Az inkontinencia kezelésére rendkívül széles paletta áll rendelkezésünkre. Különösen jó, hír, hogy a vizelet-visszatartási nehézségek többsége gyógyszer és műtét nélkül is jól gyógyítható. Feltéve, hogy a beteg tudja, az eredmény itt főként rajta múlik!
Bele kell kezdeni, megéri!
Mindenek előtt azt kell hangsúlyozni, hogy az elsődleges kezelés sohasem gyógyszeres vagy műtéti. A tünetek kezelését mindig medencefenék- és gátizom-tornával, valamint a túlsúly leadásával kell kezdeni, hiszen ez az egyik legalapvetőbb rizikófaktor és hajlamosító tényező. A torna és normál testsúly egyben a megelőzés alapkövei is. Ha mégis kialakult a zavaró inkontinencia, számos egyéb lehetőség is kínálkozik még a gyógyszer vagy szike előtt. Itt most elsősorban az orvos eszköztáráról lesz szó, mert az egyéb kezeléseknek érdemes külön figyelmet szentelni.Gyanútól a kezelésig
A kezelés mindig alapos szakorvosi kivizsgáláson, pontos diagnózison múlik. Az első lépés a tünetek feltérképezésével az inkontinencia típusának meghatározása. A kivizsgálás során először részletesen kikérdezik, mióta, milyen tüneteket érzékel az ember, majd az egyszerű fizikális vizsgálatot további, az okok felderítését célzó vizsgálatok követik. Kivizsgálják, nincs-e húgyúti fertőzés, majd ultrahangvizsgálattal, hólyagtükrözéssel (cisztoszkópia), szükség esetén ún. urodinamikai vizsgálatot végeznek. Végül meghatározzák az inkontinencia súlyosságát is. Enyhe esetben egyszerű életmódváltás is sokat segít, az odafigyelés a rendszeres vizeletürítésre, az alkoholfogyasztás és a vízhajtó hatású italokat kerülésére és az érintett izmok, a medencefenék és gát izmainak edzésére. Az inkontinenciák többsége ma már eredményesen kezelhető, az enyhébb formák, különösen a stressz-inkontinencia esetén teljesen megszüntethetők, illetve nem gyógyszeres és nem műtétei kezelések a megelőzésre is alkalmasak.
A diagnózis és a legeredményesebb kezelés megtalálása urológiai, nőknél nőgyógyászati, férfiaknál andrológiai hozzáértést is igényel. Maga a beteg is gondoljon arra, hogy több orvos egybehangzó véleménye erősítse meg a diagnózist és a kezelési stratégiát.
Miután az inkontinencia még egyes típusain belül is igen soktényezős kialakulású, s a gyógyítás csak az okok ismeretében lehet sikeres, a kezelés is sokrétű, így nem vállalkozhatunk minden ok és megoldási lehetőség bemutatására, pusztán rövid betekintést adhatunk.
A stressz-inkontinencia kezelése
A kezelés a konkrét okoktól nagyban függ. Elsőként mindenképpen a medencefenék- és gátizomzat tornája ajánlott, mely akár teljesen meg is szüntetheti a panaszokat. Hüvelyi súlyok, hólyagtréning és vizelési gyakorlatok is segíthetnek az izomzat erősítésében. Eredményes lehet még a fizioterápia körébe tartozó biofeedback (hordozható készülékből származó optikai vagy hangingerekkel váltanak ki akaratlan vizelési ingert, amit a hólyagtréninggel elsajátított módszerrel kell a betegnek visszatartania) és elektrostimuláció (hüvely- vagy végbélkúpokba szerelt elektródákkal a gerincvelői hólyaggátló reflexek aktiválása, TENS).A gyógyszeres kezelés célja a húgycső izomműködésének fokozása, nyálkahártyája és kötőszövete rugalmasságának növelése. Vannak ugyan ilyen hatóanyagok, de viszonylag nagy számban járnak mellékhatással. Helyileg vagy szájon át alkalmazott ösztrogén tartalmú készítményeket is szoktak javasolni, bár az utóbbi időben ennek hatékonyságuk vitatott.
Ha a vizeletcsorgás egyéb kezeléssel nem javul kellően, zavaró, például már nyugodt álló testhelyzetben is bekövetkezik, és az anatómiai eltérések is indokolják, a műtéti megoldás jön szóba. Ezt általában a húgycső-húgyhólyag által bezárt szög helyreállítása indokolja. Ez a szög nehéz szülés következményeként, a méh előreesése miatt vagy más okból megváltozva inkontinenciát okozhat. Az inkontinencia kezelésére csaknem kétszázféle műtétet tart számon a szakirodalom, és a legtöbb a húgycső és hólyag nyaki része anatómiai viszonyainak helyreállítását, valamint a hólyagzáró izom működésének javítását célozza. A műtéteket a hüvely felől vagy a hasfal felől is el lehet végezni, de az utóbbiak sikeresebbek.
Gyakran alkalmazottak az ún. suspensiós műtétek. A szeméremcsont fölötti metszésen át behatolva megközelítik és megemelik a hólyagnyakat. A mellső hüvelyplasztika 20-30 perces műtét, bikini-vonalnál ejtett hasfali metszésen keresztül altatásban vagy érzéstelenítéssel történik. A műtét során a lesüllyedt hólyagalapot megemelik és rögzítik. A rögzítést egy szövetbarát anyagból készült szalag (ang. tape) beültetésével is végezhetik (TVT vagy Tension-free Vaginal Tape plasztika). Az egy-két napos kórházi tartózkodást igénylő műtét gyors javulást eredményez. Számos hasonló műtét is alkalmazható, az azt végző orvos bizonyára részletesen elmagyarázza, mit fog csinálni, miért az adott műtétet választotta. Különösen fontos rákérdezni, ha az első műtét valamiért nem segített, és másodikat javasol.
Nem műthető esetben vagy sikertelen műtétek után hüvelybe helyezett segédeszközök, pesszáriumok, egyéb segédeszközök enyhíthetik a panaszokat.
Terjedő félben vannak a minimális külső vágással végzett laparoszkópos műtétek is. Ha hólyagzáró-izom gyengeség okozza a gondot, nehezebb a gyógyítás. A hólyag záróizmát megerősítendő izomrost-beültetést, ritkán mesterséges záróizom beültetését is alkalmazhatják. Legújabban a stressz-inkontinencia kezelésére karizomból kinyert és tenyésztés után a húgycsőbe és a húgyhólyag záróizmában visszaültetett, saját őssejtekkel is próbálkoztak annak reményében, hogy így sikerül helyreállítani a renyhe izomműködést.
A sürgősségi (késztetéses) inkontinencia kezelése
A szakember irányításával elsajátítható izomtorna mellett itt a viselkedésterápia, valamint a gyógyszeres kezelés a döntő. A stressz-inkontinenciával ellentétben ennél a típusnál, főként a motoros formánál jó hatásfokkal alkalmazhatók az izmokra és az azokat irányító idegrendszerre gyógyszerek, amelyek a vizelés ingerküszöbét hivatottak különböző módokon csökkenteni. Több mint 20 hatóanyag vált be a mindennapi gyakorlatban.
A hólyag izomzatára görcsoldó hatással bíró hatóanyagok többsége ún. antikolinerg szer, a hólyag detrusor izmának összehúzódó-képességét csökkenti. Sajnos alkalmazásukkor mellékhatásokkal (székrekedés, émelygés, hányinger, hasfájás, gyomorégés, homályos látás) lehet számolni. Antidepresszív hatóanyagokat (imipramin) is eredményesen alkalmaztak főként a pszichés okokra visszavezethető hiperaktív hólyagműködési zavarok esetén. A gyógyszeres kezelés ellenjavallatait elsősorban a szívritmuszavarok, a zárt zugú glaukóma, a székrekedéses állapotok, vizelési nehezítettség, myasthenia gravis képezik. Ezért az orvosnak mindig tudnia kell, hogy milyen egyéb betegségben szenved az inkontinens páciens. Ha a szájon át adott gyógyszeres kezeléssel nem sikerül megfelelő eredményt elérni, közvetlenül a hólyagba adható szerrel (kapszaicin) is próbálkozhatnak, némelyikük szájon át bevéve mérgező lenne, de a hólyagban jól hat.
Nagyon hatékony lehet a viselkedésterápia is. A vizelési tréningnek nevezett módszerrel a vizelési ingereket tudatosan (például napló vezetéségével) mind jobban ki lehet tolni, anélkül, hogy bekövetkezne a "baleset". A vizelési tréning hatékonysága fokozható bio-feedback-kezeléssel. Miután a kényszerítő inger gyakran szorosan köthető konkrét szituációkhoz, sokszor segíthet a pszichoterápia.
Ritkán műtét is szóba jöhet, például, hogy kiküszöbölje a visszatérő húgyúti fertőzéseknek utat nyitó húgycső-eltéréseket (szűkület, cisztaszerű kiboltosulás), illetve hólyagsérvet. Ha az inkontinenciát zsugorhólyag esetén a vékonybélből vett szövet beültetésével növelik meg a hólyagot.
Túlfolyásos inkontinencia kezelése
A kezelés első lépéseként a fertőzések és gyulladások megelőzésére katétert helyeznek fel, és azon vezetik el a felgyűlt és távozásában akadályozott vizeletet. Nem idegi eredetű túlfolyásos inkontinencia esetén általában sebészi kezelés hoz eredményt. Műtéttel szüntetik meg az esetleges húgycsőszűkületet, illetve kezelik a prosztata-megnagyobbodást, ami az esetek háromnegyedében okolható a férfiak túlfolyásos inkontinenciájáért. Ugyancsak műtét a megoldás, ha hólyagkő, tumor vagy születéstől fogva fennálló anatómiai eltérés okozza a panaszokat.Reflex-inkontinencia kezelése
Esetében az idegrendszeri károsodás miatt nem beszélhetünk gyógyításról, a kezelés célja a hólyag ürülésének segítése katéterrel, esetleg gyógyszeresen. A vizeletürítés - például gerincvelő-sérülésnél - reflexesen következik be, degeneratív idegrendszeri ártalomnál pedig túlfolyásos inkontinencához hasonlóan (nem) ürül a vizelet. A vizelet felfogására alkalmazott eszközök (pelenkák és betétek) nélkülözhetetlenek. Sok beteg ügyesen használja az önkatéterezést, amivel bizonyos időközönként megszabadítja hólyagját a felgyűlt vizelettől, így annak váratlan távozása megelőzhető.Mielőtt bárki elhanyagolná...
Nem újdonság a rossz szájhigiénia és az egészségügyi problémák közti összefüggés.
Fogaink és ínyünk egészségének, épségének egyik alapköve a fogkövek szakszerű eltávolítása, amelyről dr. Benkő Krisztina fogszakorvos beszélt.
A fogkő döntően hat a szájhigiéniára
A fogkövet, vagyis a dentális plakkot a fogak felszínén megtapadó baktériumok hozzák létre, amelyekből normális esetben is több millió tartózkodik a szájban. A nyálkahártyát és az immunrendszert is védhetik, egyetlen célunk csupán az lehet, hogy ne engedjük őket túlburjánzani. A plakk megkeményedéséhez ugyanis elég csupán néhány, fogmosás nélküli nap, mialatt az ételmaradék keveredik a nyállal és a rengeteg baktériummal. A megtelepedést elősegítik a torlódott fogak, a rosszul záró vagy helytelenül készített tömések, koronák, hidak, fogsorok, a csökkent nyálmennyiség és a dohányzás.
A gondozatlan, barnás fogak látványa és azt ezt kísérő szájszag már önmagában is nyomós érv a fogkövek eltávolítására. A jelenség fogínyvérzést is okozhat, sőt a fogkő legfőbb veszélye a további baktériumok megtelepedése, amelyek végső soron fogágy-gyulladáshoz, pusztuláshoz, és ezért a fogak kilazulásához és elvesztéséhez vezetnek.
A periodontális betegségek messze vezethetnek.
A fogágy és a fog körüli betegségek (periodontális betegségek) immár elismerten összefüggenek néhány súlyosabb problémával, mint például a szívbetegség, a cukorbetegség, a demencia, és a rheumatoid arthritis. Mindezek háttere még nem teljesen tisztázott, de a szakértők most úgy gondolják, a szájban lévő baktériumok bekerülhetnek a véráramba és megtámadhatják a szerveket is. Mindenesetre a gyakori és elhúzódó gyulladások esetén mindenképpen érdemes a fogorvost is felkeresni.
- Szívbetegség
Kardiológiai és fogászati oldalról is egyre elfogadottabb az összefüggés a periodontális és a szívbetegségek közt. Éppen ezért az amerikai kardiológusoknak már ajánlják, hogy kérdezzenek rá a fogínybetegségekre, a fogorvosoknak pedig ajánlatos érdeklődni a szívproblémák családi halmozódása iránt.
- Cukorbetegség
A diabétesz és az ínybetegségek közti közös pont a gyulladás, és az, hogy a cukorbetegek hajlamosabbak elkapni a fertőzéseket, többek közt az ínyt érintőeket is. Éppen ezért is fontos kontroll alatt tartani a cukorbetegséget, illetve a felismert betegeknek rendszeresen ellenőriztetni a fogaikat.
- Demencia
A legújabb kutatások szerint azok, akiknek komoly fogínyproblémáik vannak, rosszabb eredményt érnek el a memória és a számolási teszteken. Így feltételezhető, hogy a periodontális betegségek gyengébb agyi tevékenységhez, végső soron demenciához is vezethetnek.
- Rheumatoid arthritis
Ez a gyulladással és ízületi fájdalommal járó autoimmun betegség szintén összefüggésbe hozható a fogínyproblémákkal, már csak a krónikus gyulladás miatt is. Bár a tudósok még nem bizonyították egyértelműen, hogy egyik betegség okozná a másikat, egy 2009-es kutatásban úgy találták, hogy azok az arthritis-es betegek, akiknek kezelték a periodontális problémáikat, kevesebb fájdalmat, duzzadást és reggeli fájdalmat éltek át.
A fogmosás nem elég !
Dr. Benkő Krisztina fogorvos szerint a megoldás csakis szakértő fogorvosi eljárás lehet, amelynek keretében egy úgynevezett ultrahangos depurátorral eltávolítják a fogköveket. Ezután a fogfelszínek esetleges egyenetlenségei is eltüntethetők speciális paszták és kefék segítségével, sőt a legapróbb elszíneződések is felszámolhatók az intraorális homokfúvás alkalmazásával. A komolyabb ínygyulladás vagy már fennálló fogágybetegség kezelése pedig szintén szakorvosi közreműködéssel lehetséges.
Fotó : Pinterest
Forrás : www.wellnesscafe.hu
Aligha veszünk fel vegyvédelmi védőruhát vagy szerzünk méregkezelői vizsgát szobanövényeink ápolásához. Pedig több, széles körben elterjedt, divatos, lakásban tartott virág okot adhat erre is.
Veszélyes szépségek
Büszke szép szobanövényeire? Ártalmatlanabb hobbit képzelni sem lehet, főleg, ha vigyáz rá, hogy kedvencei senkire ne jelenthessenek veszélyt. A leveleikkel vagy virágaikkal, változatos formájukkal gyönyörködtető szépségek között ugyanis súlyosan mérgezők is vannak. Senki ne higgye, hogy ezzel a veszéllyel csak a botanikus kertek egzotikus ritkaságai között találkozhatunk: a legismertebb dísznövények között szinte minden lakásban előfordulhat mérgező.
A lakásban tartott virágok divatja változik ugyan, de szinte minden hobbikertész szívesen nevel otthonában egy-két kaspónyi fikuszt, filodendront, diffenbachiát, mikulásvirágot, aloé verát, aszparáguszt, anyósnyelvet, könnyező pálmát - hogy csak a legnépszerűbb szobanövényeket említsem. Ezek mindegyikében vannak mérgező anyagok, így adott körülmények között, például egy kisgyermek által megkóstolva veszélyessé válhatnak. Van olyan növény, amelyiknek minden része tartalmaz mérget (ilyen például az érdes díszcsalán, az aszparágusz, a rákvirág, a szellőrózsa, az angyaltrombita), másoknak csak a föld alatt lévő része (pl. a ciklámen gumója, az amarillisz hagymája) vagy csak a levele, esetleg a zöld részeiben lévő tejszerű nedve (például a begónia, kankalin, anyósnyelv) veszélyes, és olyanokat is ismerünk, amelynek a virága vagy a termése okozhat súlyos ártalmakat (flamingóvirág, korallbokor).Macskák, gyerekek, hobbikertészek, vigyázat !
A lakásban tartott macskák nemegyszer gyógykezelik hasfájásukat úgy, hogy "legelnek" a szobanövények zöldjéből, különösen a fűre hasonlító, vékonylevelű növényeket rágcsálják meg gyakran. Ezzel a szokásukkal nemcsak a virágkedvelő gazdi dühének teszik ki magukat, hanem bajba kerülhetnek a mérgező növények által is. Például az aszparágusz leveleinek lerágása súlyos következményekkel járhat számukra. Nagyobb baj, hogy a csetlő-botló, járni alig tudó kisgyermekeknek is szokása mindent szájba venni, megkóstolni, elrágcsálni. Őket észérvekkel, botanikai ismeretekkel még aligha tarthatjuk vissza a világ ilyenforma felfedezésétől, így rájuk különösen vigyázni kell. Vonzhatja őket például a mikulásvirág szép piros levele, az aszparágusz vagy a szellőrózsa élénk színű termése, de ugyanígy bármelyik lelógó levél, megmarkolható szár is felkeltheti a figyelmüket, és pillanatok alatt a szájukba vehetik valamelyiket. Ha a növény a mérgezőek közé tartozik, hamar megtörténhet a baj.
A diffenbachia például oxalátot és cyanogénglükozidot tartalmaz, amely a torok és a száj nyálkahártyáját megduzzasztja, égő, maró hatást okoz. A ciklámen mérgező gumójában cyclamin glükozid van, amely hasmenést, hányást, görcsöket, szédülést, légzési nehézséget, átmeneti bénulást is kiválthat. Ráadásul több olyan növényt is ismerünk, amelyek nemcsak szájba kerülve fejtik ki mérgező hatásukat, hanem az érintésük is súlyos irritációt, heveny bőrtüneteket okozhat. Ilyen például az igen elterjedt, nagylevelű diffenbachia, a könnyező pálmának ismert monstera deliciosa, vagy az anyósnyelvnek nevezett sansaviera is, amelyeknek a nedve a bőrre kerülve bőrpírt okoz, sőt hólyaghúzó hatású is lehet. Így az is bajt okozhat, ha a járni tanuló kisgyerek véletlenül éppen ezekbe a növényekbe kapaszkodik. Több leveles növény (köztük például az előbb említettek) szaporítása visszavágással, hajtásdugványozással történik, így e tevékenységek során a hobbikertészek kezének, bőrének épségét is veszélyezteti a vágásfelületből szivárgó tejszerű, erősen mérgező nedv.Előzzük meg a bajt !
Néhány egyszerű óvintézkedéssel megelőzhetők ezek a mérgezéses, irritációs balesetek, úgy, hogy kedves élő szobadíszeinkről sem kell lemondanunk. A macskák, ha nem járhatnak ki a kertbe, kapjanak időnként a gyomrukat karbantartó "macskafüvet", ami nem egyéb, mint tálban hajtatott búza vagy vegyes gabona. Ha kisgyermek van a háznál, a szobanövényeket is át kell rendezni úgy, hogy "gyermekbiztos" helyre, magasabbra kerüljenek. (Nemcsak a mérgezés okozhat balesetet: érdemes megvizsgálni a kicsi biztonsága szempontjából a virágtartó állványok stabilitását is: szívdermesztő látvány a virágállványba kapaszkodó gyermek feje felett ingó, súlyos cserépkaspó is!)Mindent a mérgekről
Kíváncsi más olyan cikkünkre is, amely a mérgekről szól? Nézze meg a témába vágó további írásainkat is!
A fájdalom típusai: a közönséges (nociceptív) és az idegi (neuropátiás) fájdalom Hogyan reagál a testünk a fájdalomra?
Alig néhány olyan ember van a világon, aki soha nem érez fájdalmat - mindenki másnak ismerős ez az érzés. Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy mi is történik ilyenkor a szervezetünkben? Tudjuk-e, hogy mi a különbség a fájdalomtípusok között?
Pontosan hol és hogyan fáj ?
A nociceptív fájdalom okozója, mint már említettük, a szövetsérülés (szkeletális vagy zsigeri károsodás): vágás, ütés, égés, kémiai behatások, horzsolás, csonttörés stb. Ez a fájdalom jellegzetesen a sajgó, éles, lüktető szavakkal írható le. Általában akutan jelentkezik és a gyógyulást követően el is múlik.
A neuropátiás fájdalom a szomatoszenzoros (azaz az érzékeléssel összefüggő) rendszer károsodásának, sérülésének vagy betegségének a következménye. A fájdalom könnyen válik krónikussá és gyakran fennmarad a kiváltó ok megszüntetését követően is! A neuropátiás fájdalomhoz nagyon gyakran társulnak pszichés zavarok is, így depresszió, szorongás vagy alvászavar. A fájdalom égő, perzselő, szúró vagy hasogató, áramütéshez hasonlít és gyakran rohamokban jelentkezik.
Azért fontos tisztában lenni a fájdalom típusával, mert a nociceptív fájdalomban alkalmazott fájdalomcsillapítók a neuropátiás fájdalom csillapítására nem alkalmasak!
A saverózió és az annak következtében fellépő fogkopás komoly fogászati problémát jelent. Néhány kérdés kapcsán összefoglaltuk, mit kell tudni erről a problémáról !
Ez nem a szuvasodás ?
A saverózió és a fogszuvasodás között alapvető különbség van. A fogak szuvasodása a szájüregben élő baktériumok által, a táplálékban lévő szénhidrátokból (cukrok, keményítők) termelt savak hatására történik, de általában egy-egy fogat érint. A romlásnak indult fogak lassan kilyukadhatnak, és fogászati kezelésük, tömésük válik szükségessé. A saverózió több fogra is kiterjed egyszerre, és nem lehet töméssel kezelni.Mi okozza a saveróziót ?
Általánosságban a magas savtartalmú ételek és italok gyakori fogyasztása vezethet a fogzománc eróziójához. Bizonyos üdítőitaloknak, a bornak és a még egyébként egészségesnek tartott ételeknek, pl. különböző gyümölcsöknek is gyakran magas a savtartalma, s így veszélyesek lehetnek a fogakra. Nem arról van szó, hogy kerülni kellene a magas savtartalmú ételeket, ami egyébként nem is volna könnyű feladat, ám ügyelni kell rá, milyen gyakran és hogyan fogyasztjuk őket.A saveróziót nem csak az befolyásolja, hogy mit fogyasztunk, hanem az is, hogy hogyan tartjuk a szájunkban a savtartalmú élelmiszereket. Ha a savtartalmú ételt vagy italt hosszabb ideig tartogatjuk a szájban, hosszabb ideig tesszük ki a fogainkat a savas hatásnak, ami fokozza az erózió veszélyét. Ha például a savas italt "öblögetjük" a szánkban, azzal fokozzuk a savtartalmú ital és a fogak közti érintkezést, ami szintén növeli az erózió veszélyét.
Okozhat-e saveróziót egyéb ok az étrendünkön kívül ?
A saverózió legvalószínűbb okai az étrend, és az a mód, ahogy a savas ételeket is italokat fogyasztjuk. Saveróziót okozhat azonban a szájba kerülő gyomorsav is, például bulimia vagy emésztési zavarok (nyelőcsőreflux) következtében.Saverózió jelentkezhet foglalkozási vagy ipari ártalom formájában is, például olyankor, ha valaki hosszabb időn keresztül savas gőzöket lélegez be.
Mik a saverózió korai jelei ?
A fogérzékenység (forró vagy hideg, esetleg édes ételek és italok fogyasztásakor), a fog enyhe elsárgulása és a legömbölyített fogak (a fogfelszín illetve fogélek lekerekített hatást keltenek).Később milyen tünetek lépnek fel ?
A fogak a zománc vesztésére enyhén áttetszővé válnak, de fokozott elszíneződés látszik rajtuk, amely nem más, mint a kilátszó fogállomány. A fogéleknél apró repedések és érdesség jelentkezhet, esetleg bemélyedések jelentkeznek a rágófelületeken. A érzékenység súlyossá fokozódhat.Milyen hosszú távú következményei vannak a saveróziónak ?
A fogzománc károsodása fogászati kezelést tesz szükségessé a fogállomány védelme érdekében. Ez lehet tömés, kerámiahéj vagy korona felhelyezése. Súlyos esetekben a fog eltávolítása is szükségessé válhat!Visszafordítható-e a saverózió ?
A már bekövetkezett károsodás visszafordíthatatlan. Ezért fontos, hogy a problémával tisztában legyünk, és megtegyük a megfelelő óvintézkedéseket.Mit tehetünk, hogy megelőzzük a saveróziót ?
Az élelmiszerekben található savak káros hatásai ellen többféle védőintézkedést tehetünk:- Ne mossunk fogat közvetlenül savtartalmú ételek vagy italok fogyasztását követően, hiszen ilyenkor a leglágyabb a fogzománc. A legjobb, ha étkezés előtt mosunk fogat, de étkezés után mindenképpen várjunk vele legalább egy órát.
- Az üdítőitalokat és szénsavas italokat gyorsan nyeljük le - ne "öblögessünk" velük, ne tartogassuk őket a szájban. Használjunk szívószálat, jól hátratolva a szájban.
- Válasszunk csökkentett savtartalmú ételeket és italokat.
- Puha fogkefével finoman, de alaposan mossunk fogat.
- Válasszunk alacsony dörzsölő hatású, nem savas kémhatású és magas fluoridtartalmú fogkrémet.
- Rendszeresen járjunk fogászati felülvizsgálatra, és fogászati problémáinkkal forduljunk szakemberhez.
Forrás : www.hazipatika.com
Egy új tanulmány szerint legalábbis...
Az nem kérdés, hogy mindannyiunk életének egyik fő mozgatórugója a párválasztás. Mindannyian olyan párról álmodunk ugyanis, aki nem csak kimondja a „holtomiglan- holtodiglan” fogadalmát, de valóban meg is tartja. Ez pedig máig feladja a leckét a házasulandóknak. Pedig a partnerkeresés terén a kutatások azt már igazolták, hogy a nők a kevésbé jóképű férfiakat választják, ha az utódnemzésről van szó. Úgy vélik ugyanis, hogy a kevésbé elbűvölő férfi nagyobb valószínűséggel marad hűséges a közös utódhoz és hozzájuk. A mostani vizsgálatban most már azt is megállapították a kutatók, hogy a párválasztás során a nők önkéntelenül a magasabb hangszínű férfit választják. Ennek oka, hogy úgy vélik, minél mélyebb a partnerük hangja, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a férfi félre fog lépni. A férfiak ezzel szemben a mélyebb hangszínű nőket gondolják hűségesebbnek.
Az árulkodó jel
A vizsgálat eredményei azt igazolják a kutatók szerint, hogy az evolúciós fejlődés során, az ember kifejlesztett egy olyan védekezési mechanizmust, melynek segítségével elkerülheti a hűtlen partnereket – állítja a tanulmány vezetője. Jillian O’Connor a hangmagasság és a feltételezett hűtlenség közötti kapcsolatot kutatva és a szexuális stratégiákat vizsgálva azt állapította meg, hogy a férfiak és nők a hangmagasságukat jövőbeli hűtlenségük figyelmeztető jeleként használják. Így tehát, ha jól fülelünk, még akár időben rájöhetünk arra, ha párunk hűtlenkedésre készül.
Hangmagasság és a hűtlenség kapcsolata
A McMaster Egyetem tanulmány során a résztvevő alanyok olyan előre rögzített női és férfi hangfelvételeket hallgattak meg, melyeket elektronikusan manipulálták. Így az eredetinél mélyebbnek, vagy épp magasabbnak hangoztak. Ezt követően a résztvevőknek ki kellett választaniuk, hogy szerintük melyik hangok tulajdonosai hajlamosabb a hűtlenkedésre.
Kiderült, a nők annál kevésbé bíznak a hűség tartósságában, minél mélyebb a férfipartnerük hangszínének tónusa. A teremtés koronáinál ugyanakkor fordított a helyzet. Ők a magasabb hangszínű nőkkel kapcsolatban vélik úgy, hogy könnyebben csalják meg partnerüket, ha arra kerül a sor.
A jelenségre a hormonok adhatnak választ. David Freiberg úgy látja ugyanis, hogy a magasabb tesztoszteronszinttel rendelkező férfiaknak mélyebb, míg a magas ösztrogénszintű nőknek magasabb a hangjuk. Márpedig a magasabb nemi hormonszintet az emberek általában összekapcsolják a hűtlen, megbízhatatlan viselkedéssel - vélekedik a professzor.
Fotó: Profimedia – Red Dot
Forrás : www.wellnesscafe.hu
Szerző : T. Fodor Ildikó
Ébredés után is emlékszünk az információkra...
A legújabb kutatási eredmények szerint agyunk alvás közben is képes lehet új ismeretek elsajátítására.
A Weizmann Tudományos Intézet szakértői szerint ez is bizonyítja, hogy az emberek alvás közben is képesek új ismeretekre szert tenni, és hogy az alvás közben megszerzett tudás éber állapotban tudat alatt befolyásolhatja a viselkedést.
A kutatás vezetője, Anat Arzi a jövőben tovább szeretné folytatni az alvó és kómában lévő emberek agyi folyamatainak vizsgálatát. 
"Most, hogy tudjuk, hogy a tanulás alvás közben sem jelent problémát agyunknak, szeretnénk többet megtudni a tudattalan tanulási folyamatokról - vagyis, hogy alvás közben mit tudunk megtanulni és mit nem" - nyilatkozta Arzi.
A kutatás részletes leírása a Nature Neuroscience című tudományos szaklap augusztusi számában olvasható.
Forrás : www.hazipatika.com
Nem csak nőknek...
Ahány nő, annyiféle kebel, de felépítésükben megegyeznek: tejmirigy, kötő- és zsírszövet alkotja. Utóbbit alighanem csak itt látják szívesen a nők. Az emlők működése és változásai sokszor magukra vonják a figyelmet. Bőre alatt izgalmas dolgok történnek.
Emlősök vagyunk...
Az ember az emlősökhöz számláltatik, mert utódait világra jöttük után emlőiből anyatejjel táplálja. Ez a nők mellének egyik legfontosabb feladata. A hozzánk leghasonlóbb főemlősök, emberszabású majmok esetében messze nincs akkora különbség a nőstények és hímek emlőmirigyeinek fejlettségében, mint az embernél, amiből arra következtethetünk, hogy a női mell a szoptatáson túl más okokból is kiemelt jelentőségű (és helyzetű) szerv. S valóban, nem téved, aki a mellekre gondolva a nők egyik vonzerejének tekinti azokat. A szexuális dimorfizmus, azaz, ha egyazon fajhoz tartozó hím- és nőnemű egyedek nagyon különböző testi jegyekkel rendelkeznek, sohasem céltalan. Az ideális párok egymásra találását segítik. Nem véletlen az sem, hogy a mellek, különösen a mellbimbók az erogén zónákhoz sorolandók. Mielőtt azonban belemélyednénk, hogyan látja el a mell e két feladatát, maradjunk "szárazabb" témáknál, és ismerkedjünk meg felépítésével.Testtáj dombokkal
A mellkas vázát adó bordák, a köztük húzódó bordaközi izmok és az azon elnyúló kis- és nagy mellizmok (musculus pectoralis) képezik azt a testtájat, ahol az emlő (mamma) - a harmadik-hatodik bordaívek fölött - helyet kapott. Egy-egy emlő súlya átlagosan 150-300 gramm, az élet folyamán eléggé változó. A két mell általában nem szimmetrikus, méretükben is különbözhetnek. A mellet csak a bőr tartja. Lényegében nincs saját izomzata, pusztán mirigy-, zsír- és kötőszövet alkotja. Rugalmasságát és feszességét a kötőszövetes rostok adják, mérete szempontjából pedig a zsírszövet mennyisége meghatározó. A zsírszövet egyrészt vastag réteget képez a bőralján, másrészt sok található belőle a lebenyek között. A zsírszövet mennyisége felnőtt nőknél a korral a mirigyszövet rovására nő. Kívülről az emlők finom bőrén sötét foltként látszik a nagyobb festékanyag-tartalma miatt sötétvöröses-barna bimbóudvar (areola). Ez a terület nagy számban tartalmaz faggyú-, verejték- és illatmirigyeket, sőt akár szőrtüszőket is. A bimbóudvar közepéből emelkedik ki a mellbimbó (mamilla vagy papilla mammaria). A benne található simaizom-rostok ingerhatásra összehúzódnak, ami a bimbót kiemeli, hegyessé teszi. Ezt tapasztaljuk simogatáskor, szoptatáskor, hideghatásra, szexuális inger meglétekor.A mirigyszövet
Az emlőt - a mirigyszövet általános felépítésének megfelelően - emlőmirigyek és azok kivezető csövei alkotják. Az emlő mirigyállományát (glandula mammaria) 15-20 tejmirigy, lebeny (lobus) alkotja, melyek a bimbó mögött, körben helyezkednek el. Az emlő kifejlődésekor valamennyi elfér a bimbóudvar alatt, majd a tejtermelés megindulásával méretük jelentősen megnő.Az egyes lebenyek kisebb egységekből, lebenykékből és kivezető tejcsatornácskáikból állnak, melyek egyre nagyobb csatornákká (ductus) összeszedődve hagyják el a lebenyeket. Végül mindegyik az emlő csúcsa felé veszi az útját. A csatornák, mielőtt a mellbimbóban a külvilágba nyílnának, kiöblösödnek. E tágulatokat nevezzük tejöblöknek vagy szinuszoknak (sinus lactiferus). Szoptatáskor tárolóedényként és kicsi pumpaként működnek.
Vér- és nyirokellátás
A mirigyek működéséhez megfelelő hormonális irányítás, jó oxigén- és tápanyagellátás szükséges, ami csak kiváló vérellátással biztosítható. Az emlőt ennek megfelelően kis artériák gazdagon elágazó hálózata látja el, melyek a bordaközi térből lépnek - ezért nevük arteriae intercostales - az emlő szövetébe. Az emlő nyirokér-hálózata is sűrű. A nyirok szállítja el a sejtanyagcsere melléktermékeit, a kórokozókat, a fölös szövet közötti folyadékot. A nyirok-hajszálerek a mirigylebenykék között vakon kezdődnek, és a tejcsatornácskákkal párhuzamosan futva szedődnek össze egyre nagyobb nyirokerekbe. Végül a hónaljban található (nodi lymphatici axillares), a mellizomba rejtett (nodi lymphatici pectorales és interpectorales), a bordaközi térben lévő (nodi lymphatici intercostales) és az emlőmirigy szélén található (nodi lymphatici paramammarii) nyirokcsomókba futnak, melyekben nagy számban vannak a kórokozók támadását elhárító fehérvérsejtek. E lencse nagyságú csomókról azonban általában mit sem tudunk, hiszen egészséges emlőknél egyáltalán nem tapinthatók. Ha begyulladnak, netán rosszindulatú daganat miatt duzzadnak meg, nyomásra érzékenyekké, fájdalmasakká válhatnak. A mellek nyirokkeringéséről az emlőrák felismerésében és kezelésében játszott szerepe miatt tettünk említést. Az emlődaganatokból elszabaduló rákos sejtek a nyirokkeringésen keresztül vándorolnak a szervezet más részeibe, ahol áttétet, szóródást okozhatnak.A mellek fejlődése
A mellek előfutárai, a mellbimbók és az alattuk lévő mirigyszövet a törzs hasi oldalán végighúzódó tejléc mellkasi dombjain fejlődnek ki, még az anyaméhben. Rendellenes fejlődés esetén egymás alatt több mellbimbó is kialakulhat. Serdülőkorban az ösztrogén hormon hatására a mellek fejlődni kezdenek, kialakul a tejmirigyek végleges száma, az emlők elnyerik felnőtt formájukat. A mirigylebenyek azonban az első szoptatásig kicsik maradnak, az emlő nagy részét kötőszövet és zsírszövet teszi ki.A magzati korban kifejlett csecsbimbók a férfiaknál is megvannak, és erogén zónaként ugyanúgy működnek, mint a nőknél, de nem fejlődnek tovább a kamaszkorban, hanem a leánygyermek mellének megfelelő állapotban maradnak. Bár tudunk olyan különleges esetről is, ahol nem csupán kifejlődtek a férfi emlői - ez amúgy rendellenes vagy betegségre utal -, de még szoptatott is velük. Alexander Humboldt 1799-ből például arról számolt be, hogy egy venezuelai parasztember az anyja halála után magára maradt gyermekét szoptatta. Megfelelő hormonadagolással ma is előidézhető a jelenség.
A menopauza után a nemi hormonok (az ösztrogén és progeszteron) szintjének tartós csökkenése miatt az emlőmirigy lassan és fokozatosan elsorvad, a lebenyek kisebbek lesznek, és csökken a mell zsírszövetének aránya is.
Az emlő és a hormonok
A női nemi szervekhez hasonlóan a mellek működésére is jellemző a havi ciklusosság, miután a nemi, főként a petefészekben termelődő hormonok erőteljesen hatnak rá. Az emlők állapotából tehát jól követhető a havi ciklus is. A hormonális szabályozás célja, hogy megtermékenyülés és várandósság esetére megteremtse a majdani utód szoptatásának alapfeltételeit.A ciklus 10. napja táján (a menstruáció első napjától számítva) az ösztrogén-termelés fokozódik, a tejcsatornácskák fejlődésnek indulnak, a mellek duzzadni kezdenek. Sok ösztrogén termelődésekor tehát a mirigy csatornahálózata fejlődik, megnő a bimbó és a bimbóudvar, a mell tömöttebb. A félidőben bekövetkező tüszőrepedés után elkezd termelődni a progeszteron, ami csökkenti az ösztrogén hatását, mindazonáltal beindítja a tejmirigyekben a mirigyhám sejtjeinek osztódását. Az ösztrogén és immár a progeszteron együttes hatására a mirigyállomány nagyon megnő, az emlők megnagyobbodnak. Közvetlenül menstruáció előtt feszül a mell legjobban, a legkeményebb és a legérzékenyebb. A megduzzadt tejmirigyek miatt akár gyanúsan csomósnak is érezhető.
Ha azonban a megtermékenyülés elmarad, s ezért a progeszteron-termelés, valamint az ösztrogén-szint ismét csökken, a tejmirigyek és -csatornák is visszafejlődnek. Ezért érződik az emlő a havi vérzés után közvetlenül puhának. Ez az időpont a legalkalmasabb a mellek önvizsgálatára, ilyenkor az emlők jól áttapinthatóak
Más állapot, ha tejtermelés is van
Más a helyzet, ha a tüszőrepedést megtermékenyítés követi. Már a terhesség első három hónapjában a (terhességi) sárgatest-hormon a mirigylebenykék sejtjeinek fokozott osztódását okozza, az ösztrogén a tejcsatornácskák növekedését serkenti. A növekedés és fejlődés mind a kilenc hónapon át tart, anélkül, hogy egy csepp tej is termelődne. Ennek az az oka, hogy a progeszteron két másik hormon termelését viszont gátolja: a hipofízis oxitocinjáét és a prolaktin-termelést.
A prolaktin serkenti a lebenykék tejtermelését, de valójában csak akkor kezd termelődni, ha a gyermek már megszületett, és a terhesség fenntartását őrző progeszteron szintje csökken. A prolaktin termelődéséhez a kezdő lökést maga az újszülött adja meg azáltal, hogy elkezdi szopni a mellbimbót. Mint egy gombnyomásra, a hipofízis megtudja a szükséget, és termelni kezdi az oxitocint. Ez a hormon simaizom-összehúzó hatású, és mint ilyen a tejcsatornácskák falának izomrostjaira (myoepithelium) hatva kinyomja a termelődött anyatejet, vagyis a tej belövelléséért felelős. A tej a tömlőknél megáll, majd a csecsemő szopásának érintésére, ún. taktilis ingerére reflexesen kipumpálódik onnan a baba szájába.
A prolaktin és az oxitocin mindaddig folyamatosan termelődik, míg a gyermek szopik. A prolaktin a nemi hormonok gátlásával a menstruációs ciklusok kimaradását okozza.
Az anyatej összetétele
Az emlő az épp csak szopni kezdő újszülöttnek előtejet készít, ami inkább hasonlít sárgás nyákos oldatra, mint tejre. Különösen gazdag immunrendszeri anyagokban, melyek az újszülöttet a különböző fertőzésektől védik. Naponta átlagosan 600 meg anyatej termelődik, de ennél jóval több és jóval kevesebb is normálisnak számít. Az anyatej összetétele még hetekig a baba korához, igényeihez igazodik. A tejmirigyek által termelt nedű átlagos összetétele: 87% víz, 7% szénhidrát, 4% zsír, 1,5% fehérje 0,3 % ásványok és nyomelemek, energiatartalma 70 kcal/100 ml, antitestek, elsősorban immunglobulin A (IgA), ami a különböző fertőzések ellen ad védelmet, immunerősítő és emésztést segítő enzimek. A helyes táplálkozással az anyatej összetétele is kedvező.Minden kebel formás, csak másképp
A várandós időszak és a szoptatás is formál a szöveteken, befolyásolja méretüket. Terhesség és szoptatás idején az emlők mérete a mirigyállomány fejlődése nyomán megnövekszik, bőrén hízási csíkok is megjelenhetnek. A szoptatás befejezése után a mirigyállomány helyét zsírszövet foglalja el. Vigyázat, a fogyókúra megtizedeli az emlők zsírszövetét is!
A mellek egyébként akár percek alatt is meg tudják változtatni formájukat. Elsőre talán meglepő, de aztán azonnal eszünkbe jut, hogy például hideg hatására a mellbimbók rögtön hegyesek lesznek. Ilyen állapotban érzékenyebbek és könnyebben ki is dörzsölődnek.
A kombinált fogamzásgátló tabletták ösztrogént és a progeszteront tartalmaznak. A magas ösztrogéntartalmú tabletták miatt az emlő megnőhet, érzékeny, fájdalmas lehet.
A nők, bár biológiailag hasonlóan működnek, intim tisztálkodási módszereik mégis egészen eltérőek lehetnek. Két szakorvost kérdeztünk, mi a helyes.
Feleslegesek az intim mosakodó szerek ?
"Az emberi szervezet testnyílásainál, a nyálkahártyán keresztül védelemmel szerelkezett fel" - mondja dr. Petróczi István. A szülész-nőgyógyász főorvos hangsúlyozza: ez igaz a születés kapujára is. A szervezet mindent megtesz, hogy a fertőzésektől védje a női nemi szervet. Erre szolgál a Döderlein-féle laktobacillus-flóra, speciális tejsavbaktériumok tömege. A hüvely anatómiai helyzete (a végbél közelsége) és élettani szerepe miatt állandó fertőzésveszélynek van kitéve. A hüvelyben számos kórokozó lehet kis számban jelen, anélkül, hogy bármilyen panaszt vagy tünetet okozna. Az említett laktobacillusok által fenntartott savas közeg megakadályozza, hogy a kórokozók elszaporodjanak, s ezáltal hüvelygyulladást, folyást okozzanak. Ez az egyensúly azonban könnyen felborulhat, ha például irrigálunk vagy tampont használunk.Az irrigálás a hüvelyöblítés olyan módja, amikor a hüvelybe enyhe nyomással folyadékot juttatnak egy csövön keresztül. Amint a folyadék elhagyja a hüvelyt, kimossa a hüvelytartalmat. "A fogamzóképes nő hüvelyének vastag és többrétegű a nyálkahártyája. Amennyiben egy nőnek hüvelyi folyása van, ez a védelmi réteg a fertőzés fennállásáig nem tudja ellátni a feladatát" - hangsúlyozza dr. Petróczi István. Ezért kell a fertőzés okát megkeresni és kikezelni. Gyakran a tisztaságra vágyó nő tesz magának rosszat a nem megfelelő ápolási szokásaival. "Hüvelyöblítésre ritkán, heti rendszerességnél gyakrabban ne kerüljön sor, lehetőleg hígított, tejsavas öblítő folyadékkal. Fertőzés kikezelése után pedig kifejezetten ajánlott az öblítés alkalmazása, egyénileg változó, hogy mennyi ideig" - vallja dr. Szőnyi György szülész-nőgyógyász. Arra azonban a szakember is figyelmeztet, hogy ezt legjobb úgy elkezdeni, hogy előbb nőgyógyászhoz fordulunk, mert a nem megfelelő alkalmazással több kárt okozhatunk, mint amennyit használunk magunknak.
A hüvelyen belüli irrigálás tekintetében országonként is megoszlanak a szokások. Az olasz nők úgy használják a hüvelyzuhanyt, mint mi a fogkefét - mondja Szőnyi György. A franciák viszont egyáltalán nem élnek vele. A magyar nőknek kisebb része választja ezt tisztálkodási eszközéül.
Használjuk a savas pH-jú mosakodószereket !
"Szinte mindenkiben felmerül a kérdés, hogy mivel mosakodjon" - mondja dr. Szőnyi György. A szülész-nőgyógyász szerint a szeméremtestet lehetőleg semleges, de még inkább savas pH-jú mosakodószerrel mossuk le, és utána mindig bő vízzel öblítsük le.Tipp
Öblögető folyadék: 1 liter forralt vízhez adjunk 1 evőkanál élő flórás joghurtot, és 1 evőkanál 10 százalékos ecetet, irrigátort pedig a patikákban is lehet kapni.
"A hüvely kémhatása savas, ezért jobb, ha a szer is az. Lúgos kémhatású szappant ne használjunk, ugyanis a szappan lúgos kémhatása felboríthatja a hüvelyváladék kémhatását és flóráját. A hüvelybe pedig szappan soha ne kerüljön. A kis ajkak felszíne másféle hámtípussal borított, ezért ha valaki érzékenyebb, még inkább ajánlott, hogy savas szerrel mosakodjon. Ezzel bajt nem csinálunk, ha kerüljük a lúgos kémhatást" - mondja a szakember.
Normál és kóros hüvelyváladék
Ha az egészséges egyensúly megbomlik, az a hüvelyben fokozott váladéktermelődéshez, kóros folyáshoz vezethet. Ilyen esetekben a váladék mind mennyiségileg, mind minőségileg megváltozik, viszkető, égő érzés, gyakori vizelési inger társulhat hozzá.
Mielőbb szakorvosi segítségre van szükség, hogy a megfelelő kezelés gyors, szövődménymentes gyógyulást eredményezzen! Fontos, hogy a természetes hüvelyváladékot el tudjuk különíteni a kóros állapottól. Ha kétség merül fel, mindig forduljunk orvoshoz, hogy biztonsággal el lehessen dönteni, miről is van szó.
Szőnyi György a következő panaszok esetében javasolja, hogy keressük fel orvosunkat: fehéres vagy sárgászöldes színű váladék; égető, viszkető érzés, kellemetlen szag; heves alhasi fájdalmak és láz.
Megvalósulhat a csoda...
Egy amerikai kutatók által kifejlesztett, új megközelítésű bionikus szem csaknem normális látást biztosíthat a vakok számára.
Neked természetes, hogy minden nap felkelsz, kinyitod a szemed, körbenézel és látsz. Közben persze eszedbe sem jut, milyen szerencsés is vagy, ellentétben a világtalan társaiddal. Pedig több mint 20 millió ember vak, vagy vakság által fenyegetett. Ők lehetnek akár boldogabbak, mint te és persze, tudjuk azt is, hogy teljes életet élnek, de mégsem láthatják nap mint nap a szeretteik vonásait, sem a hónapról, hónapra változó természet ezer arcát. Most azonban végre változhat a helyzet egy közelmúltbeli kutatásnak köszönhetően! A szakemberek ugyanis jelentős eredményeket értek el úgy, hogy a retinába ültetett eszközökkel igyekeznek helyreállítani az elvesztett látást, így segítve a vak embereken. Márpedig a természetes fotoreceptorok mesterségessel való pótlása reményt adhat a látás bizonyos fokú helyreállítására.
A vakság 80 százaléka megelőzhető, gyógyítható
Ebbe a körbe tartozik a cukorbetegség szövődményeként létrejövő vakság, melynek akár 95 százaléka elkerülhető lenne. Ám a leggyakoribb vaksági okok között megtalálható az időskori makuladegeneráció, vagy a rövidlátás, a zöld- és szürkehályog is. És ide tartozhatnak az örökletes retinaelváltozások is, melyek aránya a vakságot kiváltó okok között nem éri el az 1 százalékot, viszont ezek kezelésében sok az újdonság. Ilyen sikeres eljárás a genetikai terápia, amit Amerika és Anglia egy-egy központjában már alkalmaznak kísérleti jelleggel.
A fényérzékelő receptorok elpusztulásának kezelésében egy másik újdonság az elektronikus chip beültetése, azaz a retinaimplantátum. A chip felfogja a fényt, majd átalakítja árammá és ingerli a megmaradt idegsejteket. Így bizonyos fokig visszaadható a látás, az illető képes lesz tájékozódásra. Ezen a téren hozhat áttörés a mostani fejlesztés is.
A bionikus szem
A kutatók hihetetlenül megnövelték a retina implantátumok teljesítményét annak a kódnak a megfejtésével, amely vizuális jelekkel kommunikál az aggyal. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában nemrég ismertetett eredményről a fejlesztők épp ezért azt tartják, hogy segítségével olyan retinaimplantátumok készíthetők, melyek jelentősen megváltoztathatják az emberek életét. A jelenlegi implantátumok közül ugyanis a legjobbak is igen korlátozott mértékű látást biztosítanak, a páciensek csak fényfoltokat és durván kontrasztos éleket látnak a beültetés után. Nem így ennél a fejlesztésnél, ami csaknem normális látást ígér az érintetteknek. A New York-i Cornell Egyetem kutatóinak mostani fejlesztése azon alapul, hogy megfejtették, miként jutnak el a vizuális jelek az agyba. Ezzel pedig nagymértékben tudtak javítani a szem ideghártyájához kerülő implantátumok teljesítményén.
A kommunikációs kód tulajdonképpen az elektromos impulzusok meghatározott mintázatát jelenti. A tudósok ezt a mintázatot építették be a készülékbe, és ezzel közel kerültek ahhoz, hogy visszaállítsák a fényérzékeny sejtekkel nem rendelkező vak egerek normális látását. Ezt igazolták az ellenőrzőtesztek is, melyek során az állatok képesek voltak szemükkel képeket követni, és arckifejezéseket felismerni. Az eszközből származó elektromos jelekre alapozott képrekonstrukció egy baba arcának felismerhető vonásait mutatta. Ezzel szemben a standard, ma még szokásosan alkalmazott retinaimplantátum, amely nem tartalmazza az új kódolóegységet, csupán világos és sötét pontok zavaros mintázatát adta.
Forrás : www.wellnesscafe.hu
Szerző : T. Fodor Ildikó
A parlagfű magas pollenkoncentrációja miatt Nyíregyháza környékén már fekete, a hat fokozatú skálán ötödik szintű riasztás van érvényben.
Az elmúlt héten országszerte jelentősen nőtt a parlagfűpollen-terhelés - írta az ÁNTSZ a Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer (PPRR) legfrissebb jelentésére hivatkozva. Ennek nyomán az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) amellett, hogy Nyíregyháza környékén már ötödik fokozatú riasztást rendelt el, gyakorlatilag a teljes Tiszántúlra, illetve ezzel egybefüggően a Hernád völgyétől keletre eső területekre, továbbá Somogy megye nagy részére sötét bordó, azaz negyedik fokozatú riasztást adott ki a parlagfű magas koncentrációja miatt.
Ezen felül a levegő parlagfűpollen-tartalmának heti átlagértéke szinte az ország teljes területén meghaladta köbméterenkénti 100-as pollenszámot, így az ország jelentős részén bordó, azaz harmadik fokozatú riasztás van érvényben.
Az ÁNTSZ szerint valamivel jobb a helyzet az Alpokalján, Tatabánya és Eger környékén, továbbá a Duna alsó szakasza mentén az országhatár felé szélesedő sávban, de még ezeken a területeken is vörös, vagyis másodfokú riasztás van érvényben.
"A parlagfűre érzékenyek számára mindez már komoly allergiás tüneteket jelent" - hangsúlyozta az ÁNTSZ. Ezért a parlagfűre érzékenyeknek azt javasolják, rendszeresen szedjék ajánlott gyógyszereiket. Azok számára pedig, akik most kezdenék meg szabadságukat, azoknak belföldi pihenésre az erdővel borított magasabban fekvő hegyes területeket, illetve külföldi nyaralás esetén a tengerpartokat, magashegységi régiókat ajánlják.
Az általános pollenhelyzetről szóló rendszeres jelentések mellett a parlagfűhelyzetről az idén is külön tájékoztatnak, az OKI által tavaly indított riasztási rendszeren keresztül. Ezen a térképen ábrázolják, hogy az ország különböző területein milyen magas a levegő parlagfűpollen-szennyezettsége. A pollenkoncentráció szintjeit 9 fokozatú színskálával jelzik, külön táblázatban adnak tájékoztatást a különböző értékek egészségre gyakorolt hatásairól.
A parlagfű mellett viszont továbbra is többféle allergén növény okozhat tüneteket az allergiásoknál. Az ÁNTSZ szombati jelentésében azt közölte, hogy az OKI-hoz eddig beérkezett adatok szerint magas koncentrációban mérték a csalánfélék és a kender virágporát is. Ezek mellett a libatopfélék virágpora is elérte a tüneteket okozó mennyiséget, szegeden pedig a pázsitfűfélék és az útifű pollenszemeiből mértek tüneteket okozó mennyiséget.
Mire figyeljenek a nők ?
Szúrás, fájdalom a karokban és a mellkasban, émelygés, nyirkos és hideg bőr - a nőknél ezek mind a szívroham előrejelzői lehetnek. Ha ilyet tapasztal, azonnal orvoshoz kell fordulni !
Amint arról dr. Mary Ann McLughlin, a New York-i Mount Sinai Orvosi Központ munkatársa beszámolt, a fenti tünetek tipikus előjelei a nők szívrohamának, ezért, aki ilyet tapasztal, sürgősen forduljon orvoshoz. A szakember kifejtette, hogy szívroham esetén minden perc számít, hiszen minél tovább marad oxigén nélkül a szív, annál több károsodás éri a szívizomzatot. A szívroham akkor következik be, ha a véráram, amely oxigént szállít a szívizomba, valami miatt nagyon lecsökken vagy teljesen elzáródik az útja. Noha az Egyesült Államokban a nők között ez a vezető halálok, a legtöbben még mindig félreértelmezik az előjeleit, ezért későn kerülnek kórházba. Az Amerikai Szív Társaság mindenki figyelmét felhívja arra, hogy a mellkasban érzett, percekig tartó kellemetlen nyomás, szúró érzés, az egyik, vagy mindkét karban, netán a háton, nyakon, állkapcson vagy gyomorban érzett fájdalom, illetve a légszomj, émelygés mind-mind figyelmeztető jelek lehetnek, ezért aki ezeket észleli magán, azonnal hívja a mentőket.
O"Donnell csupán másnap fordult orvoshoz, addigra szívkoszorúere már 99 százalékban elzáródott, ezért szinte csoda, hogy túlélte a szívrohamát. Természetesen sokat tehetünk annak érdekében is, hogy a bajt megelőzzük: figyeljünk testsúlyunkra, rendszeresen ellenőriztessük koleszterinszintünket, és táplálkozzunk egészségesen.
A depresszió valósága: a tudományos kutatás eredményei
A depresszió régen ismert mentális betegség, mindenütt, minden korban előfordul, bárkit érinthet. Kezeletlenül hosszantartó, visszatérő állapotot jelent súlyos testi és lelki következményekkel. A szakszerű kezelés viszont tartósan tünetmentessé tehet.
Mióta ismerjük a depressziós állapot tüneteit ?
Amióta írott történelem létezik. Tökéletes leírását találjuk a Bibliában (Saul, Jób), a Gilgames eposzban, az egyiptomi feljegyzésekben, Hippokratészről és Avicennáról már nem is beszélve. Nem csupán létezett depresszió azokban a régi időkben, de a tünetei is pontosan ugyanolyanok voltak, mint ahogy azt ma ismerjük. A tudomány, az irodalom és a képzőművészet története is azt bizonyítja, hogy a depresszió legalábbis egyidős az emberiséggel. Szó sincs tehát újfajta, "modern civilizációs" betegségről.Mióta tekintik betegségnek ?
Már Hippokratész betegségnek ("melankóliának") tartotta 2500 évvel ezelőtt, de a rákövetkező évszázadokban ezt egy ideig elfelejtették. Az újkori pszichiátria születésével egyidőben, tehát úgy három évszázada figyelték meg újra a depressziók típusos tüneteit és szabályosan ismétlődő, gyakran előre látható lefolyását. Azóta a pszichiátriai szakirodalomban, és természetesen minden egyetemi tankönyvben központi helyet foglal el a depressziós zavarok - mindig az adott kornak megfelelő - leírása. Tudásunk gyarapodásával persze ezek a leírások változtak, egyre pontosabbá váltak: a mai diagnózisok alapjait 30-40 évvel ezelőtt fogalmazták meg.Csupán "lelki probléma", netán "képzelt betegség", vagy van valóságos testi, biológiai alapja ?
Betegség, mivel addig egészséges emberekben támad, felismerhető (jellegzetes és ismétlődő) tünetekkel jár, lefolyása megjósolható és orvosi kezeléssel kiszámítható módon befolyásolható. Ezen felül az elmúlt évtizedekben sok - néha szinte zavarba ejtően sok - agybiológiai, élettani eltérést, kóros változást, működészavart találtak depressziós emberekben.
Megváltozik az agy ingerületközvetítése, a hírmolekulák ("transzmitterek") működése, a hormonok elválasztása, a napszaki ritmus, a gének aktivitása, az idegsejtek kapcsolatainak száma, sőt azok puszta túlélése - felsorolni is nehéz. Ezek a mai eszközeinkkel közvetlenül látható és mérhető változások hol a depresszió tüneteivel járnak együtt, hol tünetmentes állapotban is kimutathatók, tehát inkább a depresszióra való hajlamot jelzik. Miért fontos idejében felismerni és kezelni ? Mi történhet a kezeletlen depressziós emberrel ?
Az első depresszió néhány (kínkeserves) hét után kezelés nélkül is elmúlhat, ami csalóka látszat: a tünetek minden második emberben visszatérnek. A harmadik depresszió esélye már 80-90%, a negyediké még nagyobb. A visszaesések egyre súlyosabbak, egyre makacsabbak, egyre kisebb "kiváltó ok" kell hozzájuk, és egyre kevésbé reagálnak a kezelésre. Az ismétlődő depressziók tönkreteszik a munkaképességet, a társas kapcsolatokat, lerombolják az élet értelmét és összes örömét.A depressziós emberek egy része alkohollal vagy más szerekkel próbálkozik, mások minden reményt feladva öngyilkosok lesznek (az öngyilkosság legfőbb kockázata a kezeletlen depresszió!). Számos "testi" betegség, szívinfarktustól a hormon- és immunbetegségeken át a rosszindulatú daganatokig, depresszió mellett gyakoribb, nehezebben kezelhető és súlyosabb következményekkel szokott járni.
Melyek a mai depressziókutatás fő irányai, fő kérdései ?
A tünetekhez vezető folyamatokról sokat tudunk, de az igazi kiváltó okokat ma is csak részben ismerjük. A legfontosabb kutatások a genetikai sérülékenységet, valamint a környezeti hatások iránti fogékonyság biológiai tényezőit vizsgálják. A depresszió ugyanis a kettő kölcsönhatásának ("interakciójának") eredménye. Ezért fontos a pszichológiai események agyi hatásait megérteni, és megfordítva: ugyanilyen fontos az agyi változások lélektani, viselkedésbeli következményeit tisztán és világosan látni.Mi a cél a depresszió kezelésében ?
A "gyógyulás" azt jelentené, hogy a tünetek elmúltával kezelésre se legyen tovább szükség - ezt ma még nem ígérhetjük. A reális cél a "remisszió" = gyakorlatilag tünetmentes állapot, ami már nem akadályozza az életvitelt és a teljesítőképességet, az emberi kapcsolatokat, a függetlenséget, az örömöt és az örömszerzést. Ez a cél szakszerű kezeléssel - amikor azzal a beteg is egyetért és együttműködik - a depressziós zavarok többségében elérhető.Milyen kutatások folynak ma a depresszió kezelésében ?
Egyfelől egyre hatékonyabb és egyre kevesebb mellékhatást okozó gyógyszereket keresünk. A gyógyszerek hatását követve egyre jobban értjük a depressziós tünetek keletkezésének okait, az így szerzett tudás pedig újabb és jobb ("célzottabb") gyógyszerekhez vezet. Másfelől hasonló kutatások folynak a pszichoterápiák területén: ma már ott is elemzik, követik és mérik(!) az alkalmazott módszerek hatásait, hogy azután a tapasztalatból egyre újabb és hatékonyabb eljárásokat fejlesszenek ki. Voltak-e, vannak-e depresszióban magyarországi kutatások? Milyen eredmények fűződnek magyar kutatók nevéhez ?
A nemzetközileg elismert alapkutatásoktól a klinikai (betegeken végzett) megfigyelésekig ott voltak - ott voltunk - az élvonalban. Alig két évtizeddel ezelőtt Magyarország a világranglista kilencedik(!) helyén állt a pszichiátriai közlemények súlyának, "impaktfaktorának" listáján. A szakirodalom ma is idézi a magyar kutatási eredményeket a depresszió, a szorongás, különösen pedig az öngyilkossági hajlam genetikai, agyélettani, biokémiai és hormonális tényezőiről.
A depressziók előfordulását, gyakoriságát országosan felmérő magyarországi vizsgálatok, vagy az öngyilkosság és a depresszió eredményes kezelése közötti kapcsolatot elemző kutatások ma is világszerte érdeklődést keltenek és nagy figyelmet kapnak.
Olvasunk olyan véleményeket, hogy az antidepresszívumok (a depresszió elleni gyógyszerek) csak annyit érnek mint a beléjük vetett hit (a placebo), az orvosok pedig a gyógyszeripar nyomására írják fel ezeket. Mit mutatnak a tudományos kutatás eredményei ?
Ezek a kijelentések tudatosan és szándékosan félrevezetőek. Ha egy új szer a kutatásokban nem múlja felül a placebo-t, akkor soha nem lesz belőle receptre felírható orvosság. Akkor sem, ha nincs adatokkal igazolt előnye - erősebb hatása, vagy kevesebb mellékhatása - a már meglévő szerekhez képest. Azt pedig végképp senki nem hiheti el komolyan, hogy a világ összes orvosa több mint ötven éven át depressziós betegek millióinak csupa hatástalan szert ír fel, és ezt ennyi idő alatt se ők, se a betegek nem veszik észre... csak az a néhány "kritikus"...
Az ínysorvadásokról
Amit tudni kell a jelenségről
A fogszuvasodás és az ínysorvadás az egészséges fogazat két legádázabb ellensége. Ámde mindkettő megelőzhető. Nézzünk szembe az íny betegségeivel.
Az íny betegségei a fogszuvasodás mellett a szájüreg második leggyakoribb megbetegedései közé tartoznak. Itt valójában tehát nem a fog, hanem a fogíny és fogágy megbetegedéséről van szó. A fogágy ad helyet a fogaknak, és egyúttal azok rögzítésében játszik szerepet. A fogágy négy részből áll: íny, gyökércement, gyökérhártya és a fogakat beágyazó (alveoláris) csont. Az ezeket érintő betegségeket összefoglaló néven fogágybetegségeknek hívjuk. A fogágybetegség kialakulásában elsősorban az el nem távolított fogkő, és a helytelen fogtisztítás játszik szerepet. Ha a fogíny gyulladt, gingivitisztről beszélünk. Ha a gyulladás továbbterjed a fogágyra parodontitiszről van szó.
A leggyakoribb fogágybetegségeket az ínygyulladás, ínyvérzés, tasakképződés, fogágysorvadás képezik. Mindezek a betegségek sokszor a fog elvesztéséhez vezetnek. A legegészségesebb fognak sincs esélye a megmaradásra a meglazulás után.
Fogínygyulladás
Az ínygyulladás sokszor lassan, észrevétlenül kezdődik. Figyelmeztető jel a túlérzékenység, amely jelentkezhet a hideg, vagy meleg, valamint az édes és savanyú ételek fogyasztása esetén. Az első jelek egyike lehet a fogmosáskor jelentkező ínyvérzés. Ilyenkor hajlamosak vagyunk arra, hogy még óvatosabban mossunk fogat és kerüljük a kemény ételeket. Az ínyvérzés azonban lehet egyéb betegség, vitaminhiány tünete is, ezért mindig konzultáljunk fogorvossal.
Fogínygyulladás valószínű akkor, ha az ínyvérzés duzzanattal, pirossággal és fájdalommal jár. Nagyon fontos a korai felismerés mellett a megelőzés is, hiszen sok pénzt, kellemetlenséget takaríthatunk meg vele, nem beszélve a fogaink megőrzéséről.
Az egészséges ember szájában állandóan jelen vannak mikroorganizmusok, amelyek lehetnek baktériumok, vírusok, gombák, protozoonok. Az egészséges szájnyálkahártya ellenáll a betegségek kialakulásának, a száj mikroflórája és a szervezet ellenállása normális körülmények között egyensúlyban van. Ha ez az egyensúly bármilyen okból felborul, a szájban gyulladás keletkezik és ennek egyik következménye az ínygyulladás.
A gyulladásnak többféle oka lehet. A helytelen fogmosás következtében az ínyre rárakódott baktériumokat tartalmazó lepedék közvetlenül érintkezik az ínnyel, és annak gyulladását váltja ki.
Fontos az az idő is, amit a baktériumok kapnak a szaporodáshoz. Ha étkezés után nem mosunk fogat, a baktériumok lehetőséget kapnak a szaporodásra, az íny elleni támadás megindítására. A nem megfelelő fogpótlás, a hiányos rágás miatt a szájüreg természetes öntisztulása megszűnik, ami szintén gyulladás kialakulásához vezet. Az ínygyulladást okozó lepedék összetétele különbözik a fogszuvasodást előidézőétől. Valószínűleg azért látjuk gyakran, hogy vannak, akik inkább a fogszuvasodásra hajlamosak, míg mások főként a fogágybetegségre, és ez elsősorban a szájban élő mikroorganizmusok összetételétől függ.
Az ínygyulladás kialakulásában fontos szerep jut a nem megfelelő rágásnak és a táplálék összetételének is. A jó rágás megkönnyíti az emésztést, amellett megakadályozza a lepedék, a fogkő felhalmozódását, gátat szabva ezzel az ínygyulladásnak.
Periodontitis, periodontózis
Ugyanúgy, mint a fogszuvasodás esetében is itt is a fő bűnös a bakteriális lepedék, plakk. Az el nem távolított plakkból kemény lerakódás képződik, amit fogkőnek nevezünk. A fogkőben lévő baktériumok szétroncsolják a fogak támasztószöveteit. Ebből adódóan az íny elválik a fogaktól, és tasakok jönnek létre, ahol még több lepedék tud összegyűlni, kialakul egy úgynevezett cirkulusz viciózus. Ezek az ínytasakok egyre mélyebbé válnak, ami által a lepedék egyre mélyebbre hatol a gyökerek mentén. Az ínysorvadás a fogágygyulladások súlyosabb kísérője. A sorozatos gyulladás következtében a szövetek elhalnak, az íny zsugorodni, sorvadni kezd. Ilyenkor az ellenálló, ép fogak gyökere meglazul és a fog kihullik.
A szuvasodás és az ínysorvadás a fogazat két legádázabb ellensége. De jó hír, hogy mindkettő megelőzhető. A fogak, az íny egészséges állapota gondos odafigyeléssel fenntartható. Nagyon fontos a saját magunk által elvégzett rendszeres és gondos szájápolás, vagyis nagyobb felelősségvállalás szükséges ahhoz, hogy fogaink egészségesek maradjanak. Másrészt a fogorvos rendszeres felkeresése, lehetővé téve a megfelelő fogorvosi ellátást, a fogtisztítás, fogkő-eltávolítást.
Az internetes vásárlók figyelmébe...
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal szerint az Amerikában gyártott bizonyos étrend-kiegészítő készítmények nem engedélyezett gyógyszerösszetevőt tartalmaznak - adta hírül a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT).
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) riasztása szerint az Amerikai Egyesült Államokban gyártott étrend-kiegészítő készítményként megjelölt - ismertetése szerint sportolóknak szánt különleges táplálkozási célú élelmiszerek - a Jack 3D, a Hemo-Rage, a Lipo-6 Black és a NeuroCore megnevezésű készítmények nem engedélyezett gyógyszerösszetevőt (1,3 dimethylamylamine - DMAA), az amfetaminhoz hasonló, koffeinnel párosulva az emberi egészséget súlyosan veszélyeztető összetevőt tartalmaznak.A neten vásárlók legyenek éberek !
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal a riasztást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóságától kapta, az Európai Unió tagállamaiban működő gyors vészjelző rendszeren (RASFF) keresztül kapta.
Paprika, sárgarépa és a többiek...
Ha odafigyelünk étrendünkre, sokat tehetünk azért, hogy megőrizzük egészségünket. Nézzünk néhány ötletet és tanácsot annak érdekében, hogy minél egészségesebben tápláljuk szervezetünket, testünket és lelkünket egyaránt.
Egy sárgarépa biztosítja az összes béta-karotint, amire szervezetünknek szüksége van. Ez a tápanyag egy erőteljes antioxidáns, mely segít megelőzni a szabad gyökök káros hatását. Elengedhetetlen az egészséges bőrhöz, hajhoz, szemhez illetve látáshoz is.
Csökkentsük az olaj használatát...
A legjobb, ha beszerzünk egy olajtartályt (töltsük fel jó minőségű olívaolajjal), melyből spriccelni tudjuk az olajat, így sokkal kevesebbet fogunk belőle használni, mintha evőkanállal adagolnánk. Permetezzük be vele a húst vagy a krumplit, és süssük készre. Így elkerüljük a bő olajban való sütést.
Együnk kevesebb sót...
A feldolgozott élelmiszerek, a készételek rengeteg sót tartalmaznak, ezért inkább kerüljük ezek fogyasztását. Átlagosan 9 g sót eszünk meg naponta, ez 50% - kal több, mint a felnőtteknek ajánlott maximális napi 6 g. A túl sok só magas vérnyomást okozhat, amely a felnőtt lakosság egyharmadát érinti, valamint növeli a szívbetegségek és a stroke kialakulásának kockázatát.
Együnk rostban gazdag ételeket...
Válasszunk magas rosttartalmú teljes kiőrlésű gabonaféléket, ezáltal növeljük a szervezetünkben a kalcium, a vas és a cink szintet.
Együnk minél több cinket...
A pulyka és a kesudió a legjobb cinkforrás. Immunerősítő hatása miatt elengedhetetlen, emellett segít a sebgyógyulásban.
Héjában sült krumpli, mint gyors étel...
Tálalhatjuk friss salátával, tejföllel, különböző ízesítésű öntetekkel. Sovány sonkával, csemegekukoricával feldobhatjuk ezt a könnyen elkészíthető ételt.
Az ízletes napraforgómag...
Egy kis maréknyi kétszer annyi E-vitamint tartalmaz, mint amire a legtöbb embernek szüksége van egy nap. Ez a vitamin segít a sebek gyógyulásában és megakadályozza a hegesedést.
Kerüljük a hidrogénezett zsírokat...
Hidrogénezett zsír akkor alakul ki, amikor a tiszta növényi olajat feldolgozzák egy jobb íz elérése, valamint a hosszabb eltarthatósági idő érdekében. Ezek rossz hatással vannak szívünk egészségére, ezért mindig figyelmesen olvassuk el a termékek címkéjét, mielőtt megvásárolnánk.
Együnk minél több zöldséget...
A zöldségek vitaminokban, ásványi anyagokban, antioxidánsokban gazdagok. Egyensúlyban tartják szervezetünket, energiával látnak el, frissítenek. Egyik legjobb elkészítési módjuk a saláta, amit a következő néhány trükkel könnyedén változatossá tehetünk.
1. Paprika, retek, gomba, sárgarépa, kukorica és újhagyma hozzáadásával különböző ízeket és tápanyagokat adhatunk salátánkhoz.
2. A különböző típusú salátalevelek - minél sötétebb a levél, annál több tápanyagot tartalmaz - nagyon egészségesek, érdemes őket variálni.
3. A spenót és a vízitorma rengeteg ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, valamint különleges ízt varázsol a salátánkhoz, próbáljuk ki és fogyasszuk rendszeresen.
4. A friss fűszernövények izgalmassá teszik salátánkat, adjuk hozzá frissen, apróra vágva.
5. A változatosabb íz kedvéért pedig használjunk különböző ízű önteteket, egy kevés hidegen sajtolt olaj, balzsamecet vagy ízesített ecet felhasználásával.
Nem titkolhatjuk érzéseinket !
A libabőr tudományos és társadalmi vonatkozásait vizsgáló kutatásból az derült ki, hogy a piloerekció a csodálat érzésével áll összefüggésben, mely fizikai reakciót nem lehet tettetni.
A kísérlet során a kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy négy hétig vezessenek részletes naplót arról, mikor és hogyan tapasztaltak libabőrösséget. A csodálat a hideg utáni második leggyakrabban hivatkozott érzés volt a libabőr okai között. A libabőrösség intenzitása is egyenes arányban állt a csodálattal, míg az irigységgel fordított arányosságot mutatott. A libabőr hiánya irigység esetén azért jelentős, mert a csodálat és az irigység is a "hatalmas másik" megfigyeléséből származik. A csodálat azonban stabilizálja a társadalmi hierarchiát, az irigység viszont aláássa azt.
Más kutatások a libabőrt a szimpatikus idegrendszer ingerlésével hozzák összefüggésbe, ami a harcolj vagy menekülj vészreakcióval áll kapcsolatban. Egy ilyen érzelmi löket befolyásolhatja a jutalmazással, motivációval és izgalommal összefüggő agyi véráramlást. Mivel a reakció hasonlít egy mentális reflexhez, a csodálat által kiváltott libabőrösséget nem lehet tettetni. Ebből a szempontból a libabőr olyan, mint egy természetes hazugságvizsgáló.
A hír, amire a férfiak nagy része várt, megérkezett: az orális szex ugyanis állítólag javítja a nők közérzetét.
Legalábbis ezt állítják azok a New York-i kutatók, akik 293 nő részvételével tesztelték elméletük igazát. A kutatók abból a feltevésből indultak ki, hogy a spermában olyan kémiai anyagok (többek között szerotonin, melatonin, kortizol) találhatók, melyekről egyenként köztudott, hogy hangulatjavító hatásuk van: épp ezért a kutatók megvizsgálták, hogy ezek az anyagok összevegyítve is képesek-e javítani a kedélyállapotot.
A 293 önkéntes résztvevő az egyik New York-i campusról érkezett, nekik az volt a feladatok a tesztnél, hogy válaszoljanak a kutatók által feltett, a szexuális életüket célzó kérdésekre. Elsősorban azokat a nőket vizsgálták, akik védekezés nélkül éltek nemi életet: a testükben ugyanis még ott vannak a szóban forgó kémiai anyagok, és kifejtik jótékony hatásukat.
A legszembetűnőbb különbség az óvszert használó és nem használó nők között az volt, hogy az utóbbiak sokkal kevesebb depresszióra utaló tünetet mutattak, mint rendszeresen védekező társaik, emellett a többség magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb és általában elégedettebb volt az életével is.
Forrás: The Daily Mail
Sorban megcáfoljuk mindet !
Több mint ezer, erősen illékony összetevőt mutattak már ki a kávéból - ezeknek köszönheti jellegzetes illatát, amelynek már belélegzése is élénkítő, üdítő hatású. Tudta, hogy napi 2-3 jó minőségű kávénak egészségvédő hatása is lehet?
1. A kávé vízhajtó hatású és csontritkulást okoz
Kutatások szerint a mérsékelt mennyiségben fogyasztott koffein nem okoz kiszáradást, elektrolithiányt, mivel a koffein csak a sejtek közötti terek víztartalmát csökkenti, a sejten belüli folyadékmennyiséget nem befolyásolja. Csupán a nagy dózisban (legalább 250 mg) elfogyasztott koffein rendelkezik diuretikus (vízhajtó) hatással, ám ehhez gyors egymásutánban legalább 4 kávét kellene meginni. Jó, ha tudjuk, hogy a rendszeres koffeinfogyasztók idővel hozzászoknak ehhez a hatáshoz is.
Egyes tanulmányok arra utaltak, hogy a koffein növeli a vizelettel történő kalciumürítést, ám az újabb eredmények szerint ez a veszteség meglehetősen minimális, napi 2-3 kávé nem befolyásolja a kalciumegyensúlyt vagy a csontsűrűséget. A túlzott (napi 6 adagnál is több) kávé kis mértékben fokozhatja ugyan a vizelettel történő kalciumkiválasztást, ám ez főként a kevés kalciumot fogyasztó nők számára jelenthet kockázatot. 2. A kávénak csak káros hatásai vannak
Bár sokáig mumus volt a legtöbb ember számára, és vérnyomásemelő hatásaira figyelmeztettek, jó tudni, hogy a kávé (mértékletesen fogyasztva) nagyon jó hatással lehet a szervezetünkre. Tudta-e például, hogy a vörös áfonya, a sütőtök, a paradicsom és az étcsokoládé mellett a kávéban is nagyon sok az antioxidáns? Egy csésze kávé több mint kétszer annyi antioxidánst tartalmaz, mint a hasonló mennyiségű zöld tea. Márpedig antioxidánsokra szükségünk van: ezek támogatják a szervezetünket a káros szabadgyökökkel szembeni küzdelemben. "A civilizációs ártalmak miatt szervezetünkben felszaporodó káros szabadgyökökkel az élelmiszerekben megtalálható antioxidánsok képesek felvenni a harcot" - mondja Szűcs Zsuzsanna, a Nestlé dietetikusa. Kedvező hír az is, hogy a napi, rendszeres kávéfogyasztás csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A kávé egyébként niacint, káliumot, magnéziumot és mangánt is tartalmaz, a koffein pedig gyorsítja a szervezet anyagcseréjét, miközben kalóriatartalma elenyésző - tehát üresen vagy édesítőszerrel fogyókúrázóknak is hasznos.3. A kávé rossz hatással van a szívre, és akinek magas a vérnyomása, nem ihat kávét.
Kutatások szerint a jól beállított vérnyomással rendelkezők is nyugodtan elfogyaszthatnak napi 1-3 csészével. A koffeinfogyasztás ugyanis nem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ez a tévhit talán azért tarthatta magát ilyen sokáig, mert a sok kávét fogyasztók között az átlagnál több a dohányos, aki fizikailag inaktív, stresszes életet él, sok telített zsírsavat tartalmazó ételt iszik és magasabb az alkoholfogyasztása.Érdekesség
Egy átlagos presszókávé koffeintartalma 40 mg, míg másfél deci instant kávéé akár 65 mg is lehet. Egy csésze tea 150 mg koffeint tartalmaz, egy tábla (100 gramm) étcsokoládé pedig 90 mg-ot! A koffein átlagos felezési ideje (tehát amennyi idő alatt a szervezet az egységnyi idő alatt elfogyasztott koffeinmennyiség felétől megszabadul), nagyjából 3 óra.
Tudta-e ?
A koffein egy alkaloid, ami több mint 60 növény (például kávé, mate tea, kakaó) magjában, leveleiben és termésében előfordul. A központi idegrendszert serkentő vegyület javítja az éberséget, a koncentrációt. A kávék koffeintartalma tág határok között változik: a robusta kávé több mint kétszer annyi koffeint tartalmaz, mint az arabica.4. Az instant kávé nem is kávéból készül
A magyarok körülbelül kétharmada véli úgy, hogy az instant kávéba mesterséges anyagok kerülnek a készítéskor, ráadásul egyharmaduknak fogalma sincs, hogyan és miből készül ez a fajta fekete, csupán a Nestle által megkérdezettek 16 százaléka volt tisztában azzal, hogy az instant kávé valódi kávéból készül, mégpedig arabica és robusta fajták keverékéből. A keverési arány miatt lesz más és más az üvegbe zárt granulátumok illata, íze. Az őrölt pörkölt kávét lefőzik, majd kivonják belőle a vizet - így lesz belőle száraz granulátum. Ez az oka annak, hogy az instant kávéhoz forró vizet kell önteni ahhoz, hogy visszakapjuk az eredeti, lefőzött kávét. "Sem tartósítószerre, sem adalékanyagokra nincs szükség, hogy a kávégranulátum megőrizze frissességét" - mondja Tóth Tímea dietetikus. Az instant kávé antioxidáns hatású polifenol tartalma sem tér el a hagyományos, főzött verziótól, és az élénkítő hatása sem gyengébb, mint az ugyanolyan fajtájú és pörkölésű, szemes kávéból főzött nedűnek. Más azonban a pótkávé: ennek összetevői gabonafélék, mint például a cikória, melynek íze hasonlít kissé a kávéra, ám sem koffeint, sem antioxidánsokat nem tartalmaz.
5. Az erős kávé a jó, a tej tönkreteszi a kávé hatását
Az erősen pörkölt kávékban általában kevesebb a koffein, mint az enyhe pörkölésűekben! A pörkölés ugyanis csökkenti a koffeintartalmat. A feketénkhez hozzáadott tej viszont nem ront sem az élénkítő hatáson, sem az antioxidáns-tartalmon.Az antioxidánsokról egyébként jó tudni, hogy a szervezetünk öregedéséért is felelős szabad gyökök ellen nyújtanak némiképpen védelmet. Számos antioxidáns hatású tápanyagot ismerünk, legismertebbek talán az A-, a C- és az E-vitamin, illetve a polifenolok, de jó tudni, hogy a zöldségek, gyümölcsök élénk színét adó anyagok is antioxidáns hatásúak. A kávé mellett többek között a vörösbor, a kakaó és a bogyós gyümölcsök is jelentős polifenol tartalommal rendelkeznek. Étrendünk javasolt antioxidáns tartalmára vonatkozóan pillanatnyilag tudományos ajánlás nincs. A világ számos pontján készült táplálkozási felmérések eredményei szerint az átlagos napi polifenol-bevitel 1 gramm körül alakul.
Néhány ital polifenoltartalma:
- kávé: 150-550 mg/csésze
- kakaó: 150-200 mg/csésze
- vörösbor: 200-800 mg/pohár
- zöld tea: 150-200 mg/csésze
Hogyan igyuk a kávét ?
A koffeinre érzékenyek számára a kávé élvezete továbbra is megmaradhat a koffeinmentes kávé választásával, amely esetében nem kell számolniuk a koffeinnel összefüggő esetleges negatív egészségügyi hatásokkal sem.
Forradalmasíthatják a prosztataműtétet az apró műanyag golyók...
A prosztataműtétre váró férfiak egy mikroszkopikus műanyaggolyókat alkalmazó egyszerű, új kezeléssel megelőzhetik a posztoperatív impotencia kialakulását.
Az új eljárás során helyi érzéstelenítésben, katéter segítségével apró, homokszemnél nem nagyobb méretű műanyag részecskéket juttatnak a megnagyobbodott prosztatát tápláló vérerekbe. A radiológus egy röntgenmonitoron figyeli, hol kell lerakni a golyókat, miközben a katétert a combartérián keresztül végigvezeti az ebből leágazó vérerekbe. A golyók e vérerek "ledugózásával" csökkentik a prosztatába irányuló véráramot, és ezáltal közel harmadával zsugorítják a szervet. A fennmaradó vérellátás biztosítja a prosztata egészséges szintű működését.
A Portugáliában és Brazíliában végzett kísérletek azt mutatták, hogy az eljárás hatékony és biztonságos, minimális mellékhatással jár, és nem áll fenn az inkontinencia vagy az impotencia kockázata. A San Paulo Egyetemen végzett egyik kísérlet azt bizonyította, hogy az új beavatkozás átlagosan 30 százalékkal csökkentett a prosztata méretét.
A prosztata-megnagyobbodást jelenleg műtéti eljárásokkal és gyógyszerekkel kezelik, ezek azonban különféle mellékhatásokkal járhatnak. Az új prosztata artéria embolizáció azonban kikerüli ezeket a problémákat. Már olyan esetben is alkalmazták, amikor a beteg előrehaladott prosztatarákban szenvedett, amit kezelhetetlen vérzés súlyosbított. Az eddig dokumentált tengerentúli esetek azt mutatják, hogy az eljárás kevés szövődménnyel jár, és ezek is csak a bemetszés helyén kialakuló kisebb zúzódások következményei az ágyéki területen.