Műszakilag megfelelő gépjárművek, több ezer tonna só és megerősített ügyeleti szolgálat – többek között ezek biztosítják, hogy az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) által kezelt úthálózaton a gépkocsik a téli havas, csúszós időszakban is folyamatosan közlekedhessenek. Az ÁAK lapunk megkeresésére hangsúlyozta: mérnökségük teljes létszámban, teljes járműparkkal és teljes készültségben várta a fejleményeket március 13-án. Csütörtökön – az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetése alapján – a szükséges preventív síkosságmentesítést minden szakaszon elvégezték, és ezt követően is folyamatosan dolgoztak, „de a hófúvások, illetve a számtalan baleset jelentősen megnehezítette a munkánkat".

„Az átlagosan megszokottnál lényegesen több jármű volt autópályáinkon. Sokan indultak útnak a figyelmeztetések ellenére pihenni a hosszú hétvégére (akár hazai wellness-szálló felé, akár a szomszédos országok síterepei felé). Munkatársaink jó része 35 órán keresztül teljesített szolgálatot, van olyan kollégánk, aki ez idő alatt végig a pályán volt" – közölte Götz Attila kommunikációs vezető szakértő.

A képre kattintva galéria nyílik (Fotó: MTI / Vajda János)

Általánosságban elmondta: sószóró járműveik 14 méteres szélességben szórnak. Kétsávos pályák esetén kettő, háromsávosnál három hókotró jármű halad konvojban oly módon, hogy az előzősávban haladó van elöl, a többiek pedig sávonként pár méterre lemaradva követik, és átlósan tolják le a pályáról a havat.

Arra a kérdésre, hogy miért nem zárták le korábban – akár már az első nagyobb balesetet követően – a sztrádákat a kamionok előtt, azt mondta: ezekben a helyzetekben az autópálya kezelője alárendelt szerepben van, a kamionstop elrendelése minisztériumi hatáskör. „Ezen felül baleset vagy katasztrófahelyzet esetén az autópálya lezárásáról, annak mértékéről, idejéről minden esetben a rendőrség és a katasztrófavédelem intézkedik" – tette hozzá.

Parancsra vártak...

Annak, hogy Pintér Sándor belügyminiszter és Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője miért csak órákkal később – miután ezrek vesztegeltek már hosszú ideje autójukban a sztrádákon – hirdettek katasztrófahelyzetet, Kolláth György alkotmányjogász szerint egyszerű a magyarázata.

„Mindenki a legfőbb ember parancsára várt. Ez a centralizált rendszer sajátja, ami felül látványos, alul viszont működésképtelen. Senki nem mer dönteni, fél a következményektől, nehogy hibázzon, rettegnek attól, hogy mit szól majd a hierarchia csúcsán lévő 'főember'" – magyarázta a késlekedés általa vélt okait Kolláth.

Fotó: MTI / Mihádák Zoltán

Úgy látja, nem lett volna szabad a hókáosz idején éppen a brüsszeli EU-csúcson lévő miniszterelnök utasítására várni, hanem az adott veszély erősségi fokozatának megfelelően akár azonnal veszélyhelyzetet kellett volna hirdetni, minden szükséges intézkedést megtenni annak elhárítására. Ez ugyanis – mondja – nemcsak joga, hanem kötelessége is a kormánynak.

„Az alaptörvény 53. cikke pontosan rendelkezik a kormány hatáskörébe tartozó, úgynevezett veszélyhelyzet kinyilvánításáról. A világon nincs olyan magas beosztású vezető, aki, ha baj van, a távolból szurkol. De, még ha így is esett, a miniszterelnöknek lehetősége lett volna felhatalmazást adni például a kormánybiztosoknak, vagy miniszterelnöki biztost megnevezni, és elrendelni a szükséges intézkedéseket. A legfőbb gond a késedelemmel volt, egyáltalán nem vagy túl későn hoztak meg döntéseket, ráadásul a híradásokat a kuszaságok jellemezték" – tette hozzá.

Kolláth szerint „súlyos mulasztás terheli a kormány által irányított államigazgatást a kialakult helyzetért", de felelős úgysem lesz, mert „az erősen centralizált államok további sajátja, hogy a központ soha nem ismeri be, ha hibázik".

„Az autósok egy része is meggondolatlan volt, mert az előrejelzések ellenére útnak indultak, de az államnak akkor is kötelessége megmenteni ezeket az embereket. Eltekintve mindenféle politikai felhangoktól, tragikomikus, hogy egy Tesco többet tesz a bajban, vagy a közösségi oldalak nagyobb segítséget nyújtanak, mint több kormánytényező. Miközben azok, akiknek feladatuk lett volna a katasztrófahelyzet felszámolása, üdvözült mosollyal néznek a kamerába" – tette hozzá az ügyvéd.

Hogy is volt ?

Pintér Sándor belügyminiszter sajtótájékoztatón vasárnap azt mondta, a rendőrség csütörtök délután 14 óra 30 perckor lezárta az M1-es és az M7-es utat, és „14 óra 54 perckor a katasztrófahelyzet kihirdetésre került".

Csakhogy a Magyar Távirati Iroda (MTI) hírei között ennek nincs nyoma – tűnt fel a Ténytár blognak. A katasztrófahelyzet bejelentésével kapcsolatos első, hivatalos MTI-hír pénteken 11:09-kor jelent meg, amelyben a belügyminiszter riadót rendelt el. Egy szintén pénteken, 16 óra 10 perckor kiadott hír bevezetőjéből pedig az is kiderül, hogy bár csütörtök délután riadót rendelt el a rendőrségnél és a katasztrófavédelemnél, s a mentőket is bevonták a tevékenységbe, de ez nem jelenti azt, hogy a tárcavezető veszélyhelyzetet hirdetett volna ki.

Bakondi György a Hír24 azon kérdésére, hogy miért nem használták a médiát a lakossági tájékoztatásban, azt nyilatkozta: közleményt adtak ki közvetlenül azután, hogy az OMSZ a vörös riasztást elrendelte. Később is folyamatosan tájékoztatták a közvéleményt, elsősorban a közmédiumokon keresztül. Mint hozzátette, a lakossági riasztást a médiatörvény szabályozza, és ebbe a körbe – amennyiben szükséges – elsősorban a közmédiát, valamint a jelentős befolyásoló hatással bíró kereskedelmi médiumokat vonják be. A törvény szerint a riasztás elrendelése a katasztrófavédelem hatáskörébe tartozik.

Az önkéntesek koordinációjáról szólva Bakondi György elmondta: a katasztrófavédelem többféle önkéntes szervezettel áll kapcsolatban, akikkel különböző szintű az együttműködésük. Több mentőszervezettel – például a Hunorral – rendszeresen együtt dolgoznak. Mellettük szervezett keretek között bevethetők még az önkéntes tűzoltóegységek, a polgárőrök, valamint a karitatív szervezetek. A katasztrófavédelmi főigazgató külön területként említette azokat, akik – mint az utóbbi napokban az autópályán rekedt emberekhez – önszántukból indulnak a bajba jutott emberek megsegítésére. Közülük csakis azokat tudják megfelelő helyre irányítani, akik hivatalosan jelentkeznek a helyi irányítóknál – fogalmazott. Bakondi György kiemelte: a hóhelyzet idején maguk egyetlen olyan buszt indítottak el a fővárosból, amely toborzott önkénteseket szállított. Mire azonban a jármű a kijelölt helyszínre ért, már a tűzoltók elvégezték a budapestiek számára kijelölt munkát. Az önkéntesek így a 13-as úton menekítették a bajbajutottakat.

Ma jelent Pintér Sándor...

Hétfő estére kell elkészítenie a miniszterelnök kérésére Pintér Sándor belügyminiszternek a rendkívüli időjárás miatt kialakult katasztrófahelyzet tapasztalatairól szóló jelentését, amit a következő kormányülésen vitatnak meg. Sok újdonság nem várható a dokumentummal kapcsolatban, hiszen – noha ezrek kényszerültek az autójukban éjszakázni, mert a hó fogságába estek – Pintér Sándor, Bakondi György és Papp Károly országos rendőrfőkapitány az utóbbi napokban többször is leszögezte: sikeresnek értékelték a szervek munkáját a katasztrófahelyzet felszámolásában. Arra a kérdésre, hogy miért nem kérték korábban a honvédség segítségét és eszközeit, azt mondták: nem volt rá szükség.

Pintér Sándor szerint „Európa eddig ismert legnagyobb márciusi viharát éltük át", így külön öröm számára, hogy „ilyen eredményesen sikerült megoldani a helyzetet", és hogy minden emberi életet sikerült megmenteni.

A nemzetgazdasági miniszteri poszt várományosa vasárnap este a Duna Tv Heti hírmondó című műsorában beszélt erről.

Varga Mihály úgy fogalmazott, hogy korábbi pozíciója, amelynek keretében a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tárgyalt, most "egybekerül" a nemzetgazdasági tárca vezetésével.

Elmondta, hogy Magyarország továbbra is azt a biztonsági hálót szeretné kialakítani, amelyre 2011 óta törekszik a kormány, és amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kevésbé tudott elfogadni. A nemzetgazdasági miniszterjelölt kiemelte: ennek ellenére álláspontja szerint folytatni kell az IMF-fel az egyeztetéseket; a kormánynak mérlegelnie kell, szeretné-e folytatni a megbeszéléseket vagy sem.

Varga Mihály hozzáfűzte: az IMF-fel és annak budapesti irodájával mindenképpen fennmarad a kapcsolat, amely fontos Magyarország számára.

Arról is beszélt, hogy már elkezdődött az Európai Uniónak áprilisban benyújtandó konvergenciaprogram kidolgozása. Varga Mihály hozzáfűzte, hivatalba lépése után ő is bekapcsolódik a munkába, és a magyar kormány kész arra, hogy olyan konvergenciaprogramot nyújtson be, amelyet Brüsszel is elfogad.

Jelenleg nem lát olyan veszélyeket, amelyek miatt kiigazító csomagra vagy a költségvetés módosítására lenne szükség. Az Európai Bizottság (EB) februári jelentése kapcsán Varga Mihály hangsúlyozta: a költségvetési hiány tekintetében "néhány tized százalékon megy a vita".
Az EB február 22-én közölt előrejelzése szerint az idén 3,4 százalék lehet Magyarországon a költségvetési hiány, míg a kormány úgy véli, mindenképpen 3 százalék alatt lesz a deficit 2013-ban.

Az energiaszolgáltató cégeknek el kell dönteniük, hogy az európai üzleti modellnek megfelelő tisztességes haszonnal megelégszenek-e és maradnak, vagy extraprofitot akarnak - nyilatkozta a rezsicsökkentés kapcsán Lázár János a Népszabadságnak.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint a kormányfő keményen képviseli azt az álláspontot, hogy az önkormányzati és állami tulajdonban lévő közműcégeknél a működési költség csökkentése a fedezete lehet a rezsicsökkentésnek.

Lázár János leszögezte: az energiacégeket nem akarják sem kiszorítani, sem államosítani. Egy új egyezség megkötése a cél - tette hozzá, megjegyezve azt, hogy a korábbi üzleti modellnek vége van, és ha ezt nem veszik tudomásul, állnak a tárgyalások elébe, de nem államosítással, hanem tisztességes üzleti alkuval.

"A profitot és a költséget igazítani kell az emberek fizetőképességéhez" - magyarázta.

Az interjú során Lázár János kritikával illette Simor András jegybankelnököt, aki szerinte nem tisztességes. Hangsúlyozta: aki a nemzeti bank élén áll, annak ügyelnie kell arra, hogy közmegbecsülés övezze. "Aki a jövedelmét adóoptimalizálás céljából offshore cégeken keresztül vezeti, azt én ügyeskedőnek tartom, és méltatlannak a jegybank vezetésére" - fogalmazott.

Szólt arról is, hogy az alkotmány és az alaptörvény szerint is a jegybanknak kötelessége együttműködni a mindenkori kormánnyal a gazdasági növekedés érdekében. "Simor András politikai értékítélet alapján válogatott az együttműködés minőségében és mélységében" - tette hozzá azzal, hogy szerinte hiba, ha a jegybankelnök politikai ízlés alapján dönti ezt el.

Lázár János Sólyom László volt államfővel szemben is kritikusan fogalmazott, azt mondta: "Sólyom László köztársasági elnök úrnak több minőségében is súlyos felelőssége van a rendszerváltás csődjében". Azzal az újságírói kérdéssel összefüggésben, hogy a volt államfő bírálta a jogi alkotmányozás politikai alkotmányozás irányába történő elmozdulását és azt, hogy 2010 óta azért emelnek be egyes rendelkezéseket az alaptörvénybe, hogy kivonják azokat az Alkotmánybíróság ellenőrzése alól, a hatalom pedig a parlamenti többség, gyakorlatilag a kormányfő kezében összpontosul, Lázár János azt mondta Sólyom Lászlóra: "sértett ember". Hozzátette: "személyeskedése nem méltó egy volt köztársasági elnökhöz".

A magánnyugdíj-pénztári önkéntes tagdíj-kiegészítések hozamának részleges állami elvonása sérti a tulajdonhoz való jogot. Alapjogot érintő visszásságot eredményezett az, hogy a jogalkotó a tagdíj-kiegészítések hozamának csak egy részét (a reálhozamot) rendelte visszautalni.

Két magánszemély fordult az alapvető jogok biztosához panaszával, mert a magánnyugdíj-pénztárnak teljesített önkéntes befizetéseik teljes hozamát nem kapták vissza az állami nyugdíjrendszerbe való átlépéskor, csupán a hozamgarantált tőke összege feletti részt, a reálhozamot.

A magánnyugdíj-pénztári folyószámlára történő befizetések két részből álltak. A pénztártag egyrészt jogszabályi kötelezettség alapján, magánnyugdíj-pénztári tagdíj formájában kötelezően teljesített befizetést, másrészt törvényi kötelezettség nélkül, önkéntesen tagdíj-kiegészítéssel élhetett. Ez a befizetés a pénztártag saját döntésén alapult, az érintett meghatározott célból történő megtakarítása, és nem a pénztártag jövedelmét érintő közjogi korlátozás volt. Erre tekintettel a befizetések e két formájának más az alkotmányossági megítélése. Ezzel szemben a vonatkozó jogszabályok nem a tagdíj-kiegészítések teljes hozamáról, csupán a reálhozam visszautalásáról rendelkeztek.

Szabó Máté szerint a tulajdon alaptörvényi védelme kiterjed a pénztártagok tagdíj-kiegészítéseire és azok hozamára is. Megállapította, hogy az önkéntes tagdíj-kiegészítések hozamának részleges állami elvonása esetén a tulajdonhoz való jog korlátozásának nincs alkotmányjogilag értékelhető, legitim célja. Pusztán az állami bevétel növelése nem szolgáltathat alapot a tulajdonhoz való jog által védett jogosultság korlátozásához.
Az alapvető jogok biztosa felkérte az érintett minisztereket a feltárt visszásság orvoslására.

A jelentés a http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201206676.rtf oldalon olvasható.

Forrás: MTI

(http://www.hir24.hu/belfold/2013/01/27/szabo-mate-jogserto-a-magannyugdij-penztari-penzek-hozamanak-elvonasa/)

Januárra megint nőtt a választani nem tudók vagy nem akarók aránya. Bajnai Gordon ezzel együtt a politikusok rangsorának előkelő negyedik helyén áll, valamivel megelőzve Orbán Viktort.

A tavaly júniusi mélypont óta valamelyest enyhült a lakosság pesszimizmusa, ám jelenleg is csak a válaszadók 22 százaléka érzi úgy, hogy az országban jó irányba mennek a dolgok. Az elmúlt három hónapban kissé javult a kormány megítélése (az elégedettség mutatója 33 pontot tesz ki a százfokú skálán), de mindent egybevetve a lakosság csaknem háromnegyede (73 százalék, ezen belül a fideszesek 18 százaléka is) inkább negatívan ítéli meg a kabinet eddigi munkáját.

A Medián már októberben jelezte, hogy a „válságkormány” miniszterelnöke május óta rendre megelőzi Orbán Viktor jelenlegi kormányfőt. Bajnai megítélése az átlagosnál is jobb azon „várakozók” körében, akik „biztosan” vagy „valószínűleg” elmennének egy közeljövőben tartandó parlamenti választásra, de még nincs kedvenc pártjuk.

Borúlátást mért az Ipsos is ...

Az emberek háromnegyede úgy érzi, rossz irányba haladnak Magyarország ügyei (17 százalék vélekedik e kérdésben pozitívan). Minden társadalmi rétegben a negatív mérleget vonók vannak többségben, és így van ez a különböző politikai közegekben is – kivéve a Fidesz táborát.

Az Ipsos legfrissebb kutatásában azt mérte, hogy a kormánypártiak kétharmada pozitívan értékeli az ország aktuális állapotát, negyedük kedvezőtlen véleményt formált. A pártválasztásukban bizonytalan, de valamilyen aktivitást mutató polgárok körében még az átlagosnál is többen (89 százaléknyian) vélekedtek negatívan a folyamatokról.

Forrás : www.hirado.hu/FN24

( http://fn.hir24.hu/itthon/2013/01/23/bajnaie-veri-orbant-de-apad-az-egyutt-2014-nepszerusege/ )

Winkfein Csaba, a szocialisták elnökségi tagja elmondta: a kampány Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt ábrázoló óriásplakátok kihelyezésével kezdődik, így szembesítik a kormányt ígéreteivel és azzal, amit valójában tett.

A sajtónak bemutatott, narancssárga hátterű plakátok egyikén Matolcsy György és a "Fidesz: példátlan gazdasági kudarc" felirat, a másikon Hoffmann Rózsa arcmása és a "Fidesz: bevezetjük a tandíjat" szöveg látható. Az előbbin a "kudarc" szó az áthúzott "siker" kifejezést helyettesíti, míg az utóbbi arra utal, hogy a Fidesz korábban a tandíj eltörlését ígérte.

Az MSZP elnökségi tagja azt mondta: az Orbán-kormány csaknem három éve az elszegényedésről, a rombolásról, a kapkodásról, "az esztelen ötletelésről" és a jövő feléléséről szólt, s ezt mindenki tapasztalja, mert Magyarországon ma rosszabb a helyzet, nehezebb boldogulni, mint három évvel ezelőtt.

Hozzátette: arra kérik az embereket, mondják el, számukra mit hozott az Orbán-kormány tevékenysége. A szocialisták ezért országszerte kitelepülnek, fórumokat tartanak a következő hetekben, hogy összegyűjtsék a kormány által okozott problémákat. Mesterházy Attila pártelnök ezeket is összegzi majd március 9-ei évértékelő beszédében.

"Ez a kampány azokról a tömegekről szól, amelyekre a Fidesz-kormány és Orbán Viktor már nem kíváncsi. Azt szeretnénk, hogy a Fidesz lássa, mit tett Magyarországgal. (...) Elég volt a kormányzati és a fideszes kommunikációs panelekből, a sikerpropagandából, a hazugságokból" - hangoztatta.

Matolcsy György és Hoffmann Rózsa szerepeltetését a plakátokon azzal indokolta, hogy a kormánynak először a gazdaságpolitika és az oktatásügy kudarcával kell szembesülnie. Jelezte, hogy további plakátokkal is készülnek, de ezekről nem árult el többet.

Winkfein Csaba kérdésre válaszolva elmondta, a kampány 15-20 millió forintba kerül, ezt tagdíjakból és adományokból fizetik. Szintén kérdésre közölte: a plakátkampányról még tavaly, Ron Werber izraeli-amerikai kampánystratéga érkezése előtt döntött az MSZP elnöksége.

Forrás: Hir24

( http://www.hir24.hu/belfold/2013/01/20/matolcsyval-es-hoffmann-nal-kampanyol-az-mszp/ )

Elengedte, vagy ha úgy tetszik, kísérleti évnek tekinti a kormány a 2013-as felsőoktatási tanévet azok után, hogy a tavaly decemberben kezdődött hallgatói tiltakozások hatására gyökeresen át kellett írnia korábbi elképzeléseit - mondta az [origo]-nak több kormánypárti politikus.

Decemberben tényleg csak kapkodtuk a fejünket, mit takar a „felsőoktatás megújítása”: volt itt 35 ezerre, majd 10 ezerre lecsökkentett államilag finanszírozott keretszám (plusz 46 ezer féltandíjas hallgatóról) szó, majd néhány nap alatt hallottunk 40 ezer, 55 ezer ingyenes helyről, végül a keretszámok teljes eltörléséről. Mivel az állami támgatás pénzről szól, és a forrsákivonást továbbra sem bírálták felül, így ma sem tudni, pontosan mi is lesz, noha már csak néhány hét van a felvételi jelentkezések határidejéig.

Arra már a hallgatók is felhívták a figyelmet (és Pokorni Zoltán szerint a hallgatók nem bíznak az orbáni-hoffmanni ígéretekben), hogy a keretszámok eltörlése csak egy elég átlátszó kommunikációs trükk. A decemberben módosított felsőoktatási törvény szerint ugyanis az emberi erőforrás miniszter határozhatja meg minden egyes szakhoz a ponthatárokat.

Keretszám : Ilyen nincs, de mégis van

Ezzel az eszközzel – úgy tűnik - ebben az évben még nem él a miniszter, most csak egy 240 pontos minimumot határoztak meg, a tényleges bejutási küszöböt az intézmények húzzák meg kapacitásuk függvényében. De bármikor meghúzhatja úgy a ponthatárokat – és az [origo] szerint 2014-től már meg is teszi -, hogy az a kívánt mértékben szűkítse az államilag támogatott hallgatók számát. Az persze kérdéses, hogy tényleg a választási évben nyúlnának ehhez az eszközhöz, de egy újabb Fidesz-győzelem esetén valószínűleg nem habozna a miniszterelnök, hogy régi elképzelését, az önfinanszírozott felsőoktatást megvalósítsa. (Még akkor is, ha ilyen a világon nincs, s ha mégis bevezetnék, az milliós tandíjakat jelentene.)

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

A korábbi évek jelentkezési statisztikái (és ebben az idei év jó „referencia” lehet) alapján pontosan be tudja lőni a miniszter, hogy a szakonkénti határok fölé hány hallgató fér be. A lényeg, hogy a mostani, elvileg keretszámok nélküli rendszerben ugyanúgy meg tudja határozni az állam az államilag támogatott hallgatók számát, mint eddig.

Idén lehet a főpróba

A ponthatáros trükköt egyébként az [origo] szerint már a 2013-as jelentkezéseknél is bevetette volna a miniszterelnök, aki eredetileg azt szerette volna, ha a keretszámok eltörlése után is ugyanolyan kevés hallgató tanulhatott volna ingyen, mint a tiltakozásokat kiváltó eredeti tervekben. Végül a közelgő választások miatt tett le erről Orbán.

Ugyanakkor kipróbálhatják azt, hiszen épp a HÖOK javasolta a magasan meghúzott bekerülési küszöb meghúzását arra a 16 szakra, amely még a mostani tervek szerint is csak fizetősként indul idén. Ezt Balog Zoltán megfontolandónak nevezte. A miniszternek csak meg kell néznie az eddigi felvételiken elért eredményeket, és jó közelítéssel úgy húzza meg a ponthatárokat, ahogy akarja. Ha 10 jogász képzését bevállalja, akkor úgy, ha 50-et, akkor úgy.

Eközben...

Lassan tehát közeleg a felvételi jelentkezés határideje (február 1-jétől március 1-jéig lehet beadni a papírokat), de számos nyitott kérdés még mindig van. A hallgatók szerint 6 pontjuk közül semmit nem teljesített a kormány, így a tiltakozó akciók tovább folytatódnak. Eközben a (diákok által egyre kevésbé legitimnek tekintett) HÖOK tovább tárgyal a kormánnyal. Bár az első januári ELTE-hallgatói fórumon a HÖOK vezetői megígérték, hogy a tárgyalásokat ezentúl nem kizárólag ők, hanem a decemberben megalakult Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum (OFEF) folytatja, a legutóbbi megbeszélésen is csak ők vettek részt.

A kormány pedig kinyilvánította, hogy kizárólag a HÖOK-ot tekinti legitim tárgyalópartnernek. „Ha tárgyalni akarnak a kormányzattal, szerezzenek pozíciókat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájában” - ezt tanácsolta a Hallgatói Hálózat, és az OFEF képviselőinek a felsőoktatási helyettes államtitkár. (Az Oktatói Hálózat tagjainak elég cinikusan azt üzente, ha tárgyalni akarnak, pályázzák meg a dékáni és a rektori pozíciókat és akkor a rektori konferencia révén asztalhoz ülhetnek.)

Az InfoRádió Aréna című műsorában Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy még módosulhat, de csak részletkérdésekben a hallgatói szerződések szabályozása. A helyettes államtitkár példaként említette, hogy nem kellene fizetni, ha egy diák egy hónap után kiiratkozik az egyetemről, és konstruktív megoldást kell keresni akkor is, ha valaki már az első félévben alkalmatlanság miatt kibukik.

"Azt kell ma itt megfogalmaznunk, mit fogunk csinálni, ha a kormány kiveri!” – hangzott el az egyik hozzászólótól. A fiatalember szerinte meg kell határoznia a diákoknak, mikor veri ki náluk a kormány a biztosítékot, illetve mit válaszol a hallgatói tömeg ebben az esetben.

Több száz egyetemista, középiskolás, oktató gyűlt össze az ELTE BTK nagyelőadójában, valamint az oda vezető folyosón (rengetegen ugyanis egyszerűen nem fértek be) a Hallgatói Hálózat hétfői fórumára. Négy szék maradt csak - egy ideig - üresen: ezeket a rendezvényre meghívott Orbán Viktornak, Balog Zoltánnak, Hofmann Rózsának és felsőoktatási helyettesének Maruzsa Zoltánnak tartották fenn. Mint írtuk az utóbbi kivételével (aki azt írta, csak a hivatalos hallgatói képviselettel tárgyalhat) egyik sem válaszolt a meghívásra.

A fórum néhány az Oktatói Hálózat és a Hallgatói Hálózat fővárosi valamint vidéki képviselője által elővezetett  rövid „lelkesítő” előadása után hangosan és egyértelműen kinyilvánította, hogy a kormány nem teljesítette egyik – december 11-én 6 pontban megfogalmazott  - követelésüket sem.

A rendezvény ezután fórummá alakult, ahol a résztvevők közül sokan fogalmaztak meg különböző javaslatokat. Tudósítónk szerint a HaHa-s bázisdemokrácia bájosan kaotikusnak tűnik, de mégis működik. A decemberi fórumon ugyanebben a formában fogadták el a mai napig érvényes hat pontot, hétfőn pedig azt, hogy ultimátumot küldenek a kormánynak, ha nem történik előrelépés azok teljesítésében. Az ultimátum megfogalmazására munkacsoport alakult, amelyik kidolgozta a pontos szöveget.

Amennyiben a hallgatók követelései nem teljesülnek február 8-án déli tizenkét óráig, vagy a kormány kifejezetten a követelések szellemiségének ellenében cselekszik, az egyetemi polgárok, a középiskolás diákok és valamennyi tenni akaró ember 2013. február 11-vel kezdődően az ország egész területén a tiltakozás minden lehetséges formájával és a polgári engedetlenség eszközeivel fog élni.

Szóba került a fórumon addig is több kisebb akció: egyetemfoglalások (itt különösen a Corvinus, az ELTE Jogi Kar, illetve a Pázmány van „veszélyben”), különböző flashmobok, tájékoztató roadshow középiskolákban.

A fórum által elfogadott javaslat volt, hogy bírják rá a kormányt, ne csak a HÖOK-kal tárgyaljon, hanem a decemberben megalakult Országos Felsőoktatási Egyeztetési Fórummal, amelynek a HÖOK mellett tagja a Hallgatói Hálózat, az Oktatói Hálózat, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Rektori Konferencia is. Mások szerint a legfontosabb feladat azt elérni, hogy minden szakon legyenek állami ösztöndíjas helyek, az egyik oktató pedig azt mondta, hogy a hátrányos helyzetű diákoknak "sürgősségi ösztöndíjat" kellene biztosítani, sokak számára ugyanis a felvételi 9000 forintos díjának kifizetése is gondot okoz. Döntöttek arról is, hogy a követeléseik közé sorolják, hogy a kormány az össze szakon biztosítsa az állami ösztöndíjas helyeket.

A fórumon részt vett a HÖOK elnöke és alelnöke is, akik arról számoltak be, hogy a minisztériumi egyeztetéseken nem született megállapodás. A következő tárgyaláson (pénteken) annak a tizenhat szaknak a sorsa lesz a téma, amelyen 2013-ban nem lesznek állami ösztöndíjas helyek, emellett januárban is egyeztetnek az Országos Felsőoktatási Egyeztetési Fórummal. Kiss Dávid, a HÖOK alelnöke hozzátette: azt kérték az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy küldjék el nekik az előző két tárgyalás hangfelvételét vagy írásos anyagát, amint megkapják, nyilvánosságra hozzák azokat.

(Fotó: Hír24/Neményi Márton)

Jelentős vereség

Az ARD német közszolgálati műsorszóró társaság hírportálján Ralf Borchard bécsi tudósító beszámolója olvasható Orbán miniszterelnök veresége - az alkotmánybíróság megbuktatja a választójogi reformot címmel. A szerző kifejtette: az Ab döntése Orbán számára "jelentős vereség", az ellenzék számára pedig "jelképes győzelem". "A kormány első ízben törődött bele, hogy vereséget szenvedett" - tette hozzá. Az ARD tudósítója megjegyezte: Orbánnak a Fidesz kétharmados többsége ellenére fokozódó ellenállásra kell számítania, és nemcsak az EU-ban, hanem Magyarországon is.

Az eddigi legsúlyosabb vereség

A Der Standard című liberális osztrák napilap szerint az Ab ítélete az eddigi legsúlyosabb vereség, amelyet hatalomra lépése óta el kellett könyvelnie Orbán Viktornak. "Magyarország erős embere" korábbi alkalmakkor úgy lépett túl az Ab döntésén, hogy hatásköröket vont meg a testülettől - tette hozzá a szerző, Gregor Mayer budapesti tudósító. Először úgy nézett ki, most is ez történik majd: amikor az Ab egy héttel ezelőtt formai okok miatt törölte a regisztrációt az alkotmány átmeneti rendelkezései közül, Rogán Antal frakcióvezető még úgy foglalt állást, hogy az alkotmány törzsszövegében rögzítik a regisztrációt. Ezzel azonban Orbán és bizalmasai átléptek volna egy "vörös vonalat", ugyanis megkérdőjelezhető lett volna a következő választások legitimitása, ha az Ab nemleges állásfoglalása ellenére is fennállt volna a regisztrációs kötelezettség - véli a szerző.

Súlyos vereség

A Die Presse című konzervatív lap budapesti tudósítója, Peter Bognar szintén súlyos vereségként értékelte az ítéletet a kormány szemszögéből. Szerinte Áder Jánosnak állhatatosságával sikerült kifognia a szelet mindazoknak a vitorlájából, akik hivatalba lépésekor azt állították, ugyanúgy "Orbán bábja" lesz, mint elődje volt.

Ki a vesztes valójában?

Eltérően vélekedik a Die Presse jegyzetének szerzője, Helmar Dumbs. "Első pillantásra egyértelműen úgy tűnik, hogy Orbán Viktor konzervatív miniszterelnök és soviniszta felhangoktól nem idegenkedő pártja, a Fidesz a nap vesztese" - írta. Közelebbről megvizsgálva a dolgot azonban - folytatta - az Ab döntése "óriási pofon" Orbán ellenfeleinek. Valóban ébernek kell lenni, amikor az Orbán-kormány kritikus hangvételű tömegtájékoztatási eszközöket "sanyargat", és még inkább, ha valóban korlátozza a demokratikus versenyt. De amíg egy olyan államfő van - méghozzá Orbán táborából -, aki kéri egy ilyen rendelkezés alkotmányossági kontrollját, és olyan alkotmánybíróság, amely megsemmisíti azt, addig nem indokolt tekintélyelvű államról beszélni - vélte Dumbs.

Pofon a kormánynak

A svájci Neue Zürcher Zeitung budapesti tudósítója szerint az Alkotmánybíróság döntése pofon az Orbán-kormány számára, annál is inkább, mert "a 15 alkotmánybíró több mint fele a Fideszből jön, vagy legalábbis közel áll a kormánypárthoz". Az Alkotmánybíróság, de Áder János államfő is bizonyította az Orbán-kormánytól való függetlenségét azzal, hogy szakszerűen viselkedett ebben a rendkívül vitatott kérdésben - írta a liberális konzervatív világlap internetes cikkében Charles Ritterband.

Kinek az előnye?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német konzervatív lap a címlapján közölt hír mellett elemzést is közölt az ügyrőlMagyarországi választójog - Kinek az előnyére? címmel. Az elemzés szerzője, Stephan Löwenstein, a lap Magyarországgal is foglalkozó bécsi tudósítója kiemelte: nem egyértelmű, hogy kinek az előnyére váltak volna a megsemmisített választási eljárási szabályok. Például az előzetes választási regisztráció az ellenzéki bírálatok szerint kirekesztette volna a választásból egyebek között a képzetlen rétegeket, de nem biztos, hogy ez valóban a Fidesz javát szolgálta volna, hiszen a párt törzsválasztói jellemzően vidékiek, éppen úgy, mint a képzetlen rétegek. Van azonban a szabályozásnak egy része, amelyet nem érintett az Ab döntése, és jóval fontosabb a hatályon kívül helyezett elemeknél. Ez a "többségi választójog", vagyis az, hogy a választási rendszer a legerősebb pártnak kedvez - emelte ki a FAZ tudósítója, rámutatva, hogy a balközép ellenzék megosztott, a legerősebb párt pedig továbbra is a Fidesz-KDNP. Szerinte a legerősebb pártnak kedvező jelleg egyesülésre kényszerítheti a szétforgácsolódott ellenzéket.

És egy vélemény Esterházy cenzúrázásáról

A FAZ Súlyos következményekkel járó tanács címmel számolt be az Esterházy Péterrel készült programajánló műsor körül kialakult ügyről. Kifejtették: a 2010-es kormányváltás óta "Orbán iránt lojális vezetői gárda ellenőrzi a közszolgálati médiát", és gyakran hallani "manipulációkról és cenzúrázó beavatkozásokról". Az MTVA elnézést kért az írótól, visszautasította a cenzúra vádját és a műsor szerkesztője ellen fegyelmi eljárást indítottak. Esterházy pedig - amint a lapnak elmondta - a történtek után még gyakrabban ajánlja a színházlátogatók figyelmébe az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházat.

17:35  - A HÖOK még karácsony előtt kész tárgyalni

Közben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája egy, az emberierőforrások-miniszternek írott levélben közölte, hogy még a karácsonyi ünnepek előtt kész ismét tárgyalóasztalhoz ülni. A szervezet azt kéri Balog Zoltán emberierőforrások-minisztertől, hogy a vonatkozó, részleteket és konkrétumokat is tartalmazó előterjesztéseket küldje el nekik. A HÖOK az egyeztetéssel összefüggő kérdéseket hét pontban foglalta össze.

17:20 - A balatonalmádi gimnázium igazgatójának felmentését követelik

Azonnal fel kell menteni a balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium igazgatóját, és az intézmény felügyeletét ellátó szerv vezetőjét - jelentette ki Gőgös Zoltán, az MSZP Veszprém megyei elnöke. A politikus veszprémi sajtótájékoztatóján példátlannak nevezte, hogy az intézményben adatokat gyűjtöttek a végzősök sztrájkkal és keretszámokkal kapcsolatos nézeteiről

17:15 - Menet a Margít hídhoz

Fotók: Kummer János

A tüntető diákok befejezték az Akadémiánál tartott demonstrációt, és vonulni kezdtek a városban. A tiltakozó fiatalok rendőri felvezetéssel tartanak a Margit hídhoz. A tüntetők a József Attila utcán és a Bajcsy-Zsilinszky úton vonulnak végig, majd a Nyugati térnél ráfordulnak a Szent István körútra, hogy elérjenek a hídhoz. Tudósítónk jellemzése szerint nagyon jó a hangulat, egy, a tünetőkkel tartó kisbuszból zenei kíséretet is kaptak a vonuláshoz.

17:10 - Közben Nyíregyházán

A szabolcsi megyeszékhelyen mintegy kétszáz fiatal vesz részt a facebookon meghirdetett "télirózsás demonstráción"szerda délután. A fiatalok úgy érzik, megfosztják őket a jövőjüktől, az álmaiktól, hiszen a gimnáziumban négy évig készültek egy pályára, s most, a felvételi előtt két hónappal derül ki, hogy oda nem jelentkezhetnek. Megfogalmazták azt is: Orbán Viktor nem a fiatalok, a diákok képviselőivel ült le tárgyalni, hanem a Fidelitas-szal, "az Önök utánpótlásával". "Nem tetszik a rendszer" - jelentette ki az egyik fiatal.

17:00 - Végzős gimnazisták panaszáradata

Egymást követik a végzős diákok felszólalásai az Akadémia előtt tartott demonstráción. Legtöbben azt kifogásolták, hogy néhány hónappal a felsőoktatási jelentkezések előtt még nem tudni, hogy mi lesz velük, és arra hívták fel a figyelmet, hogy a korábbi évekkel ellentétben, még mindig nem adták ki a felvételi tájékoztatót.

Tudósítónk elmondása szerint több mint ezer diák tüntet az Akadémiánál. A forgalomban nincsen fennakadás, bár az autósok inkább elkerülik a környéket.

15.54 - Indul a tömeg aludni tüntetni

A Magyar Tudományos Akadémia előtt már  több száz diák várakozik. Helyszíni tudósítónk egy tüntető kutyát is felfedezett a demonstrálók között.

15.30 - MSZP: megijedtek a tiltakozásoktól

Kunhalmi Ágnes MSZP-s oktatáspolitikus szerint a kormány az új bejelentéssel az eddig okozott károkat próbálja mérsékelni, de egyelőre csak az ígéretek látszanak.

15.29 - Dajcs Tomi vicces

"ne csak a keretszámokat, hanem magukat a számokat úgy általában törölje el a kormány - követeli iskolások egy csoportja"

Írja a twitteren Deutsch Tamás fideszes poltikus, európai parlamenti képviselő.

15.22 - A Thököly úton a villamossínen állnak sorfalat a radnótisok

Forrás: Montvai Sára / Facebook

Utcára vonultak és a villamossíneken sétálnak az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának diákjai. A villamosforgalmat nem zavarják, hiszen évek óta nem jár azon a vonalon.

14.57 - HaHa: "Csődbe juttathatnak számos magyar egyetemet"

Értetlenül állunk a bejelentés előtt, hiszen pár napja a miniszterelnök eltörölte a keretszámokat, most pedig mégis a felvehető hallgatók számát állapították meg - írja Giró-Szász András bejelentésére reagálva a Hallgatói Hálózat (HaHa).

A szervezet azt írja: "A tényt, hogy a kormányzat végre a diákok követeléseinek teljesítése irányába indult el, üdvözöljük. Azonban a kormány továbbra sem tud garanciát adni az ígéretére, nem tudják megmondani, hogyan oszlanak majd el ezek a helyek az egyes szakok között."

A beígért plusz 24 milliárdba beleszámítanak a PPP konstrukciók és az EU-s pályázatok, amelyek a Haha szerint nem fordíthatók oktatásra, ezek beruházási, fejlesztési pénzek, ezzel a forráskivonás problémája nincs megoldva. Úgy vélik, mivel a normatív támogatás ebben a helyzetben 10 480 hallgatóra szól, az állam pedig 55 ezer embert kíván felvenni, valamint a  fenntartói, kutatási és hallgatói juttatások továbbra is szűkülnek, ezért ezek az intézkedések csődbe juttathatnak számos magyar egyetemet.

A Hallgatói Hálózat követeli, hogy a kapkodás és ködösítés helyett a kormány egyeztetéseken alapuló, átfogó reformmal javítsa a felsőoktatás helyzetét.

Azt írják: "Ne állítsák, hogy teljesítették a követeléseinket, mert ez számos ponton hazugság! A kizárólag Fehéroroszországban létező röghöz kötés eltörlésére továbbra sem mutatkozik kormányzati szándék. Nem látszik a forráskivonások leállításának, a hátrányos helyzetűek segítésének szándéka. Arra sincs garancia, hogy minden szakon lesznek államilag finanszírozott helyek. Így a ma bejelentett változtatások, ha meg is valósulnak majd, csak részsikert jelentenek számunkra."

14.33 - LMP-s feljelentés a balatonalmádi diákok listázása miatt

Az LMP szerint az ötvenes éveket idéző számonkérés megalázó és a szabad véleménynyilvánításhoz, a gyülekezéshez, valamint az emberi méltósághoz fűződő alapvető jogokat is sérti. A beszámoltatás a diákokat a gyülekezési joguk gyakorlásában fenyegető jelleggel korlátozta – olvasható a párt frakciójának közleményében.

14.30 - Több száz gimnazista az Egyetem téren

Fotó: Kummer János

Megtöltötték a közeli gimnáziumok diákjai a belvárosi Egyetem teret, hogy néma csendben tiltakozzanak. Volt olyan intézmény - például az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlógimnázium -, amelynek tanulói inkább a saját iskolájuk előtt demonstráltak így.

14.23 - LMP: félsiker

Az Lehet Más a Politika félsikernek tartja a felsőoktatás átalakításáról szóló szerdai kormányzati bejelentést. Osztolykán Ágnes sikerként könyvelte el, hogy legalább 55 ezer diák részesül jövőre állami finanszírozásban, de kérdésesnek nevezte, hogy erre honnan lesznek költségvetési források - írja az MTI.

A képviselő arra is kitért, hogy a diákok hat követeléséből csak egy, a keretszámokra vonatkozó teljesült, ezért a hallgatóknak "tovább kell menniük ezen az úton", folytatniuk kell a tárgyalásokat, és hallatniuk kell a hangjukat.

13.50 - Hoffmann Rózsa tájékoztatást kért a balatonalmádi esetről

Az oktatásért felelős államtitkár szerint "legyen szó sztrájkról vagy tüntetésről", a diákok véleménynyilvánítási jogát és szabadságát korlátozni semmilyen módon nem lehet.

A hvg.hu kedden arról írt, hogy a Magyar–Angol Tannyelvű Gimnázium igazgatója arról faggatta diákjait, beszélnek-e a meghirdetett sztrájkról, a tanárok buzdítják-e őket arra, illetve a keretszámok szóba kerülnek-e közöttük.

13.47 - HÖOK: Sok a tisztázatlan kérdés

Pozitívumként értékelte a legalább 55 ezres államilag finanszírozott hallgatói létszámról és a 24 milliárd pluszforrásról szóló szerdai kormánydöntéseket, és azokat tárgyalásra alkalmasnak minősítette a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke.

Hozzátette, hogy az 55 ezer helyről nem tudni, hogyan oszlik el, és kitért arra is, hogy a jogász- és a közgazdászképzésben továbbra sem lenne államilag finanszírozott hely. Jelezte, hogy az elképzeléseket szeretnék előzetesen írásban látni.

Nagy Dávid ugyanúgy sérelmezte, hogy továbbra sincs szó a hallgatói szerződések eltörléséről - írja a hvg.hu.

13.46 - Gyurcsány: Mi ez?

A volt miniszterelnök, jelenleg DK-vezér ezt írta a Facebookon: "A kormány látszólag visszavonult. Állítólag nem lesz keretszám, de mégis 56ezer főről beszélnek. Mi ez? A jobboldal civiljei(?) meg kérik, hogy a kormányt, ne engedjen a balliberális körök által felheccelt diákoknak. Érdekes. Ha a jobboldal tüntet, akkor az a nép hangja. Ha ellene tüntetnek, akkor felheccelt minoritás morgolódása. Ezért is szeretem a jobboldal erkölcsi fölényéről szóló magabiztos fejtegetéseket...."

13.45 - Radó Péter: "én még tüntetnék egy darabig...."

Az ismert oktatáskutató ezt írta a Facebookon: "Csak hogy jól értjük-e: (1) a részösztöndíjas kalap megszüntetésével és a képzési normatíva csekély kipótlásával feltornásszák az állam által finanszírozott helyek számát 55 ezerre, (2) a fenntartói, kutatási és hallgatói juttatások kalapok (az állami finanszírozás kétharmada) továbbra is keményen szűkül, tehát az egyetemek egy része továbbra is marad a bedőlés szélén, (3) a röghöz kötés marad, (4) a ponthatárokkal továbbra is ki lehet szorítani hallgatókat bizonyos képzési területekről, (5) koncepció továbbra sincs, (6) a közoktatás "átalakítása" továbbra is a felsőoktatásba belépők durva "előszűrését" szolgálja. Háááát, én még tüntetnék egy darabig...."

13.44 - Orbán rekorder hátraarca

A kormány hétvégén „minden idők legnagyobb hátraarcát" hajtotta végre az oktatásügyben, amikor Orbán Viktor a békés diáktüntetések miatt úgy mondott le a tandíj bevezetéséről, hogy továbbra sem tudni, miből finanszírozzák a felsőoktatást. Ráadásul a Matolcsy-féle gazdaságpolitika nemcsak „unortodox", hanem sokak szerint hibás és sikertelen – írta a Financial Times.

13.35 - Nyíregyházán kivonultak

Korábban megkezdték demonstrációjukat a nyíregyházi diákok - írja a helyi Sunshinefm.hu. A meghirdetett, délután három órai időpontnál korábban, már dél körül elindultak a diákok a Sipkay Barna Szakiskolából, hogy összeszedjék a többi sztrájkoló iskola diákjait is, őket azonban nem engedték ki az utcára.

13.32 - Kolozsvári egyetemisták performansszal támogatták a magyar diákokat

13.25 - „Ráerősítő” petíció Szolnokon

A szolnoki közép- és főiskolások szolidaritást vállalnak az országszerte zajló hallgatói tiltakozásokkal. Petíciójukban megfogalmazták követeléseiket: fejeződjön be a pénzkivonás az oktatási rendszerből, gondolja át a kormány a hallgatói szerződés feltételeit, állítsa helyre a felsőoktatás autonómiáját, teremtse meg továbbá minden tudományterületen a térítésmentes tanulás lehetőségét és legalább a 2010-es szintre állítsa vissza a felsőoktatási keretszámokat.

Szalay Ferenc, Szolnok fideszes polgármester szerint fontos, hogy a fiatalok ezeknek az ügyeknek az élére álltak, és az is, hogy a kormány partner az egyeztetésekben, kész a kompromisszumos megállapodásra. Egyben utalt rá, hogy a petíciót okafogyottnak tartja, és meggyőződése, hogy az országos tiltakozás mögött "politikai háttér húzódik", ám a szolnoki megmozdulás is azt üzeni, hogy a fiatalokat komolyan kell venni.

12.48 - A kormányhivatal tagad

A veszprémi kormányhivatal tagadja, hogy köze van a balatonalmádi kéttannyelvűben történt listázáshoz – írja a hvg.hu.
A hivatal szerint az eset valójában úgy történt, hogy az iskola fenntartójához, a Veszprém Megyei Intézményfenntartó Központhoz szülői bejelentés érkezett, amely szerint az iskola egyik tanára tanítás helyett tanórán megengedhetetlen módon rendszeresen politizál és a diáktüntetések apropóján demonstrációra buzdítja a diákokat.

A Veszprém Megyei Intézményfenntartó Központ az eset kivizsgálását kérte az erre hatáskörrel rendelkező balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium igazgatójától, és tájékoztatást kért a vizsgálat eredményéről - írta Kálóczi Beáta sajtófőnök.

Az iskolaigazgató - mint az érintett pedagógus munkáltatója - saját hatáskörben döntött a belső vizsgálat módjáról, a meghallgatottak személyéről és dönt majd arról, hogy szükségesnek tart-e munkáltatói intézkedést a diákokkal nyíltan politizáló pedagógussal szemben

12.22 - A miniszter elvitte a HÖOK-elnököt

Fotó: Kummer János

Balog Zoltán a Parlamentből kiment a Kossuth téren ülősztrájkot folytató HÖOK-elnökhöz és megkérte, hogy tárgyaljanak. Nagy Dávid erre először nemet mondott, de aztán mindketten távoztak a minisztérium felé. A hvg szerint menet közben élénken vitáztak. Balog azt mondta, nem lehet a felsőoktatást egyik évről a másikra teljesen felforgatni. Nagy nem érti, hogy akkor miért törlik el a keretszámokat.

12.12 - 55 ezer állami ösztöndíjast ígér Giró-Szász

Lihegve kezdte Giró-Szász András a kormányszóvivői tájékoztatót. Jelenleg is folyik a kormányülés – mondta. Bejelentette: eltörölték a keretszámokra vonatkozó jogszabályi tervezetet, ezentúl csak a pontszámok számítanak majd. Hogy ez pontosan mit jelent, azt karácsonyig definiálják . Például azt is, hogy mely szakokat fogja támogatni a kormány.

Ezen felül elmondta, a kormány a Emberi Erőforrások Minisztériumának adott utasítást a koncepció kidolgozására, melyben az szerepel, hogy 55 ezer főnél nem lehet kevesebb az állami ösztöndíjban részesülő hallgatók száma a jövőben. Újságírói kérdésre bejelentette, nem lesz részösztöndíjas finanszírozás.

Giró-Szász András azt is bejelentette, hogy jövőre legalább 24 milliárd forinttal több pénz jut a felsőoktatásra, többek közt a PPP-konstrukciók kiváltása miatt.

A röghözkötésről nem tárgyalt a kormány, erről is a minisztérium fog dönteni - mint korábban mondta - karácsonyig.

11.56 - Teát hozott egy rendőr

Egy rendőr teával kínálta a Kossuth téren ülve demonstráló HÖOK elnököt. Nagy Dávid köszönte szépen, de nem kért belőle.

Van neki is - Fotó: Kummer János

11.43 - Továbbra sem tudni, kié az Orbán-ellenes plakát

Budapest közepén, a MOM Parkkal szemben „plakátmagányban" ázik Hoffmann Rózsával a kormányfő. „Együtt tették tönkre az oktatást. Ebből most már elég!" - áll azon az óriásplakáton, ami az Alkotás utcában, a Sportkórház kerítésén, az Epamedia birtokában lévő plakáthelyen jelent meg kedden – írta az Index. A szöveg fölött Hoffmann Rózsa és Orbán Viktor erősen szemcsés fotója látható. A plakát a Békemenetet is szervező Civil Összefogás Fórum kampányának paródiája.

Forrás: Facebook

A plakáton nincsen feltüntetve, ki áll az akció mögött. A plakát az Epamedia nevű cég birtokában lévő felületen található. Az Epamedia, a közterületi reklámpiac második legnagyobb szereplője, osztrák kézben van.

11.35 - Megéri diplomázni

Nem igaz, hogy sok a diplomás munkanélküli és a felsőoktatási lemorzsolódás sem akkora, mint azt nap mint nap halljuk a kormányzat részéről. A munkanélküliségtől ugyanis erősen véd a diploma, még akkor is, ha egy kicsit (1-2 százalékot) emelkedett is arányuk az álláskeresők között az utóbbi évtizedben.

A válság idején is a felsőfokú végzettség adta a legnagyobb biztonságot a munkaerőpiacon. Ez természetesen nem csak az egyénnek jó, hanem az államnak is: a diplomás réteg az, amelyiknek a legjobb esélye van a munkához, tehát éppen ők azok, akik adót fizetnek, és nem szorulnak rá különböző segélyekre, kevésbé szorulnak rá az egészségügyi szolgáltatásokra stb.

Ezt felismerve a modern államok, ha úgy tetszik, a saját érdekükben egyre több pénzt fektetnek az oktatásba, felsőoktatásba. Magyarországon a kormányváltás óta 60-70 milliárd forintot vontak ki onnan.

11.22 - Délben sajtótájékoztatót tart a kormányszóvivő

Giró-Szász András várhatóan elmondja, mire jutottak a szerdai kormányülésen a felsőoktatási reform kapcsán.

11.19 - Több száz diák demonstrál Veszprémben

Forrás: Hallgatói Hálózat / Facebook

Öt-hatszáz diák tart ülősztrájkot a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumban, a tiltakozás reggel nyolckor kezdődött, és várhatóan tizenegy óráig tart – mondta az eduline-nak Horváth Zsuzsanna, a középiskola diákönkormányzatának tagja. „Felolvastuk a Hallgatói Hálózat hat pontját, elmagyaráztuk, hogyan érintenek minket a kormány felsőoktatási tervei, és öt-hat olyan diákot is meghallgattunk, akik olyan szakra szerettek volna menni, amelyeken nem lesz államilag finanszírozott hely. Ezután felsoroltuk, mennyit kellene fizetni a különböző képzésekért”.

11.16  - Eltorlaszolták a lifteket

Az ELTE lágymányosi kampuszán a hallgatók eltorlaszolták a lifteket.

Több vizsga elmaradt, délután fórumot tartanak az aulában.

11.04 - Gimnazisták, akik majdnem találkoztak Orbánnal

Érdekes videót tettek közzé székesfehérvári diákok, akiket először meghívtak Orbán Viktor hétvégi romkocsmás beszélgetésére, aztán végül mégsem mehettek.

Emlékeztetőül: a kormányfő szombaton a Fidesz ifjúsági tagozatának tagjaival beszélgetett egy budapesti romkocsmában. A társalgás után közölte, hogy nem lesznek keretszámok.

10.57 - Tanulási hisztéria playlisttel

Pécsett is lesz demonstráció a helyi Tudásközpontban. A diákok azt írják, elfogadhatatlannak tartják Kövér László házelnök és Balog Zoltán miniszter kijelentését arról, hogy a diákok hisztériakeltők és nem kívánnak tanulni. Ezért is kérnek mindenkit, hogy a demonstrációra hozzon magával tanulnivalót vagy legalább egy könyvet.

A pécsi hallgatók segítségével jöjjön egy lista arról, hogy milyen zenéket érdemes hallgatni egy tanulós ülősztrájk alatt:

10.30 - Hallgatói Hálózat: nem teljesültek a követeléseink

A Hallgatói Hálózat szerint nem igaz, hogy a tiltakozások okafogyottá váltak volna. A szervezet szerdán Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Kósa Lajos Fidesz-alelnök szavaira reagált, akik azt mondták, hogy a diákok követelései egy pont kivételével teljesültek.

Ami most zajlik, az nem a köz- és felsőoktatás reformja. Egy kétperces videóüzenet, az utána történő miniszteri kapkodás és a hirtelen elfogadott törvénymódosítás nem megoldás a felsőoktatás problémáira – olvasható a szervezet közleményében.

10.12 - Büntethető, aki listáz

A gyülekezési jog szabad gyakorlását a büntető törvénykönyv (Btk.) is védi. A Btk. szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható bűntettet követ el az, aki mást a gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz.

A Társaság a Szabadságjogokért összeszedte, hogy mit érdemes tudni a gyülekezési- és a sztrájkjogról.

10.08 - Ülősztrájk a Parlamentnél

Ülősztrájkba kezdett Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke a tervezett felsőoktatási átalakítások és a keretszámok csökkentése elleni tiltakozásul szerda délelőtt.

Addig sztrájkol, amíg sajtótájékoztató vagy személyes tájékoztatás keretében információt nem kap a kormány üléséről. Ha ez megtörténik, délután "állampolgárként" csatlakozik a diákdemonstrációhoz, ha nem, akkor akár éjszakára is marad – mondta el Nagy Dávid.

9.49 - Határon túli diákok is támogatják a tüntető magyar hallgatókat

Nyilatkozatukban azt írják: „Széchenyi Istvánnal egyetértve úgy gondoljuk, hogy a magyarság megmaradása, gyarapodása és jövője a kiművelt emberfők sokaságán múlik." Bővebben itt.

9.40 - Sorfal a listázó igazgatónak

Az egyik balatonalmádi középiskola diákjai azért háborodtak fel, mert igazgatónőjük jegyzőkönyvezte a tanulók keretszámokkal kapcsolatos nézeteit. A Magyar-Angol Két tannyelvű Gimnázium vezetője, Gránásiné Bácsi Tünde nem cáfolta, hogy voltak ilyen beszélgetések. A jegyzőkönyveket állítólag ma kellene átadnia a helyi kormányhivatal vezetőjének.

9.15 - Rogán kioktatta a diákokat

Nem volt túl udvarias dolog otthagyni Balog Zoltánt – kritizálta a hallgatók vezetőit Rogán Antal a TV2 szerda reggeli műsorában. A miniszter szerint inkább balhét akartak a diákok.

8.20 - Balog: Teljesen normális, hogy a diákok tüntetnek

Hozzátartozik a demokráciához, hogy tüntet, aki úgy érzi, nem hallgatja meg a kormány. A Hoffmann Rózsával szemben alkalmazott hangnem viszont "nem nagyon kedves" - mondta az emberi erőforrások minisztere kedden egy berlini újságíróklubban rendezett zártkörű vitán.

6.39 - A Népszava is sztrájkol

„Sztrájk” felirattal jelent meg a napilap szerdai címlapja.

Fotó: Hír24

A parlament hétfői ülésére bevitte Szabó Tímea és Szél Bernadett a múlt heti hallgatói demonstrációkon elhangzó követelések listáját. A transzparensen olvasható többek között a keretszámok 2011-es szintre való visszaállítása, a hallgatói szerződés eltörlése és az is, hogy ne korlátozzák az egyetemi autónómiát. Az LMP-s képviselők végül Kövér László második felszólításának eleget téve, ahogy a házelnök fogalmazott, "eltakarították" a transzparenst.

A Hallgatói Hálózat követelései hivatalos formában is a parlament elé kerülnek, miután az MSZP benyújtotta az Országgyűlésnek a hallgatók javaslatait. A szerdai kormányülésen minden bizonnyal az a döntés születik, hogy a jövő tanév egyetemistáinak három feltétellel nem kell tandíjat fizetniük – mondta Rogán Antal a Fidesz hétfői frakcióülése után.

Hétfőn több városban is folytatódtak a múlt héten elkezdődőtt tiltakozó akciók.

Az ülésnapon problémát okozott továbbá az is, hogy a mandátumáról lemondott Bödecs Barnát váltó Suhajda Krisztián képviselői esküjének letételéhez nem volt jelen elég képviselő az ülésteremben. A Hír24 tudósítója látta, ahogy a fideszesek a folyosón gyűjtötték össze képviselőtársaikat, hogy a jobbikos elfoglalhassa helyét a parlamentben.

Fotó: Neményi Márton

Az LMP-sek nem adták fel az Országházon belüli demonstrálást. Szabó Rebeka és Szabó Tímea cédulákat ragasztottak a parlament falára. Kövér László felszólította őket, hogy "mára hagyják abba a bohóckodást", hozzátette, hogy az új háztörvény majd megakadályozza az ilyen képviselői akciókat.

Ahogy Kövér László kritizálta az ellenzéki párt parlamenti megnyilvánulásait, úgy Jávor Benedek éppen a házelnök szavait tartotta elfogadhatatlannak.

"A napi arcpálma-díj egyértelműen Kövér Lászlóé, aki a HÖOK vezetőit "fizetett forradalmárokhoz" hasonlította, akiket "a kutya sem választott meg a fejünk fölé”. Legalább ne ugyanazt a hétvégét választotta volna a megszólalásra szegénykém, amikor Orbán Viktor széles legitimitású, átláthatóan választott 10-15 Fidelitas-taggal egyeztetett a magyar felsőoktatás jövőjéről" – olvasható Jávor Benedek Facebookra kitett bejegyzésében.

A teljes népesség körében az Együtt 2014-nek 14 százalékos a támogatottságga, a Fidesz 22 százalékon, az MSZP 10 százalékon áll. 10 százalékot tudhat magáénak a Jobbik, a hármat az LMP - állapította meg a Medián közvéleménykutató felmérése, mely a HVG számára készült.

A Medián megmérte a pártszimpátiákat úgy is, ha csak az eddig is csatasorban álló pártokra lehetne szavazni. Ez esetben nincs érdemi elmozdulás az előző havi szintekhez képest, vagyis az átrendeződés egyértelműen az Együtt 2014 megjelenéséhez köthető.

A főbb változásokat Török Gábor politikai elemző is értékelte a blogján: "Az Együtt 2014 - ha külön elindulna - verné az MSZP-t, ha együtt indulnának, megelőznék a Fideszt. Bajnai népszerűsége 7 százalékponttal nőtt, most 41 százalék (Orbán: 29)" Török ugyanakkor hozzáteszi: egy mérés nem mérés, de ha ilyeneket látunk a jövőben is, a Bajnai-projektnek nem lesz könnyű a baloldalon ellenállni.

Jelentősen javult a politikai tömörülést vezető Bajnai Gordon népszerűsége is. A hvg.hu-nak Hann Endre azt mondta, hogy Bajnai népszerűsége már miniszterelnökségének végétől, de különösen a tavalyi év közepe óta emelkedő tendenciát mutat, és május óta rendre megelőzi Orbán Viktort is.

Forrás : www.hvg.hu