, így az ország 2014-ben gazdaságilag erősebb lesz, mint 2010-ben volt.

A hiány 3 százalék alá szorításával a kormány megteremtette a költségvetési stabilitást, 385 milliárd forintot hagyott a lakosságnál az arányos személyi jövedelemadó bevezetésével, emellett 3,9 százalékkal csökkent a gyermekes családok adóterhelése.

A külföldi tőke honorálja a reformokat - jelentette ki, utalva arra: növekszik a hazánkba érkező működő tőke nagysága. A tíz éven belül létrehozandó 1 millió új munkahelyről szólva pedig kijelentette: ha ezt nem sikerül elérni, az ország lemarad az európai gazdasági növekedéstől.

Az intézményi válságra adott válaszként beszélt az új alaptörvényről, amelyre épülve sarkalatos törvények sora született meg. Ezek az ezredforduló kihívásaira válaszolva kirajzolják a magyar közélet kontúrjait - mondta. Navracsics szerint a kitűzött célokhoz közelebb került az ország, és 2014-ben az ország gazdaságilag erősebb lesz, mint 2010-ben volt.

Fidesz: a cselekvés két esztendeje

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint az ország polgárainak közös munkája eredményeként sikerült lezárni egy küzdelmes időszakot, a stabilizáció korszakát - hangoztatta, hozzátéve: nem csak a költségvetési hiánycélt sikerült betartani, csökkenteni tudták a költségvetési hiányt és az államadósságot is.

Azt mondta, sikerült eljutni odáig, hogy az erőfeszítéseket az Európai Bizottság is elismeri, és közel van az ország ahhoz, hogy 2013-ra a mintegy tíz éve zajló túlzottdeficit-eljárás megszűnjön.

MSZP: a leépülés két esztendeje

Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint az elmúlt két évben leépült a jogállam, a gazdaság, a munkahelyek, az oktatás, az egészségügy és a szociális rendszer is. Úgy vélte: csak három dolog épül "Orbán Viktor uralkodása alatt" a "Simicska-Nyerges birodalom, vagyis a Közgép-osztály", a Horthy-kultusz és a focistadionok.

A politikus "nettó hazugságoknak" nevezte a Fidesz két évvel ezelőtti választási ígéreteit. Mint mondta, a munkahelyek megvédése helyett, ma kevesebben dolgoznak, mint két éve, 4-6 százalékos gazdasági növekedés helyett 1,2 százalékos a visszaesés, a dilettáns gazdaságpolitika miatt leálltak a beruházások, adócsökkentés helyett pedig 25 hónap alatt 25 új adót vezettek be.

KDNP: egészséges patriotizmus

Harrach Péter, a KDNP vezérszónoka szerint a kormány az adósságállomány csökkentését és a költségvetési hiány lefaragását tartotta egyik legfontosabb céljának. Az autógyártó cégek fejlesztéseivel 27.500 új munkahely jött létre, emellett kétszázezer ember, köztük nyolcvanezer roma származású kapott lehetőséget a közmunkára.

A családi adózás bevezetése nyomán jelentős volt a családok keresetnövekedése, és a nyugdíjak is megőrizték az értéküket. Összességében a kormányzat filozófiájában egy egészséges patriotizmus, a nemzeti középosztály megerősítésének szándéka és az adósságot újratermelő alrendszerek megreformálása volt látható.

Pénteken az iskolák tábláira rákerül a Vakáció utolsó (pontosabban első) betűje is: június 15-én hivatalosan is befejeződik a 2011/2012-es tanév. Idén nemcsak a diákok, hanem maga az oktatási államtitkár is bizonyítvány kapott.

Az egyetemistákból és főiskolásokból álló Hallgatói Hálózat (HaHa), az egyetemi oktatókat tömörítő Oktatói Hálózat (OHA) és a pedagógusokat, szülőket, közoktatási szakembereket felsorakoztató Hálózat a Tanszabadságért (HAT) közösen adta át az értékelőt. A Hoffmann Rózsára nem túl hízelgő (érdemjegyben kifejezve: elégtelent érő) dokumentumot az államtitkár egyik munkatársa vette át csütörtök délután. Az akción egyben bemutatták azt a helyzetértékelést is (hívjuk stílszerűen szöveges értékelésnek), amelyet Hoffmann Rózsa mellett megkap az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és Androulla Vassiliou, az Európai Bizottság oktatási biztosa is.

Fotók: Berecz Valter

"Hazám, hazám te mindenem, a jövődet rontod el végérvényesen" - így kezdte beszédét Závada Pál az államtitkár szakmai gyakorlatát értékelő bizonyítvány átadásakor. Az író szerint Hoffmann Rózsának állították ki a bizonyítványt, aki a minisztériumban töltötte gyakorlatát, de témavezetője Orbán Viktor miniszterelnök volt, így kettőjük közös munkáját értékeli elégtelenre a bizonyítvány. Závada hozzátette, voltak írók és lesznek is, akikről később derül ki, hogy mennyit érnek, de "virtigli nyilasokat ne tessenek a NAT-ba tenni!".

Nahalka István oktatáskutató, a Hálózat a Tanszabadságért részéről azt mondta, pedagógiai szakos hallgatókat oktat, de az új felsőoktatási törvény szerint amit eddig tanított, annak a 80 százalékát ki kellene dobnia az ablakon. Hozzátette, amíg katedrát kap, nem fogja ezt tenni, hanem meggyőződése szerint tartja az órákat.

Gáncs Anna docens, az Oktatói Hálózat képviselője szerint Hoffmann Rózsa törvényei az ambíció és a tudás arculcsapását képviselik, a jelenlegi oktatáspolitika pedig a társadalom kettészakítását fogja eredményezni. Mint mondta, ők is tudják, hogy reformokra szükség van, sőt jobban tudják, de nem ezekkel a módszerekkel.

Kóbor Andrea egyetemista - a Hallgatói Hálózat tagja- azt mondta, hogy nagyon, nagyon dühös az arrogancia és előkészítetlenség miatt, amivel "ezt a dühítően igazságtalan felsőoktatási törvényt megalkották". 32 ezer emberrel kevesebben jelentkeztek idén a felsőoktatásba, neki is két barátnője ment inkább külföldre tanulni, mert nem akarták itthon aláírni a hallgatói szerződést, tandíjra viszont nincs pénzük. "Elmentek, miért jönnének vissza? Ha a legjobbak mentek el, akkor kik működtetik majd a jövőben ezt az országot?" - tette fel a kérdést.

A bizonyítványt Taisz Miklós vette át a minisztérium részéről.

A három szervezet szerint a decemberben viharos gyorsasággal, átgondolatlanul elfogadott felsőoktatási, köznevelési és szakképzési törvények, valamint az azokat kiegészítő kormányrendeletek súlyosan korlátozzák az Európai Unió alapértékeit, és nem szolgálják sem a tudásalapú társadalom kialakítását, sem a foglalkoztathatóság növelését. A dokumentum szerzői kijelentik, hogy a kormány az oktatási rendszer átalakításánál „nem a felmérések és kutatások adataiból, hanem bizonyos gazdasági érdekcsoportok törekvéseiből, valamint saját, ideologikusan átszínezett, a valóság tényeit figyelmen kívül hagyó elképzeléseiből indul ki”. A kormányzat, szerintük retorikai eszközökkel fedi el azt a tényt, hogy politikája valójában az európai értékekkel és az európai fejlesztési törekvésekkel ellentétes irányba halad.

Az Orbán-kormány intézkedései az oktatásra fordított költségek csökkentésére, a középosztályi érdekek érvényesülésére, az oktatási ágazat ideológiai-politikai átszabására és a kormányzati centrum hatalmának növelésére irányulnak – olvasható a több mint 20 oldalas helyzetjelentésben.

A Távolodóban Európától című helyzetjelentés szerint a kormány oktatáspolitikai intézkedései „a magyar köz- és felsőoktatás visszafejlesztésének lehetőségét hordozzák, és így az EU2020 stratégia fő célkitűzéseivel ellentétes következményekkel fenyegetnek”. A szerzők tovább is mennek: kijelentik, a kormány a gazdaságpolitikai sikertelenséget többek között a közszolgálatokból való indokolatlan és aránytalan elvonásokkal kompenzálja. Az államépítés, az állami hatalom koncentrálásának növekvő költségeit a közszolgáltatásokra terheli.

Az Európai Unió többek között azt várja el tagjaitól, hogy 2020-ig a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalék alá szorítsák. A felsőoktatást érintő uniós célkitűzés szerint el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós polgárok legalább 40 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. Ugyancsak szoros kapcsolatban van az oktatási és képzési rendszerrel az a célkitűzés, hogy az EU legalább 20 millióval csökkenteni tervezi azok számát, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

Az Unió által megfogalmazott 2020-as tervekhez képest a magyar kormány jóval szerényebb vállalásokat fogadott el, de az utóbbi hónapok kormányzati döntései még ezek elérését is nehezíteni fogják – áll a helyzetjelentésben.

Szerző : BI

Magyarország néhány éven belül olyan ország lesz, ahova vissza akarnak, és vissza fognak jönni a magyar fiatalok - így reagált a Fidesz szóvivője arra a szocialista kritikára, miszerint a kormányváltás óta másfélszeresére nőtt azok száma, akik lakhatás, vagy munkavállalás miatt elhagyják az országot.

Selmeczi Gabriella vasárnapi közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy most folyik az oktatási rendszer reformja, az adórendszer munkabarát átalakítása, és a gazdaság beindítása.

Hangsúlyozta, hogy a kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a munkahelyteremtés áll, amit a Fidesz kiemelt nemzeti ügynek tekint, és különösen nagy figyelmet fordít a fiatal munkanélküliek helyzetének megoldására.

Emlékeztetett arra, hogy 2002-ben, amikor az Orbán-kabinet átadta a kormányzást, 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ezt a Gyurcsány-korszakban az MSZP-kormányok megduplázták, 2010-re pedig már 11,4 százalékra ugrott a munkanélküliség.

Selmeczi Gabriella szerint az adatokból az látszik, hogy a fiatalok nagyobbik része tapasztalatszerzésből megy el külföldre, és azt tervezi, hogy pár év után hazatér. A kisebb részük kint maradna, az ő hazatérésük érdekében mindent megteszünk - fűzte hozzá.

A Fidesz szóvivője az elvándorlók számára utalva jelezte azt is, a szocialisták miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc volt az, aki azt mondta, hogy el lehet menni az országból.

Selmeczi Gabriella Winkfein Csaba, az MSZP elnökségi tagja kijelentéseire reagált. Az ellenzéki politikus vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján egyebek mellett azt mondta, minden ötödik felnőtt, és minden második 30 év alatti gondolkodik azon, hogy elhagyja az országot. Úgy vélte, ennek részben az az oka, hogy a pályakezdők körében 28 százalék a munkanélküliségi ráta.

Forrás : MTI

A korábbi terveknek megfelelően, az egykori postavezér, Schmidt Pál lett a negyedik, állami mobilszolgáltató vezérigazgatója. A cég terveiről továbbra sem lehet sokat tudni, még a nevét, és hívószámát sem. A mobilcég elnöke, Kalmár István kedden este a Hír TV „Rájátszás” című műsorában annyit elárult, hogy a név már majdnem kész, de még titkos.

A hívószám lehet az 50-es, vagy a 60-as, de Kalmár azt szeretné, ha a cég legtöbb ügyfelének a száma 20-assal, 30-assal, vagy 70-essel kezdődne. Vagyis a leendő ügyfelek a jelenlegi szolgáltatóktól érkeznének a jó szolgáltatások és tarifák miatt – olvasható a Telefonközpont című blogban.

Forrás : Telefonközpont blog

A DK elnöke szerint Orbán Viktor megverhető 2014-ben. Gyurcsány Ferenc az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elmondta: a következő két év kérdése lesz, hogy az ellenzéki politikusoknak megjön-e az eszük és képesek lesznek-e együttműködni.

Az eredendő bűn 2001 és 2006 között van, amikor azt mondtuk, hogy van itt pénz, hadd menjen – reagált Gyurcsány Ferenc Oszkó Péter kijelentésére, aki szerint a második Gyurcsány-kormánynak az volt a tragédiája, hogy volt egy első Gyurcsány-kormány.

Fotó: Neményi Márton

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a kormányának „pokoli” megszorítási kényszere volt, azonban az Orbán-kormánynak nem volt ilyen, ennek ellenére csökken a GDP.

Gyurcsány szerint Orbán Viktor nem mond igazat akkor, amikor azt állítja, hogy rosszabb állapotban vette át az országot, mint Görögország.

Az IMF-tárgyalásról szólva Gyurcsány elmondta: Orbán Viktor azért akar megállapodni, hogy legyen pénze arra, hogy folytassa, amit eddig csinált, az IMF pedig azért, hogy ne legyen.  Részletek az ATV oldalán!

A demokráciát, a politikai szabadságot és az emberi jogokat monitorozó nemzetközi szervezet jelentése szerint Magyarország az új EU-tagok demokratikus hanyatlásának legnyilvánvalóbb példája, Orbán Viktor és Viktor Janukovics pedig országaik putyinizálásán munkálkodnak.

A Magyarországon és Ukrajnában zajló negatív fejlemények állnak a kelet-közép-európai antidemokratikus tendencia homlokterében; ez komoly kérdéseket vet fel az Európai Unió fiatal demokráciáinak tartósságát, valamint a tagjelöltaspiránsok kilátásait illetően - áll az úgynevezett átmeneti országokat kiértékelő éves jelentésben, amelyet szerdán mutatnak be egy londoni rendezvényen.

Fotó: MTI / EPA / Jurij Kocsetkov

A jelentés Magyarország elmúlt egy évben nyújtott teljesítményét az új EU-tagok demokratikus hanyatlásának legnyilvánvalóbb példájaként említi: „A demokratikus gyakorlat gyenge hagyományainak, a korrupció és a kliensrendszer rugalmas hálózatainak, a közbizalom alacsony szintjének, valamint az ingatag gazdasági feltételeknek a kombinációja akadályt gördített a kitörölhetetlen demokratikus reformok megvalósítása elé.” A FH az igazságszolgáltatás függetlenségével és a médiaszabadsággal kapcsolatban is gondokat lát, miközben „gyenge ellenzékről” és „szokatlan parlamenti szupertöbbséggel rendelkező antiliberális kormánypártról” tesz említést a politikai környezetet jellemezve.

A jogvédő szervezet aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az egyre növekvő gazdasági bizonytalanság időszakában az említett két államban felerősödő antidemokratikus tendenciák másutt is gyökeret ereszthetnek a térségben. „Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Viktor Janukovics ukrán elnök úgynevezett reformok ürügyén szisztematikusan bontja le az alapvető fékeket és ellensúlyokat” - mondta David Kramer, a FH elnöke. Hozzátette, „úgy tűnik, országaik putyinizálásán munkálkodnak, ami pedig ironikus, tekintve, hogy az elmúlt évben Oroszországban is nagyban hiteltelenné vált az elnök nevével fémjelzett folyamat, mivel az átlagoroszok is egyre inkább igénylik a kormány elszámoltathatóságának és átláthatóságának garanciáit”.

A szervezet demokrácia-eredménytáblázatán Magyarország sereghajtó a „konszolidált demokráciák” kategóriájában. A térség öt további európai uniós tagjánál (Bulgáriában, Csehországban, Litvániában, Romániában és Szlovákiában) jegyeztek fel nettó visszaesést az elmúlt öt évben. - A zavar jeleit mutatják az elmúlt két évtizedben a legjobban teljesítők, az EU új tagjai, így itt az ideje, hogy fokozottabb nemzetközi figyelem irányuljon a közép-, és délkelet-európai demokratikus konszolidáció egyre komolyabb kihívásaira - figyelmeztetett Sylvana Habdank-Kolaczkowska, a jelentés projektigazgatója.

A Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatósága kedden azt közölte, hogy a kisajátításról szóló törvény módosítását az Országgyűlés a házszabályba és a jogalkotási törvénybe ütköző módon fogadta el, a sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló jogszabály pedig olyan koherenciazavarban szenved, amelyet csak újbóli megtárgyalásával lehet orvosolni.

A parlamenti honlapon olvasható részletes indoklás alapján Áder János kifogásolta, hogy a Ház a kisajátítási törvény módosításakor egy zárószavazás előtti indítvány elfogadásával az állattenyésztésről szóló törvényen is változtatott, noha azt az egységes javaslat nem érintette.

Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvénymódosítás a sportcélú ingatlanok tulajdonjogi helyzetének rendezéséről szóló elfogadott, de még nem kihirdetett jogszabályon is változtatott volna, amit a jogalkotási törvény nem tesz lehetővé.

Áder János már korábban is visszaküldött egy törvényt, az a a médiatörvény volt, amelyben de eljárási hibát vétett a parlament. Áder János akkor a pontosabban nem ismertetett hiba mielőbbi orvoslását kérte, szerinte ugyanis ezt kívánja a jogbiztonság és az alkotmányosság elve.

Áder János egyébként már beiktatásakor jelezte - hogy államfői szerepfelfogása - merőben eltérő elődjétől, Schmitt Pálétól, aki minden törvényt aláírt.

Forrás : MTI