Ön is felszisszen, ha hideg vagy meleg éri a fogát ? - a fogérzékenységről...
Ha a fogak fájdalommal reagálnak bizonyos ízekre és a szélsőséges hőmérsékletre, fogérzékenységről beszélünk, ami miatt a fogmosás is kellemetlenné válhat. Megoldás azonban van, sőt a megelőzés is lehetséges.
Gondolta volna ?
A Göteborgi Egyetem kutatói kimutatták, hogy a savak mellett a lúgos kémhatású anyagok is roncsolják a fogat: hatásukra a fog szerves állománya gyorsan bomlik, és a fogzománc is hasonlóan reagál - olvasható a Journal of Dentistry folyóiratban.
Irány a fogorvos !
A fogunkba hirtelen belenyilalló fájdalmat hajlamosak vagyunk könnyelműen kezelni és házilag megoldást keresni rá. Ne feledjük azonban ilyenkor, hogy ha ez az állapot hosszútávon kezeletlenül marad, az komoly fogíny- és fogmegbetegedésekhez vezethet, és végső soron a fogak elvesztésével is számolni lehet.Panaszainkkal tehát minden esetben keressünk fel szakorvost, aki alaposan kikérdez minket a fájdalom természetéről, intenzitásáról, az azt kiváltó ingerekről, táplálkozási, fogmosási szokásainkról, és megállapítja, hogy mi állhat panaszaink hátterében: sérült-e a fogzománc, illetve hogy fogszuvasodás következtében váltak-e szabaddá a dentinben futó csatornák.
Mi a megoldás ?
Ha a fogorvos felállította a diagnózist, az érzékenység súlyossága és kiterjedése ismeretében a kezelés megkezdhető, így az általa alkalmazott érzékenységcsökkentő anyagoktól kezdve az otthon is használható, speciális fogkrémekig több lehetőség is rendelkezésre áll.Tipp: Kerüljük a savas ételeket és italokat, de leginkább arra figyeljünk, hogy fogyasztásuk után 1 órát várjunk a fogmosással! Ha limonádét, gyümölcsleveket fogyasztunk, használjunk szívószálat, ezt is inkább a szájüreg hátsó része felé irányítsuk.
Tipp
Kerüljük a savas ételeket és italokat, de leginkább arra figyeljünk, hogy fogyasztásuk után 1 órát várjunk a fogmosással! Ha limonádét, gyümölcsleveket fogyasztunk, használjunk szívószálat, ezt is inkább a szájüreg hátsó része felé irányítsuk.
Amennyiben a fogmosás során a hideg vagy a meleg víz használata, vagy maga a dörzsölési procedúra is fájdalommal jár, semmiképpen ne a fogmosás idejét és gyakoriságát csökkentsük, hanem változtassunk fogmosási szokásainkon.
Ha eddig kemény sörtéjű fogkefét vásároltunk, váltsunk inkább puhábbra! Ne feledjük, hogy ezek három hónapig használhatók, mert ennyi idő után a sörték szétállnak, és felsérthetik az ínyt. Törekedjünk az alapos, ámde kímélő mozdulatokkal végzett fogmosásra, méghozzá naponta kétszer! Ennek helyes technikájáról kérdezzük a szakembert!
A dörzsölő összetevőket tartalmazó fogkrémek helyett válasszunk kevéssé abrazív hatású, fluoridos pasztát, kifejezetten érzékeny fogakra kifejlesztve. Ezek hatóanyagai a hidroxilapatit, a nátrium-fluorid, a stroncium- és a kálium-klorid, melyek segítenek fognyaki érzékenység esetén, és lezárják a szabaddá vált, nyitott dentincsatornákat. Lehet, hogy többféle készítményt is ki kell próbálnunk, mire a számunkra leghatékonyabbra rátalálunk, de a kísérletezés megéri, hiszen segítségükkel búcsút mondhatunk a fájdalomnak, ami miatt az utóbbi időben már le kellett mondanunk a jégkrémekről, a forró teáról és az édességekről.
Forrás : www.hazipatika.com
Szakad, görcsöl, vagy lázas ?
Nemcsak a rendszeresen, aktívan sportolókat veszélyeztetik a különböző izomsérülések, a hétköznapokban is találkozhatunk ezekkel. Pontosan mi történik a szervezetünkben az izomproblémák során és mit tehetünk ezek ellen?
Izomláz
Talán a leggyakoribb izomrendszeri probléma: kimerítő edzést vagy fizikai túlterhelést kis idő elteltével követő izomfájdalom. Ennek okai lehetnek: az izomszövetekben felszaporodó tejsav (a tejsav akkor képződik, ha az a nagy megterhelés esetén izmok nem jutnak elég oxigénhez), illetve az izmokban keletkező mikroszkopikus szakadások (ezeken keresztül víz kerülhet az izomszövetekbe, az izomrostok ennek következtében megduzzadnak és megnyúlnak, a szakadás helye pedig begyulladhat). A felszaporodott tejsav, illetve a gyulladás komoly fájdalmat okozhat, az érintett testrész megkeményedhet, megduzzadhat, tapintásra meleg és érzékeny. Az izomlázat egyszerű megelőzni, például azzal, hogy fokozatosan szoktatjuk hozzá a szervezetünket a nagyobb megterheléshez. A kezelése sem bonyolult: az érintett izmot néhány napig pihentessük, majd óvatosan kezdjünk el újra mozogni! A meleg borogatás vagy fürdő és a szaunázás is jót tehet az izmainknak.Izomgörcs
Izomgörcs során az izmok hirtelen, akaratlanul összehúzódnak, nagy fájdalmat okozva. Egyaránt jelentkezhet a sima- és a harántcsíkolt izmokban: az előbbi okozza például a hasfájást, míg az utóbbi például a lábikragörcsöt. A görcsök tarthatnak néhány pillanatig, de akár órákon keresztül is, és időnként az is előfordul, hogy több görcs is jelentkezik egymás után. Az izomgörcsök hátterében a legtöbbször az szervezet ionegyensúlyának felborulása, az izmok tápanyag- és oxigénellátásának zavara áll - ez eredhet a nem kielégítő táplálékbevitelből vagy a dehidratáltságból is.
Izomgörcs kialakulhat hosszan tartó, megerőltető sportolás közben, ez általában erős, hirtelen fájdalommal jár, de viszonylag hamar el is múlik (segíthet a görcs enyhítésében a masszázs). Ha a görcs nem múlik el, akkor a szervezet önvédő mechanizmusa is lehet, például egy sérülés esetén - ilyenkor az izmok azért görcsölnek be, hogy megakadályozzák a terület mozgatását. Szintén gyakori oka az izomgörcsnek az érszűkület: az izomnak több energiára és oxigénre lenne szükséges a működéséhez, mint amennyi a rendelkezésre áll, ám ez a leszűkült vérereken keresztül nem jut el az izmokhoz. Az érszűkületeseknél a legtöbbször a láb izmai görcsölnek be, akár néhány méter megtétele után. Az izomgörcs gyakori velejárója lehet a várandósságnak, a vesebetegségeknek vagy bizonyos hormonális betegségeknek is, de gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet. Az izomgörcs megfelelő kezeléséhez természetesen tisztában kell lenni azzal, hogy mi is okozza. Az izomkontraktúra tulajdonképpen egy igen hosszú ideig tartó görcs, a szervezet izmai képtelenek ellazulni. Ennek oka lehet többek között sejtanyagcsere-zavar, örökölt zavar vagy szerzett betegség. Ez a fajta probléma azonban meglehetősen ritka.
Izomhúzódás és izomszakadás
A myositis az izomszövet gyulladását jelenti, melynek oka igen sokféle lehet, a gyógyszerek mellékhatásaitól a túlerőltetésen keresztül a szerzett vagy örökölt betegségekig. A myopatia szóval mindenféle izomfájdalmat szokás leírni.
Az izomhúzódásnál, illetve az izomszakadásnál az izmok, vagy az izmokat a csonthoz kapcsoló ínak a mozgás, túlerőltetés vagy egyetlen rossz mozdulat hatására túlnyúlnak vagy el is szakadnak, így elveszítik a rugalmasságukat, azaz azt a képességet, hogy a mozdulat után visszatérjenek az eredeti helyzetükbe. A sérülés súlyossága attól függ, hogy mekkora károsodást szenvedtek a szövetek, illetve attól, hogy pontosan hol (az ínban, az ín és az izom találkozásakor vagy az izomban magában) történt a sérülés. Az elsőfokú sérülésnél csak néhány izomrost érintett, míg a másodfokúnál az izomban jelentős károk keletkeztek. A harmadfokú húzódás maga az izom szakadása. Az izomhúzódás, -szakadás a leggyakrabban a boka, a térd, a váll vagy a kéz izmaiban történhet meg, de az úgynevezett ostorcsapás-sérülés is ebbe a csoportba tartozik. Meglepő módon, például a mellkas izmai is meghúzódhatnak, ha sokat köhög valaki. Az izomhúzódás és izomszakadás tünetei a duzzanat, a fájdalom, az érintett terület érzékenysége, illetve a szomszédos területek görcse. Bizonyos esetekben vérömleny is keletkezhet az izomszakadás helyén. A sérülést elsősorban pihentetni kell, jegelése, az érintett testrész nyugalomba helyezése is szükséges lehet. Nagy kiterjedésű, súlyos izomszakadásnál műtétre is sor kerülhet. Az orvos gyulladásgátló szedését is javasolhatja a fájdalom csökkentésére és a komplikációk elkerüléséhez.
Az esetek legnagyobb részében a meghúzódott vagy elszakadt izmok teljes egészükben meggyógyulnak - igaz, a terhelésüket óvatosan kell megkezdeni. A nem tökéletesen gyógyult izomszakadás egyik szövődménye lehet azonban a fibrózis, amikor az izomszövet helyett a rugalmatlan kötőszöveti rostokból álló hegszövet alakul ki.
Kapcsolódó tartalmak
- Mozog, sportol? Előzze meg az izomsérüléseket!
- Hogyan működnek a lokális fájdalomcsillapítók?
- Sérülések nyáron
- Az aktív életnek is vannak veszélyei!
- Ízületi- és gerincfájdalmak
Forrás : www.hazipatika.com
Szerző : Huták Judit
A szédülés háttere...
Miért van az, hogy néha - ha fáradtak, vagy betegek vagyunk - megszédülünk, vagy egyenesen elkezd forogni velünk a szoba? A válasz a belsőfülben keresendő.
A belsőfül felel az egyensúlyunkért
Az egyensúlyrendszer végkészüléke a belsőfülben helyezkedik el. A belsőfül érzékelő sejtjei a mozgásunkról, testhelyzetünkről közvetítenek információkat az egyensúlyideg útján a központi idegrendszerünk felé. Az egyensúlyi központok koordinálják a helyzetérzésünk alapján a testtartásunkat. Ez a bonyolult rendszer teszi lehetővé, hogy egyenesen tudjunk állni, járni.
Az egyensúlyrendszer összefüggésben van a szemgolyónkat mozgató izmokkal, így fejfordítás közben is szemmel tudjuk tartani a környezetünk tárgyait. Az egyensúlyrendszer és a szemmozgató izomzat kapcsolata okozza az egyensúlyrendszer betegségeiben látható ún. szemtekerezgést, melynek kiemelt jelentősége van a diagnosztikában. A szemtekerezgés (latin nevén nisztagmus) akaratunktól független ritmusos szemmozgás, melyet az egyensúlyrendszer betegsége is okozhat.
A szédüléssel gyakran sápadtság, hányinger, verejtékezés, vagy épp szorongás is együtt jár. Ez az egyensúlyszerv és az autonóm idegrendszer közötti szoros kapcsolat következménye.
Ha valahol akadály van
Az egyensúlyt ellenőrző és fenntartó agyközpontok a belső fülben levő egyensúlyszervből és más érzékszervekből kapnak információt.
A belső fülben lévő perifériás egyensúlyszervből származó információk az agytörzsben elhelyezkedő idegsejtcsoportokba jutnak. Innen az ingerület az agykéreg halántéklebenyébe halad tovább. Az egyensúly kérgi központja felügyeli az egész test egyensúlyát, a fej és a törzs helyzetét. Ha e pálya bármely pontján akadály alakul ki, az szédülést okozhat.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy - leszámítva a szédülést kísérő szorongást - a szédülés önmagában nem veszélyes. A kiváltó okot azonban jobb hamar tisztázni, főleg ha nem egyszeri esetről van szó.
Forrás : www.hazipatika.com
3 tudományos megközelítés...
Már próbálkoztunk sok mindennel az elmúlt évezredek folyamán: füvekkel, varázsporokkal, speciális kivonatokkal - eddig egyik sem hozta el az örök fiatalságot, de még az egészségben eltöltött, hosszú életet sem. De vajon létezhet-e az "élet vize" ?
I. A rák ellenszere is ez lehet ?
A telomereket a telomeráz nevű enzim képes meghosszabbítani, azaz további osztódásokat lehetővé tenni. Testi sejtjeinkben normális esetben csak embrionális korban van jelen a telomeráz, de a tumorsejtek 90 százalékában újra megjelenik. Ha ezt az enzimet gátolni tudnánk, a tumorsejt öregedését, majd elhalását is el tudnánk érni. 2009-ben ezen folyamatok kutatásáért vehette át három tudós az orvosi Nobel-díjat.Talán mindannyian fel tudjuk idézni, mit szoktak nyilatkozni azok a szerencsés nagymamák és dédpapák, akiket a 100. születésnapjukon köszöntenek rokonaik és barátaik a média nagy nyilvánossága előtt. A legtöbben annyit válaszolnak a riporter és a polgármester kérdésére, hogy titkuk egészen egyszerű: a derű, az egészséges étkezés, a dolgos, munkás évtizedek és a szerencsés génállomány segített megőrizni fiatalságukat, a viszontagságos történelmi események ellenére is.
Ha egyszer sikerülne megfejteni a titkaikat, és tényleg rájönnénk, hogy tudunk beavatkozni az öregedési folyamatokba, nemcsak a ráncosodással számolhatnánk le örökre, de olyan betegségekkel is, melyek az életkor előrehaladtával sújtják az emberiséget. Az alábbiakban három megközelítést vizsgálunk meg, melyek kisebb-nagyobb sikerrel lehetnek segítségünkre az életkorral és a szükségszerű öregedéssel vívott örökös (szélmalom)harcban.
II. A kromoszómák elkopnak
Az öregedés nem egy hirtelen bekövetkező folyamat, hiszen egyes szöveteink, szerveink, illetve a testünket szabályozó mechanizmusok sem egyszerre kezdenek el öregedni. Tudjuk már évtizedek óta, hogy a fentebb is említett mechanizmusok mögött bizonyos gének aktivitása sejthető, azaz ezen gének, illetve az általuk kódolt információk nagyban befolyásolják az öregedés sebességét. A jelenséget számos elmélettel próbálták már magyarázni, ezek közül az egyik legfrissebb, legfelkapottabb és talán legtöbbet vizsgált az teloméra-elmélet.
III. Gyökfogók
Számtalan antioxidánsról bebizonyosodott, hogy érdemben használható a ráncok, a betegségek és az életkorral szemben vívott harc során. Legismertebb talán a piros szőlő héjában található rezveratrol, de néhány vitamin (például az A-, C- és D-vitamin, hasznukat a szépségiparban is felismerték) és ásványi anyag (szelén, magnézium, cink, mangán, réz) is antioxidánsként működik.Mit is takarhat a furcsa elnevezés? A sejtek élettartamát nagyban meghatározza az, hogy a kromoszómák végein mekkora azoknak a speciális szakaszoknak, az úgynevezett telomerák hossza, melyeket nagyon leegyszerűsítve nevezhetünk a kromoszómák "védőkupakjának" is. - A DNS a sejtekben kromoszómákba rendezve helyezkedik el, ezek az osztódás bizonyos szakaszában összetömörödnek, ekkor veszik fel a klasszikus kromoszómaformát. Az osztódás során azonban a kromoszómák rövidülnek, tehát 'kopik' a telomerrégió. Bizonyos számú osztódás után a kromoszómák végei oly mértékben elkopnak, hogy az már a sejt működését korlátozza - magyarázza Kónya Márton, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum biológusa, aki hozzáteszi, természetesen emiatt a jelenség miatt van az, hogy a sejtek folyamatosan öregszenek, és 30-50 osztódás után - miután a telomerek egy kritikus "rövidséget" elérnek - egyszerűen elhalnak.
Nem nehéz rájönni, hogy itt lehet a titok, de legalábbis a fiatalság nyitja: ha valamilyen módon befolyásolni tudnánk a telomerek hosszát, egészen egyszerűen bele tudnánk avatkozni ennek a biológiai számlálónak a működésébe, ami tulajdonképpen méri, hányszor is osztódott már egy sejt, és még hányszor fog, mielőtt meghal. - Maga az öregedés tehát a sejtek pusztulásának, az osztódó képességüknek az elvesztésével magyarázható. Az osztódóképesség csökkenése miatt lassul például a sérülések utáni regeneráció is az évek múlásával: míg egy kisgyerek sérülése napok alatt begyógyul, ugyanez a felnőtteknél hetekbe is telhet - próbálja a genetikus kérdésünkre közelebb hozni a jelenséget.
Az üdvözítő, "instant" fiatalsággal kecsegtető megoldás ebből a megközelítésből nézve még távoli: jelenleg ugyanis nincs olyan génterápiás eljárás, amellyel az emberi sejtekbe megfelelő hatékonysággal telomerázt lehetne bevinni.
Gyökfogók: reális megoldás a harcban
Az elméletek közül a hétköznapokban és a tudományos életben nagyobb figyelmet kapnak a szabadgyökök is, melyek szervezetünk öregedését gyorsíthatják.A bennünk zajló folyamathoz ugyanis oxigénre van szükségünk: ahhoz, hogy legyőzzük a stresszt vagy, hogy fel tudjuk venni a harcot például az UV-sugárzással szemben. Azonban minden ilyen folyamat során szabadgyökök keletkeznek, melyek egészségünkre és szervezetünk működésére is hatással vannak.
Amennyiben azonban az élő szervezetben, illetve a táplálékban található, természetes vagy mesterséges vegyületekből, az antioxidánsokból ilyenkor elegendő van jelen, akkor ezek megvédhetnek bennünket a fentebb említett folyamatoktól, így támogatják védekező képességünket, lassíthatják az öregedési folyamatokat.
Nem véletlen tehát, hogy a táplálkozástudományi szakemberektől kezdve a bőrgyógyászokig mindenki isteníti az antioxidánsokat: előnyös hatásaikat kihasználják a kozmetikai ipar termékei ugyanúgy, mint a táplálékkiegészítőket gyártó cégek.
Forrás : www.hazipatika.com
Szerző : Kiss Verus
Erről árulkodnak a számok : a diagnózis fontossága
A magas koleszterinszint megduplázhatja, vagy akár meg is triplázhatja a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. Ezért fontos tudnunk, hogy a leleten szereplő értékek normálisak, vagy már kórosak.
Így mérik a koleszterinszintet
A vér koleszterinszintjét vérvizsgálattal állapítják meg, de ma már egy egyszerű tesztcsík segítségével is kideríthető, van-e okunk aggodalomra. A koleszterinszint-mérést a vércukorméréshez hasonló módon, az ujjbegy megszúrásával nyert vérminta segítségével végzik. Egyszer használatos steril tűvel vagy speciális tollszerű (pen) eszközzel szúrják meg. A vért tesztcsíkra helyezik, a vérmintában lévő lipidek (vérzsírok) 2-3 perc alatt színreakciót adnak. A kialakuló szín hullámhossza alapján pontosan meghatározható a vér összkoleszterin-szintje.HDL és LDL koleszterin
Az összesített koleszterinszint (HDL + LDL) az összes zsírszállító fehérje töménységét határozza meg a vér literére számítva mmol/liter mértékegységben. A koleszterinszint nagyságrendjétől függően különböző súlyosságú (normális, határérték, kóros) állapotokat különböztetünk meg. Az össz-koleszterinszint 5,2 mmol/liter alatt tekinthető normálisnak. A határérték 5,2 és 7,0 között van, ekkor már oda kell figyelni és helyes, zsírszegény táplálkozással visszaszorítani a normál határ alá. A 7,0 fölötti érték viszont már kórosnak számít, amellyel mindenképp orvoshoz kell fordulni. Külön szokták jelölni az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) koleszterin szintjét. Itt 3,4 mmol/liter alatt normális az érték, 4,2 fölött pedig kóros. A kettő közötti a határérték. A triglicerid esetében 1,7-es érték alatt nyugodhatunk meg, 1,7 és 2,3 között már van rizikó, 2,3 fölött pedig kórosan magas koleszterinszintről beszélünk.A vérzsír-értékek között szerepel még az úgynevezett HDL (magas sűrűségű lipoprotein) is. Itt az előzőekhez képest fordított logika működik, azaz "minél magasabb, annál jobb": 1,42 mmol/liter fölött tekinthető normálisnak, a határérték 0,9 és 1,42 között van, míg 0,9 alatt kóros.
Komoly kockázat
Komolyan kell venni ezeket a számokat, ugyanis 6,5 mmol/liter koleszterinszint esetén már kétszeres, 7,8 mmol/liter koleszterinszintnél pedig már háromszoros a szív- és érrendszeri megbetegedések esélye. Fontos azonban megjegyezni, hogy idősebb korban ennél valamivel magasabb értékek is normálisnak tekinthetők, mint ahogy a fogamzóképes nőknél a HDL érték az átlagosnál magasabb szokott lenni. A szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknél ezzel szemben a fenti számoknál alacsonyabb érték elérése a cél.Kapcsolódó tartalmak
- A csendes gyilkos
- Zsírcsökkentés - egy kicsit másként
- Veszélyes lustaság
- Az életkor is rizikótényező
- Hát zsírból is többféle van?
Forrás : www.hazipatika.com
Szerző : Angyal Ágnes
A megelőzéstől a gyógyításig...
Az izmokból sok száz van, és szinte bármelyik tud fájni. Mozgás után vagy a rossz testtartástól, esetleg az influenza tüneteként. Lássuk, mit kell tudni az izomfájdalmakról!
Ártalmatlan, de annál kellemetlenebb
A legismertebb izomfájdalom a megerőltető mozgás után jelentkező izomláz, melynek oka a relatív oxigénhiány miatt keletkező tejsav, illetve az ilyenkor keletkező mikroszakadások. Ez a jelenség néhány napon belül magától megszűnik, enyhíteni recept nélkül kapható sportkrémekkel, fájdalomcsillapító tapaszokkal, masszázzsal, szaunával és hideg-meleg váltott zuhannyal lehet, majd a sporthoz való fokozatos visszatéréssel.Kínzó, erős fájdalmak
Amennyiben valamilyen reflexes folyamat révén az izom állandóan összehúzódásra kap utasítást az idegrendszertől, nagyon erős fájdalmat tapasztalunk (jó példa erre a lumbágó), és emiatt nemcsak nehezítetté válik a mozgás, de nagyon fájdalmas is lesz.
Az izomgyulladás (myositis) egy másik eset, amikor diffúz fájdalomról beszélhetünk: ez általában egy alapbetegség következménye, például valamilyen fertőzésé vagy allergiáé, de hasonló kellemetlen fájdalom lép fel különböző sérülések során is, akárcsak a fokozott stresszállapot, mozgásszegény életmód, a tartósan rossz testtartás következtében. Az izomfájdalom másik lehetséges formája az izomgörcs, leggyakrabban a lábikrában vagy a combban. Az izomgörcs csak rövid ideig áll fenn, és izomfeszülés jelentkezik, méghozzá túlterhelés, elégtelen vérkeringés, esetleg ásványianyag-hiány miatt. Ami ilyenkor segít, az a nyújtás és az izomlazító krémek.
Megelőzhető
Az izomfájdalmak megelőzése egyrészt az edzett izomzat kialakításával kezdődik, másrészt pedig azzal, hogy életmódunkkal igyekszünk elkerülni, hogy a megkeményedett izomkötegek hátráltassanak minket a mindennapokban. A mozgás kiváló prevenciós eszköz, az edzettségen túl a napi stresszt is segít levezetni, különösen az izommunkát is igénybe vevő relaxációs gyakorlatok (pl. jóga). A helyes testtartás, az ergonomikus munkakörnyezet, a hosszas ülőmunka időnkénti megszakítása is segíthet messze elkerülni a reumatológust.Gyógymódok
Az izomfájdalmak sokféleképpen kezelhetők házilag. A fájdalmas terület meleg vizes borogatása javítja a vérkeringést, és a pihentetés is segíti a regenerációt. A különféle lazítókrémek bedörzsölés útján enyhítik a panaszokat, ezek összetevői között találhatjuk ugyanis a gyulladáscsökkentő és hűsítő hatású mentolt, mentaolajat, illetve a görcsoldó rozmaring-, levendula- és zsályaolajat. Ahogy az izomláznál is, más izomfájdalomnál is segíthet az érintett terület masszírozása.Ha a fájdalom nem múlik, legyen akármilyen kicsi is, mindenképpen forduljunk orvoshoz. Az alapos kivizsgálás után a háziorvos úgy rendeli, fájdalomcsillapítókra is szükség lehet a terápia során, akár kiegészítő kezelésekre a fizikoterápiától kezdve a gyógyvizes fürdőkig.
Kapcsolódó tartalmak
- Hogyan működnek a lokális fájdalomcsillapítók?
- Ízületi- és gerincfájdalmak
- Mi fáj, gyere mesélj!
- Bütyök - egy kellemetlen ismerős
- Vigyázzon az ízületeire - ezekre ügyeljen!
Forrás : www.hazipatika.com
Szerző : Kiss Verus
A HáziPatika.com 2010-ben hirdette meg először Egészségtesztjét, mely számtalan érdekességgel szolgált. Idén - újra elindítva a tesztet - többek között arra leszünk kíváncsiak, hogy mennyivel lettünk egészségesebbek a krónikus betegségeket illetően.
A Magyarok 42 százaléka beteg
A két évvel ezelőtti Szonda Ipsos által készített, reprezentatív felmérés szerint a felnőtt magyar lakosság 42 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségben - legalábbis saját bevallása és tudomása szerint. Ezek között is a leggyakoribb a magas vérnyomás (26 százalék), a reumatikus megbetegedések (15 százalék) és az egyéb mozgásszervi betegségek (9 százalék), de emellett az elhízást, a cukorbetegséget, valamint egyéb szív- és érrendszeri problémát is említettek a megkérdezettek.
Az érintettek közül többen vannak a nők (47 százalék), az 50 éven felüliek és az alacsonyan kvalifikált válaszadók, őket a kor előrehaladtával is egyre jobban korlátozza egészségügyi problémájuk. Természetesen minél többféle betegsége van valakinek, annál inkább úgy érzi, hogy ezek a nyavalyák akadályt jelentenek a mindennapokban. Nagyobb korlátnak élik meg krónikus panaszaikat azok, akik reumatikus vagy egyéb mozgásszervi betegségtől, cukorbetegségtől szenvednek, illetve azok, akiknél valamilyen egyéb szív- és érrendszeri problémát diagnosztizáltak.
Ugyanennek a kérdőívnek az online változatára adott válaszok arról árulkodnak, hogy még az országos átlagnál is több krónikus beteg van (a válaszadók 65 százaléka) az internetezők, azaz a HáziPatika.com olvasói körében. A leggyakoribb betegségek közül ők is az elhízást, a magas vérnyomást, illetve a reumatikus megbetegedéseket említették, de sokan szenvednek allergiától, depressziótól is.
A krónikus betegek mindennapjait nemcsak a betegséggel járó kellemetlen panaszok, a fájdalmak és egyéb szövődmények nehezítik, hanem az is, hogy esetenként a speciális étrend betartása is elengedhetetlen a betegség szinten tartásához, a tünetek mérsékléséhez. Mint az az online kérdőívre adott válaszokból is kiderült, a krónikus betegek 37 százalékának van szüksége valamilyen speciális étrendre. A legelterjedtebb ezek közül a koleszterin- és zsírszegény, az alacsony kalóriatartalmú, valamint az alacsony szénhidráttartalmú étrend.
A számadatok mögött
Tipp
Az említett krónikus betegségek mindegyikéről talál számtalan anyagot és hasznos információt oldalunkon! Böngésszen a COPD-ről, a cukorbetegségről, a magas vérnyomásról és az asztmáról szóló cikkeink között kedvére!
Ennél is fontosabb lenne tudatosítani, hogy az életformánkból adódóan milyen problémákkal kell majd idővel szembesülnünk, ha nem törődünk egészségükkel. A krónikus betegségek szempontjából sem lehet elégszer hangsúlyozni az egészségtudatos táplálkozás és a mozgás fontosságát, illetve felhívni a figyelmet - többek között - a dohányzás egészségkárosító hatásaira.
Reméljük, Egészségtesztünk idei kitöltői között több egészségtudatos olvasó is akad, az idei eredményekről oldalunkon adunk majd számot a kiértékelés után!
A tesztet itt töltheti ki: http://www.hazipatika.com/egeszsegteszt2012
Mindenkinek jó egészséget kívánunk !
A szúnyogháló a megoldás...
Egyre gyakrabban okoz agyvelőgyulladást az Afrikából származó nyugat-nílusi vírus Európában is. A szúnyogok által terjesztett kórokozó gyakran nem is okoz tüneteket, véradással halálosan megbetegíthet másokat.
Nem veszélyes, de súlyos lehet
Tünetmentes nyugat-nílusi vírusfertőzést Magyarországon 1968-ban mutattak ki először, ám akkor megbetegedést nem okozott. 2003 óta viszont rendszeresen diagnosztizálnak agyvelőgyulladással járó fertőzéseket. "A fertőzésnek az a veszélye, hogy ha egy betegből kimutatják a vírust, valószínűleg legalább 99 másik ember is megfertőződött, akik látszólag egészségesek, mert nem tudott a kórokozó bejutni az agyába, így nem tudunk róla" - mondta dr. Berencsi György virológus a HáziPatika.com-nak. Hozzátette: a vírus gyakran tünetmentes, vagy lázt, fejfájást és hányingert okozhat, de akár agyvelőgyulladás is kialakulhat.A szakértő felhívta a figyelmet: ha valahol egyetlen ilyen beteget is találnak, azonnal el kell kezdeni a véradók szűrését, hiszen ha valaki fertőzött vért kap, halálos beteg lesz. Az agyhártya- vagy agyvelőgyulladás ugyanis bénulást, kómát, vagy akár halált is okozhat.
A szúnyogok terjesztik
Dr. Berencsi György kifejtette: a vírust a vándormadarak hozzák be nyáron, majd a szúnyogok terjesztik. A hőhullámok különösen veszélyesek, mivel, bár a szúnyogok már 12 Celsius fok felett képesek szaporodni, a bennük lévő vírus csak 22 Celsius fok felett. Azaz minél tovább tart a hőhullám - mint például az idei, rendkívül meleg nyáron - annál több vírus termelődik. Így a szakértő szerint egész október végéig számítani lehet esetleg újabb fertőzöttek megjelenésére.A szúnyogháló a megoldás
A nyugat-nílusi vírus több alkalommal okozott már járványt Afrikán kívül: 1996-ban Romániában 500, 2003 óta az Egyesült Államokban például 20 ezren betegedtek meg, Oroszországban pedig szintén több száz agyvelőgyulladást okozott pár éve. Magyarországon ilyen nagy esetszám nem volt, ám Berencsi György szerint számítani lehet arra, hogy az egyre melegebb nyarak miatt évről évre rosszabb lesz a helyzet.Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a leghatékonyabb megelőzési mód a rovarirtó szerrel átitatott szúnyogháló, ami nem csak véd, de meg is öli a szúnyogokat.
Névjegy: Dr. Berencsi György
Limitáld a híradó nézést ... !
A 24 órás hírcsatornáknak köszönhetően még a világ legtávolabbi zugaiban zajló háborús eseményeket is szinte percről percre nyomon követhetjük. A kutatók szerint azonban a sokkoló televíziós képek állandó özöne hosszú távon károsan befolyásolhatja mentális egészségünket.
Az amerikai kutatásból az derült ki, hogy a terrortámadásokat és háborúkat követő erőszakos képek ismétlődő behatása megnövelte a testi és lelki betegségek gyakoriságát a tévénézők vizsgált csoportjában. Az Irvine-i Kalifornia Egyetem kutatói szerint az eredmények arra világítanak rá, milyen hatást gyakorolhat a kollektív trauma az emberekre, ha állandóan ki vannak téve a médiából áradó sokkoló képeknek.
A Psychological Science következő számában megjelenő tanulmány szerzője, Roxane Cohen Silver ennek ellenére a lakosság pszichológiai jóléte érdekében sem támogatná a háborús képek korlátozását vagy cenzúrázását. Ehelyett fel kellene hívni az emberek figyelmét arra, hogy a szörnyűségek képi ábrázolásának ismételt megtekintése nem jár pszichológiai előnyökkel.
A kutatás során több mint ezer ember egészségi állapotát megvizsgálták a 2001. szeptember 11-i terrortámadás és a 2003-ban megindított iraki háború előtt és után. A szakértők az alanyok médiabehatását és akut stresszválaszukat elemezték. Az adatok alapján kiderült, hogy azok az emberek, akik a konfliktusokkal kapcsolatos televíziós közvetítéseket napi négy óránál hosszabb ideig nézték, nagyobb valószínűséggel szenvedtek később az akut illetve a poszttraumás stressz tüneteitől. Esetükben az orvosilag megerősített testi megbetegedések valószínűsége is nagyobbnak bizonyult két-három évvel később.
„Eredményeink azt mutatják, hogy a médiaképek behatása jelentős mechanizmusnak számít a kollektív trauma széles körű terjesztésében” – foglalta össze Silver. „A kutatás azért is rendkívül időszerű, mert az életszerű képek a YouTube, a közösségi oldalak és az okostelefonok elterjedése következtében egyre több emberhez jutnak el.”
Forrás: Medipress
Veszélyesebb a szívritmuszavar
A 75 év feletti, pitvarremegésben (pitvarfibrilláció, egyfajta szívritmus-zavar) szenvedő nők kockázata 20 százalékkal nagyobb az agyvérzésre, mint a hasonló életkorú és állapotú férfiaknak.
Tudjon meg többet a szívritmuszavarról !
Cikkünkből megtudhatja, mit is jelent a szívritmuszavar és mik a tünetei!
A kutatást orvosi ülésen mutatták be, ezért az adatok és az abból levont következtetések előzetesnek számítanak, míg meg nem jelennek szakmai folyóiratban.