Savassága miatt nagyon árt a fogaknak...
A fogorvosok figyelmeztetése szerint a gyerekek körében nagy népszerűségnek örvendő gyümölcslevek és turmixok olyan sok savas anyagot tartalmaznak, ami már veszélyezteti a gyerekek fogainak egészségét.
A fogzománc akkor kezd el pusztulni, amikor a száj pH értéke 5,5 alá süllyed. A pH skálán a 7 a semleges az 1 pedig az erősen savas hatást jelöli. Míg például a víz pH értéke 7, és a tej is alig alacsonyabb, mint 6,8, addig a kutatás során az egyik bevizsgált gyümölcslénél 2,7-es értéket mértek, ami alacsonyabb, mint a 2,9-es pH értékű ecet. Ez a bizonyos termék mellesleg 420 ml-ben 9,5 teáskanál cukrot is tartalmaz, ennek ellenére "egyszerű, természetes felfrissülés" jeligével hirdetik az üdítőitalt az üveg címkéjén, nem említve a hozzá adott cukor mennyiségét. A legsavasabb italnak a kóla bizonyult, a maga 2,5-ös pH értékével, és 12,5 teáskanálnyi hozzáadott cukorral (500 ml-ben).
A fogorvosok egybehangzó véleménye szerint a gyümölcsleveket nem önmagukban kellene fogyasztani, hanem legfeljebb a főétkezések mellé, amikor kalciumtartalmú ételeket is, például sajtot is fogyasztunk, hogy semlegesíteni tudjuk a savas hatást. A fogorvosok továbbá úgy vélik, hogy a legjobb, ha a savas gyümölcsitalokat utólag vízzel öblítik le a gyerekek, és a fogmosással is ajánlott legalább egy órát várni a magas savtartalmú italok után.
Nézzük végig a potenciális veszélyeket !
Az elmúlt 10-15 év során rohamosan emelkedett az allergiás betegek száma. Allergia számos formában felléphet, a tüneteket okozhatja például pollen, étel, lakáson belüli allergének, de nem ritka a fogászatban használt anyagok okozta allergiás reakció sem.
Érzéstelenítő és tömőanyag is okozhatja...
A fogászati allergiákat két alapvető csoportba soroljuk: a kezelés során azonnal, vagy nagyon rövid időn belül fellépő reakciók, illetve a késői, több hét, hónap vagy akár év múlva megjelenő allergiák - magyarázza dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.A kolofóniumot lenyomati anyagok, polírozó szerek tartalmazhatják. Az eugenol különböző fogászati kezelőszerek, cink-oxidos cementek alkotórésze. Okozhatnak hirtelen, néhány órán belül fellépő allergiás tüneteket az újabban gyakran használt fehér színű, fényre kötő tömőanyagok is.
A rövid időn belül jelentkező allergiás reakció jellemző tünete a beavatkozás helyén vagy közvetlen környezetében kialakult vizenyő. Amennyiben a vizenyő terjed, testszerte kiütések jelentkezhetnek, nehézlégzés alakul ki, az elsősegély után azonnali orvosi kezelés indokolt.
Implantátumok és amalgámtömés
A fémallergiák megszaporodása egyértelmű, 10 év alatt a növekedés mértéke 14-26 százalék közötti. Ehhez nagy mértékben hozzájárult a bizsuk és piercingek viselésének elterjedése és az implantációs technikák térnyerése - mondta el a főorvosnő. A késői allergiás reakciók okozói döntően a fémek, elsősorban nikkel, de lehet króm, kobalt, arany, réz, ritkán titán is. A nikkel túlérzékenység gyakran társul króm és kobalt érzékenységgel, valamint palladium és réz allergiával. A szájüregi tünetek és az ajkak kiszáradása, berepedezése, kisebesedése mellett a nikkeltartalmú fémekkel való érintkezés helyén (kézen, alkaron, nőknél nyakon, fül környékén) kialakuló jellegzetes bőrtünetek hívhatják fel rá a figyelmet. A késői allergiás reakciót okozó anyagok közé sorolható a már ritkán használt amalgám és higany is.
A higanyt a gyógyászatban konzerválószerként használják, de ezen kívül számos más területen alkalmazzák (rozsdavédők, galvanizáló anyagok, aranyozók, ezüstözők, festékek). A fogászatban az amalgámtömések alkalmazása idején növekedett meg a higany által okozott allergiás problémák száma (a higany toxikus hatása is ismert). Az előző csoportban említett fényre kötő tömőanyagok okozhatnak késői allergiás reakciót is. A tünetek ez esetben a szájban elhúzódóan jelenlévő sebek, fekélyszerű elváltozások, más esetben - igen gyakran - tartósan fennálló égő, csípő érzés formájában jelentkeznek. A panaszokat rendszerint az őket kiváltó pótlás vagy tömés eltávolítása teljesen megszünteti.
Fogorvos előtt allergiavizsgálat ?
Amennyiben tehát előfordult már egy-egy nyaklánc vagy fülbevaló viselése során fellépő bőrpír, viszketés érdemes allergológus szakorvost felkeresnünk. A teszt elvégzése során a beteg tünetmentes hát bőrére készen kapható kamrás tapaszok segítségével a vizsgálandó anyagokat felragasztjuk. A leolvasás a felhelyezést követő 24., 48. és 72. órában történik.
Az allergének pontos azonosítása nem csak fogászati kezelések, de nagyobb műtétek, protézisek behelyezését megelőzően különösen javasolt, hiszen túl az anyagi veszteségeken a beteg életminőségét is nagy mértékben befolyásoló tényezőről van szó.
Merjünk orvoshoz fordulni!
Itthon a szkizofréniát sok előítélet, tévhit veszi körül, ezektől félve számos érintett nem mer orvoshoz fordulni, nehogy kiderüljön, mi a baja. Pedig az időben kezdett, modern terápia útján a szkizofrénia is kezelhető, a beteg életminősége megőrizhető.
Nem végzet, betegség !
A szkizofrénia a központi idegrendszer megbetegedése, amely az érzékelés, észlelés, a magatartás, a gondolkodás, az érzelmek zavarát okozza. Igen súlyos terhet jelent mind a betegnek, mind a hozzátartozóknak. Fiatal felnőttkorban, 25-35 éves kor között jelentkezik legtöbbször, így hosszú évtizedekre befolyásolhatja az érintettek életét. Sajnos, e betegségről nagyon hiányosak a laikusok információi, rengeteg előítélet, a köztudatból nehezen kiirtható tévhit nehezíti még jobban a betegek helyzetét. Sok beteg ezért, még ha érzi is, hogy baj van, nem fordul azonnal szakemberhez, mert szégyelli azt. Pedig a késedelem súlyos következményekkel járhat: a kezeletlen, vagy csak későn felismert esetekben a betegek munkaképtelenné válhatnak, kórházban vagy otthon kezelt krónikus betegként, a betegségük speciális megnyilvánulásai miatt megbélyegezve, a társadalomtól elszigetelődve, szinte kiközösítve élhetik tovább az életüket. Nagyon fontos lenne, hogy minél többen ismerjék fel a betegség igazi természetét, és megértsék: a szkizofrénia nem ok a megbélyegzésre és nem is megváltozhatatlan végzet, hanem ugyanúgy betegség, mint a diabétesz vagy a magas vérnyomás.Miért kell orvoshoz fordulni ?
Nem szabad arra várni, hogy maguktól elmúljanak a jelentkező tünetek. Lehet ugyan, hogy az akut szakasz elmúltával a beteg sokkal jobban érzi magát, de kezeletlenül hagyva egyre sűrűbben és riasztóbb formában fognak újra kialakulni ezek a hevesebb tüneteket hozó állapotromlások. Mint más krónikus betegségeknél, a szkizofrénia esetében is rendkívül fontos az időben történő felismerés. Minél korábbi stádiumban kerül ugyanis szakemberhez, minél hamarabb kezdődhet el a személyre szabott, modern kezelés, annál jobb esély van arra, hogy a betegség további előrehaladása megállítható legyen, illetve, hogy a beteg állapotát tünetmentes, jó szinten stabilizálhassák. Miben segíthetnek a szakemberek ?
A szakszerű segítség első lépése a diagnózis felállítása. A betegség klinikai megnyilvánulásai alapján merülhet fel a szkizofrénia gyanúja. A pszichiátriai vizsgálat alapja a beteggel és a hozzátartozóival történő beszélgetések sora, majd ezeket a betegség egyéni jellegzetességét felderítő finomabb vizsgálatok követik, tesztek, képalkotó eljárások. A kezelés alapja a minél pontosabb diagnózis, amely a beteg állapotát, egyéni tüneteit is feltárja, megkülönbözteti más, esetleg hasonló tünetekkel járó pszichés állapotoktól: erre épülhetnek, személyre szabottan a biológiai (gyógyszeres) és az egyéb, nem gyógyszeres (pszichoterápiás) eljárások).A szkizofrénia gyógyszeres kezelése elsősorban az úgynevezett antipszichotikumokkal történik. A célzottan kifejlesztett gyógyszerek molekulái a központi idegrendszer sejtjeihez kapcsolódva képesek stabilizálni a sejtek közötti illetve a sejten belüli információtovábbító rendszerek működését, ezzel a különböző pozitív, negatív, kognitív tüneteket enyhíteni. A gyógyszerhatás kialakulásához, az érezhető javuláshoz idő kell. A beteg állapotának megfelelően, heves tünetek jelentkezésekor, illetve az esetleges társult betegségei kezelésére más gyógyszerekre is szükség lehet. Ezek "finomhangolása", az esetleges mellék- és kölcsönhatások kivédése is szükségessé teszi, hogy a beteg rendszeresen tartsa a kapcsolatot a kezelőorvosával. A szakorvos tud segíteni abban is, melyik kiszerelés a leginkább megfelelő az adott betegnek: a hagyományos illetve a szájban oldódó tablettás, az azonnali hatású vagy a hosszú távú, úgynevezett depó injekció forma biztosíthatja a legjobban a mihamarabbi javulást.
Segítség a léleknek is
A kezelések során az orvosok, terapeuták, gondozók számos egyéb, praktikus segítséget is nyújtanak a betegnek és hozzátartozóinak. Felvilágosítják például arról, milyen kezelési, gondozási, ellátási formák vannak intézményesen és ambulánsan, hol, milyen szociális segítséget vehet igénybe, milyen betegsegítő csoportok, civil szervezetek léteznek, amelyekhez csatlakozhat, milyen lehetőségek vannak például szabadidő közösségben való eltöltésére.
A mozgásszervi tünetekre figyelni kell !
Ugye nem? Márpedig gyakorlatilag ez történik, ha nem veszi komolyan azokat a tüneteket, amelyek kezdődő mozgásszervi megbetegedésre utalnak. Ezek nem csak az idősek problémái: tudta például, hogy a reuma a leggyakrabban az aktív korú nőknél jelentkezik?
Amikor nem megy a munka
Meglepő adatot közölt dr. Poór Gyula professzor, a Magyar Reumatológusok Egyesületének elnöke, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) főigazgatója: bár úgy gondolhatnánk, hogy a járványos vagy idényszerű fertőző betegségek okozzák a legtöbb munkából való kiesést, a táppénzes napok többségét, ez nem így van. Meglepő módon a köztudatban az idősebb korosztály jellemző betegségének tartott mozgásszervi betegségek a felelősek a három vagy többnapos munkahelyi távolmaradások mintegy feléért és a tartós munkaképtelenség kialakulásának hatvan százalékáért is.Egy sorsrontó betegség
Ez egy autoimmun eredetű betegség, pontos oka nem ismert. Annyi bizonyos, hogy a szervezet immunvédelmében szerepet játszó fehérvérsejtek kóros működése miatt alakul ki, mivel ezek a saját ízület szövetét, sejtjeit idegennek ismerik fel, és ellene védekező reakciót, gyulladást váltanak ki. A krónikus betegség egyszerre - általában szimmetrikusan - több ízületen zajlik, és kezelés nélkül folyamatosan halad előre, ízületi funkció-károsodásokat, deformitásokat okozva. A mozgásszervekben zajló gyulladásos folyamat igen fájdalmas, és kezeletlenül egyre rosszabb lesz, mivel a porcok körül gyulladásos szövet képződik, amely idővel egyre jobban károsítja az ízületi porcot, tokot és a csontokat, megnyújtja, elgyengíti a szalagokat is.Különböző ízületi deformitások, összenövések alakulhatnak ki, és mindez nemcsak a mozgásszervek funkcióját, hanem a beteg egész életminőségét, munkaképességét jelentősen rontja. A gyulladások leggyakrabban a kéz ízületein jelentkeznek először, de elhatalmasodhatnak bármelyik ízületen, sőt, a gyulladásos folyamat az egész szervezetre hat, például fáradtság, gyengeség, hőemelkedés formájában. Ezen kívül bőr alatti reumás csomók, könny- és nyálmirigygyulladás, szív-, tüdő-, szem-, ér- és ideggyulladás is kialakulhat, hosszabb távon a vese és a máj is károsodhat. A betegeknek mintegy a fele munkaképtelenné válik, rokkant nyugdíjra, járadékra szorul.
Sok az elhanyagolt eset
A reumás sokízületi gyulladás háromszoros arányban támadja meg a nőket, mint a férfiakat, és elsősorban a 25-50 év közötti korosztály tagjait sújtja. Magyarországon legalább ötvenezer embert érint, de a nem diagnosztizált esetek is nagyszámban fordulhatnak elő. Bár ma már hatékonyan kezelhető, mégis, sok beteg nem kap megfelelő kezelést. Poór professzor minden lehetséges fórumon küzd azért, hogy a reumatoid arthritis (RA) betegség illetve általában a gyulladásos mozgásszervi betegségcsoport érintettjei mielőbb szakorvoshoz kerüljenek. Kezeletlen állapotban ugyanis a folyamat mozgáskorlátozottsághoz, munkaképtelenséghez vezet, a szövődményes elváltozások pedig akár halálos kimenetelt is hozhatnak.Úgy tapasztalták, hogy az elhanyagolt reumás sokízületi gyulladás több évvel, akár egy évtizeddel is lerövidítheti a beteg egyébként várható élettartamát. A betegség szakszerű karbantartása a beteg és családja mellett az egész társadalom érdeke, hiszen megfelelő terápia mellett az érintettek nemcsak a fájdalmas tünetektől szabadulnak meg, hanem az egész életminőségük, munkaképességük jó állapotban megőrizhető.
Új utakon az RA terápiája
Az a gyógyszer jó, amellyel a beteg munkában tartható, amellyel az életminőségét meg lehet őrizni - foglalta össze Poór professzor. Szerencsére van ilyen a reumás sokízületi gyulladás kezelésében: az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően új, biológiai terápiát sikerült kidolgozni. Olyan, célzott hatású gyógyszerek ezek, amelyek csökkentik a gyulladást, megállítják a betegség folyamatát, megakadályozzák a rokkantságot okozó károsodást. A betegek mintegy harmadánál alkalmazható ez az eljárás.
 |
||
|
A kép illusztráció
|
A Magyar Reumatológusok Egyesületének elnöke jónak tartja a magyarországi reumatológiai ellátó hálózatot, ugyanakkor tisztán látja a gondokat is. Véleménye szerint a diagnózis mielőbbi felállítását és a hatékony kezelés elkezdését leginkább az akadályozza, hogy a beteg számára túl hosszú idő telik el a háziorvosi és a szakellátó rendszer (reumatológiai szakrendelők és az RA gyógyítására szakosodott területi centrumok) között. A minél korábbi diagnózis és kezelés fontosságát bizonyítja az a tanulmány, amely kimutatta, hogy az erozív (porc és csont) károsodás kockázata 73 százalékos azon betegek esetében, akiknél több mint egy év telik el a tünetek megjelenése és a reumatológiai szakellátás igénybevétele között.
Másik nagy probléma, hogy a reumás sokízületi gyulladásban szenvedőknek csak kis része jut hozzá a legmodernebb, biológiai terápiához. Míg az Európai Unióban a betegeknek átlagosan tíz százaléka részesül ebben, nálunk csak öt százalékuk, pedig a szakorvosok tapasztalatai szerint az érintettek mintegy egyharmadának esetében megoldást jelenthetne. A Magyarországon ezen a területen tapasztalható két alapvető probléma ráadásul egymást erősíti, hiszen az innovatív, biológiai terápia annál hatékonyabb, minél korábbi stádiumban kezdhetik el a kezelést. A szakma a betegek tájékoztatásával és a háziorvosok továbbképzésével igyekszik ezen segíteni, hogy az ellátórendszer kompetenciaszintjeit, lehetőségeit jobban megismerve mielőbb a leghatékonyabb ellátáshoz segíthessék a betegeket.
Arthritis központok:
Budapest - Országos Arthritis és Gyermekreumatológiai Központ,
Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet
Regionális központok:
Budapest - Állami Egészségügyi Központ, Budai Irgalmasrendi Kórház
Debrecen - Debreceni Egyetem, Kenézy Gyula Kórház
Eger - Markhot Ferenc Kórház
Esztergom - Vaszary Kolos Kórház
Győr - Petz Aladár Kórház
Gyula - Pándy Kálmán Kórház
Hévíz - Szent András Kórház
Kecskemét - Bács-Kiskun Megye Önkormányzat Kórháza
Kerepestarcsa - Flór Ferenc Kórház
Miskolc - Szent Ferenc Kórház, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház (gyermek)
Nyíregyháza - Jósa András Kórház
Pécs - Pécsi Tudományegyetem
Szeged - Szegedi Tudományegyetem
Szolnok - MÁV Kórház és Rendelőintézet
Szombathely - Markusovszky Lajos Kórház
Veszprém - Csolnoky Ferenc Kórház
Szerdán a történelemírásbelikkel folytatódtak a tavaszi érettségi vizsgák. Íme, a középszintű teszt megoldása. A hivatalos megoldásokat holnap reggel adja ki az Oktatási Hivatal.
A középszintű írásbeli vizsga három óráig tartott és két feladatsorból állt: az egyszerű, rövid választ igénylő, valamint a szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatta meg az egyes feladatok között és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatta. Az írásbeli feladatsort 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkották. Az összes feladat mintegy felét a XIX. és a XX. század történelme adta.
Az 1. feladat megoldása (Kattintson a feladatokra a jobb olvashatóság miatt!)
A 2. feladat megoldása
Az egyetemes történelemre vonatkozó kifejtős kérdések: a levantei kereskedelem bemutatása, illetve az ENSZ megalakítása, működése.
A magyar történelemre vonatkozó kifejtős kérdések: IV. Béla tatárjárás utáni tevékenysége, Magyarország három részre szakadásának okai, következményei, a nemzeti eszme megjelenése a reformkori kulturális életben, a kiegyezés okai, következményei, a bethleni konszolidáció gazdasági vonatkozásai, illetve a rendszerváltás után a nemzeti és etnikai kisebbségek demográfiai mutatói, jogi helyzete.
A 3. feladat megoldása
A 4. feladat megoldása
A 5. feladat megoldása
A 6. feladat megoldása
A 7. feladat megoldása
A 8. feladat megoldása
A 9. feladat megoldása
A 10. feladat megoldása
A 11. feladat megoldása
A 12. feladat megoldása
A teszt 2. részében nyolc (öt rövid, három hosszú) kifejtős kérdés közül kellett a diákoknak összesen egy egyetemes történelemre vonatkozó és két magyar történelemre vonatkozó témát választaniuk.
Az egyetemes történelemre vonatkozó kifejtős kérdések: a levantei kereskedelem bemutatása, illetve az ENSZ megalakítása, működése.
A magyar történelemre vonatkozó kifejtős kérdések: IV. Béla tatárjárás utáni tevékenysége, Magyarország három részre szakadásának okai, következményei, a nemzeti eszme megjelenése a reformkori kulturális életben, a kiegyezés okai, következményei, a bethleni konszolidáció gazdasági vonatkozásai, illetve a rendszerváltás után a nemzeti és etnikai kisebbségek demográfiai mutatói, jogi helyzete.
Az esszékérdéseknek értelmszerűen nincs egy megoldása.
Csütörtökön az angol írásbelivel folytatódott az érettségi-időszak.
Forrás : Hír24
Hirtelen szívhalálból könnyebb "hidegen" újraéledni
A hirtelen szívhalálból újraélesztett betegek testhűtéssel való kezelése jelentősen csökkenti az agyi károsodás veszélyét és javítja a biztonságos újraéledés esélyét - derült ki amerikai ideggyógyászok tanulmányából.
Statisztikai adatok tanúsága szerint a hirtelen szívhalál legtöbbször otthon, lakásban következik be, ezért hangsúlyozzák a kardiológusok, hogy ha a család valamelyik tagjának olyan betegsége van, hogy erre a drámai eseményre fokozott az esély, minden közeli rokon tanulja meg az újraélesztést.
Az Amerikai Ideggyógyászok Akadémiájának kongresszusán Alejandro Rabinstein és munkacsoportja beszámolt arról, hogy a tíz év alatt dokumentált hirtelen szívhalál esetek azon részénél, ahol a gyógyintézetekben követték ezt az új gyakorlatot, mennyivel jobban javult a betegek állapota, mint azoknál, akiknél a felélesztést követően nem folytatták a test hűtését. A kutatók egymilliónál több hirtelen halál miatt újraélesztett, majd a kórházból hazaengedett ember sorsát értékelték. A gyógyító testhűtéssel kezelt, újraélesztett betegek csaknem 12 százalékkal többen folytathatták életüket gyakorlatilag változatlanul azokhoz képest, akiknél hűtést nem alkalmaztak.
Ha hirtelen, váratlan szívhalál esetén a gyors újraélesztést követően a szív újra dobog, a test hűtése szinte azonnal elindítható. Az amerikai szakirodalomban leírtak olyan esetet, amikor a drámai esemény egy élelmiszerboltban következett be, és az újraélesztett személy testét a hűtőszekrényben lévő üdítőitalokkal hűtötték, amíg a mentőautó a kórházba ért.
Nem tudod, mikor, mennyi időre és milyen faktorszámú naptejjel merészkedhetsz ki a napra? Esetleg még szinte soha életedben nem kented be magad naptejjel, mert „fölösleges"? Interjút készítettünk Dr. Oláh Judit bőrgyógyásszal, mert mindenre kíváncsiak voltunk az egészséges napozással kapcsolatban.
Sok lány azért nem keni be magát naptejjel, mert szerintük akkor nincs is értelme napozni, hiszen egyáltalán nem barnulnak le. Mi az a faktorszám, ami még biztonságos, de mellette el lehet érni egy minimális napbarnította színt?
Sok évvel ezelőtt hallottam egy tapasztalt professzortól, hogy nemcsak az a baj, hogy egyre több a bőrrákos beteg, de a „ma hamvas őszibarackjaiból lesznek a holnap aszalt szilvái" a sok napozás- szoláriumozás miatt. Fiatal nőket vizsgálva rendszeresen megdöbbenek rajta, mennyivel idősebb a bőrük biológiai kora, mint a valódi életkoruk. Sokan egyszerre veszik igénybe a méregdrága fiatalító kezeléseket, közben ezerrel rongálják a bőrüket a szoláriumozással. Az öregedési folyamatban is a megelőzésnek van a legnagyobb jelentősége! Minden fiatalt arra bíztatok, hogy tartsa be a napozási aranyszabályokat! A napi aktivitáshoz- világos bőrtípus mellett -30 faktoros készítmény elegendő lehet. Fontos, hogy ügyeljünk arra, hogy a készítmény UVA szűrőt is tartalmazzon, mert csak ezek a krémek hatásosak. Tökéletes fényvédelem mellett is némi barna színt azért elérünk, azonban az önbarnítószerek segíthetnek abban, hogy biztonságosan legyünk barnák.
Mit tesz a bőrrel a nap, ami miatt az gyorsabban örgeszik?
A napfény hatására a bőr elvékonyodik, így könnyebben áttűnnek a bőralja erei, amitől hajszáleres és vörös lesz. Feltöredeznek a rugalmas rostok, emiatt finom, cigarettapapírszerű ráncok, később mély barázdák is megjelennek a tartósan fénynek kitett bőrön.
Mi a helyzet a száj bőrével? Ezt is ugyanúgy védeni kell a naptól, mint a többi bőrfelületet?
Az ajak bőre rendkívül finom, így a környezeti ártalmakra is nagyon érzékeny. Hasonlóképpen védeni kell a naptól, mint az arcunk bármely más területét és különösen ügyelni kell arra, hogy ne száradjon ki!
Ha kiskorunkban többször is leégtünk, azt jelenti, hogy nálunk nagyobb a bőrrák kialakulásának kockázata?
Egyre több tudományos közlemény erősíti meg azt a tényt, hogy a kisgyermekkorban és fiatal felnőttkorban elszenvedett napégés a bőrmelanoma, a bőrrákok legveszélyesebb formájának egyik fontos kockázati tényezője. Természetesen egyéb, elsősorban genetikai faktorok is befolyásolják a daganatok kialakulását, de a napfény egyértelműen rákkeltő hatású.
Milyen elváltozásokra kell különösen odafigyelni?
Amennyiben hetekig nem gyógyuló seb van a bőrünkön, forduljunk bőrgyógyászhoz. Ha barna vagy fekete folt vagy csomó nő az ép bőrön illetve korábban meglévő anyajegyünk színe, formája, mérete megváltozik, vagy az előzőleg lapos folt kidudorodik, haladéktalanul mutassuk meg az elváltozást onkológiában jártas bőrgyógyász szakembernek! A korán felismert és kezelt bőrrák gyógyítható, míg az elhanyagolt daganat a beteg halálát is okozhatja!
Szoláriumozás és a napozás nem egyformán káros, mi a különbség a kettő között?
Maradjunk abban, hogy mindkettő egyformán káros, csak a szoláriumból rövid idő alatt nagyobb mennyiségű káros sugárzást kapunk, emiatt tartják veszélyesebbnek!
Forrás : www.cosmopolitan.hu
Szerző : Birta Brigitta
Prof. Dr. Blaskó György,belgyógyász lerántja a leplet az aszpirinnel történő kezelés körüli félreértésekről.
A trombózisok két nagy csoportja
A trombózisokat keletkezésük helye szerint két nagy csoportra osztjuk, amik egyben a kezelési lehetőségeket is meghatározzák. A vénás trombózisok kialakulásának oka elsősorban a vénás keringés romlása, a véráramlás meglassulása bármilyen okból, a tartós mozdulatlanság (például gipszrögzítés), a daganatok, de még számos ok meghúzódhat a háttérben.
"A vénás trombózisok keletkezésében elsődleges szerepe van tehát az alvadási rendszerünk aktiválódásának, ezért a leghatékonyabb gyógyszerek ezen a területen az alvadásgátlók. A tévhitekkel ellentétben az aszpirin nem tartozik ezen gyógyszerek közé. Igen sok a félreértés ezen a területen, előfordul, hogy a vénás oldali trombózisokat egyszerűen aszpirinnel kezelik. Ilyenkor a z orvos azt hiszi, hogy kezel és a beteg is azt hiszi, hogy kezelve van, de közben nem születik érdemi megoldás" - ismerteti Prof. Dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus.
Az aszpirin szerepe
Az aszpirin sokkal jelentősebb szerepe van az artériás oldali trombózisok megelőzésében. Az artériás trombózisok kialakulásáért elsősorban a vérmezkék (trombociták) aktiválódása és összecsapzódása felelős. Ez az igen bonyolult, de akár 10 másodpercen belül is végbemenő folyamat elsősorban az érelmeszesedéses területeken (az úgynevezett plakkokban) jön létre, mert itt aktiválódnak és válnak tapadóssá a vérlemezkék. A vérlemezkékben végbemenő anyagcsere folyamatok közül ekkor az arachidonsav-anyagcsere lépései fontosak, ami végeredményben olyan anyagok kialakulását eredményezik, mint pl. a tromboxánok, amelyek összecsapják a vérlemezkéket, és ráadásul még érösszehúzódást is kiváltanak a kis artériákban. Az arachidonsav anyagcsere lényeges lépésének nagyhatású gátlószere az acetilszalicilsav, másképpen a jól ismert aszpirin.
Ilyen irányú hatásait a múlt század 70-es éveiben fedezték fel (ez Nobel díjat is eredményezett!), amikor már egyéb hatásait, mint a fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés stb. már régen ismertük. Ez új távlatokat nyitott a gyógyszernek, mert az artériás trombózisok a munkaképes korosztály halálozásának legfontosabb okai, hiszen szívizom infarktust, agyi trombózisokat (stroke-ot) és a végtagi artériák elzáródásait okozhatják.
Fontos tisztában lenni a dohányzás nagyon káros szerepével is: artériás trombózisnak már a gyanúja esetén is teljes nikotintilalom javasolt! Több százezer beteget magában foglaló ún. meta-analizisek igazolták, hogy egy ilyen trombotikus eseményt követően szedett, napi 100 mg aszpirin a következő esemény kialakulását hatékonyan akadályozza meg. Ezt hívják szekunder prevenciónak.
Az aszpirin nem csodaszer
Az aszpirinnel való kezelésnél azonban számos probléma adódik. A legfontosabb, hogy a betegek egynegyedének trombocitái nem reagálnak erre a gyógyszerre, ezért az aszpirin gátló hatását ellenőrizni kell. Továbbá az aszpirinnek számos kellemetlen mellékhatása van, például vérzéseket válthat ki a gyomor-, béltraktusban, az arra érzékenyekben asztmás rohamot válthat ki, stb. Bár recept nélkül is kapható, az orvos ellenőrző szerepe és a betegek kellő felvilágosultsága elengedhetetlen még az aszpirin kezelés esetén is.
Összefoglalva tehát az aszpirinnel hatékonyan védekezhetünk az artériás trombózisok ismétlődése ellen, de sem a már létrejött elzáródás oldásában, sem a vénás oldali trombózisok kezelésében nem javasolt az alkalmazása.
Fotó : Profimedia - Red Dot
Forrás : www.tromboziskozpont.hu
Matematikából középszinten közel 90 ezer diák írta meg kedden az érettségi tesztet. A helyes megoldásokat máris ellenőrizhetik a Hír24-en.
A vizsga 180 percig tartott. Először az I. feladatlapot kellett megoldani 45 perc alatt, majd a II. feladatlapot 135 perc alatt. A feladatlapokon belül a rendelkezésére álló időt a maturáló tetszése szerint oszthatta meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatta.
A II. feladatlap két részre osztható, három-három feladattal. Az első részben egy olimpiával kapcsolatos „szöveges feladatot”, egy háromszög-geometriai példát, és egyenleteket kellett megoldaniuk a diákoknak. A második részben volt egy halmazelméleti, egy logikai-átlagszámításos és egy térgeometriai feladat, ezek egyenként 17 pontot érnek, ezek közül kettőt kellett választania és megoldania a vizsgázónak.
Az 1. feladat megoldása
A 2. feladat megoldása
A 3. feladat megoldása
A 4. feladat megoldása
Az 5. feladat megoldása
A 6. feladat megoldása
A 7. feladat megoldása
A 8. feladat megoldása
A 9. feladat megoldása
A 10. feladat megoldása
A 11. feladat megoldása
A 12. feladat megoldása
A 13. feladat megoldása
A 14. feladat megoldása
A 15. feladat megoldása
Eszter becslésének eltérése: 1383 - 484,5 = 898,5
Marci becslésének eltérése: 2013,27 - 1383 = 630,27
Marci becslése tér el kisebb mértékben.
A 16. feladat megoldása
A 17. feladat megoldása
A 18. feladat megoldása
A középszintű magyarérettségi helyes megoldásait máris ellenőrizhetik a Hír24-en a diákok. Kedden 13 óra után a matematikapéldák helyes eredményeit is közzétesszük.
A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelijén a vizsgázóknak két feladatlapot (szövegértési és szövegalkotási) kellett kitölteniük. A szövegértési feladatlapra 60 perc, a szövegalkotási feladatlapra 180 perc állt a rendelkezésükre.
A megoldásokat a Klebelsberg Kuno Gimnázium magyartanárai segítettek kidolgozni. A szaktanárok jelezték, hogy több kérdésre nem egyértelmű, mi a helyes válasz, sőt, akár több válasz is elfogadható lehet.
A hivatalos megoldásokat kedden reggel 8 órakor teszi közzé az oktatási tárca a honlapján.
1. szövegértés
Az 1. feladat megoldása (a képre kattitva nagyobb, olvashatóbb a megoldás)
A 2. feladat megoldása (a képre kattitva nagyobb, olvashatóbb a megoldás)
A 3. feladat megoldása (a képre kattitva nagyobb, olvashatóbb a megoldás)
A 4. feladat megoldása (a képre kattitva nagyobb, olvashatóbb a megoldás)
Az 5. feladat megoldása (a képre kattitva nagyobb, olvashatóbb a megoldás)
A 6. feladat megoldása (a képre kattitva nagyobb, olvashatóbb a megoldás)
A 7. feladat megoldása (a képre kattitva nagyobb, olvashatóbb a megoldás)
A 8. feladat megoldása (a képre kattitva nagyobb, olvashatóbb a megoldás)
A 9. feladat megoldása (a képre kattitva nagyobb, olvashatóbb a megoldás)
A 10. feladat megoldása (a képre kattitva nagyobb, olvashatóbb a megoldás)
2. szövegalkotás
Itt a három megadott téma közül egyet kellett választaniuk a diákoknak. Az első lehetőség az érvelés feladat volt, Albert Camus A pestis című regényének egy részlete alapján. A diákoknak egyetértő vagy vitázó véleményt kellett összefoglalniuk a regény hőse által hangoztatott heroikus életfelfogással kapcsolatban. A másik választható lehetőség Arany János Tetemre hívás című balladájának elemzése. A harmadik Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című kötete két karcolatának – A jó tanuló felel és A rossz tanuló felel – összehasonlítása volt.
E kérdésekre értelemszerűen nem lehet megoldássablont adni.
Forrás : Hír24
A ma 56 éveseknek nincs érettségi osztályzata. 1974-ben úgy döntöttek a Párt oktatáspolitikusai, elég beírni a bizonyítványba, hogy a diák megfelelt a matúrán, vagy sem.
Az 1956-ban született korosztály nem tudja megmondani, hányast kapott matekból vagy magyarból az érettségin, ugyanis bizonyítványukból hiányzik az érdemjegy. Papírjuk persze van a vizsgáról, de abban csak az áll, hogy a diák megfelelt, esetleg jól megfelelt vagy nem felelt meg. E különleges évfolyam mind a mai napig kisebb bonyodalmat okoz a felvételi eljárásban, ugyanis ki kellett dolgozni, hogy mit ér a mai pontrendszerben a jól, és a csak simán megfelelt. (Előbbi középszint 100 százaléknak, utóbb középszint 79 százaléknak számítandó be.)
Más szempontból is szerencsésnek mondhatók a ma 56 évesek. Az akkori hatalom a gyerekeket túlterheltnek gondolta, akiknek túl sok tananyagot kell elsajátítani, ezért kettőre csökkentette a kötelező vizsgatárgyak számát: magyarra és írásbeli matematikára. Így aztán például történelemből vagy más tárgyakból még „megfelelt” értékelésük sincs.
Jól megfelelt, megfelelt, nem felet meg
Fotók: Kummer János
Az 1974-ben érettségizetteknél csak a Tanácsköztársaság idején maturálók „jártak jobban”: akkor ugyanis a Közoktatási Népbiztosság a „30. K. N. sz.” rendeletével 1919. május 12-én egyszerűen eltörölte az érettségit az osztályozással, a hittanoktatással, a latin- és a görögnyelvórákkal együtt. (A középiskolát ekkor végzett diákokra már nem dolgozták ki a mai rendszerre való átváltás paramétereit, kevéssé valószínű, hogy több mint 110 évesen még valaki felvételizni szeretne.)
Első korszerűsítés
1979-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium „Az érettségi és az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák korszerűsítésének tervei” címmel rakta le az új vizsgareform alapjait. Újra öt kötelező vizsgatárgyat írt elő, kialakította a közös felvételi írásbeli vizsgák rendszerét, továbbá a felvételi pontszámstruktúrát (60 középiskolai, hozott és 60 felvételi, szerezhető pont), a tantárgyközpontú felvételi vizsgát, és újra bevezette a kötelező történelemérettségit.
Ez a rendszer (és felfogás) gyakorlatilag egészen 2005-ig, a kétszintű (és a kompetenciákat jobban vizsgáló) érettségi bevezetéséig „tartotta magát”.
Második korszerűsítés
A kétszintű érettségiről szóló első döntés még 1996-ban született. 2003-ban és 2004-ben próbavizsgákat tartottak, 2005-től pedig egységesen bevezették a középfokú tanulmányokat lezáró középszintű és emelt szintű érettségi vizsgát. Az első évben leginkább a botrányoktól (idő előtt kikerültek a tételek, ezzel majdnem meg is bukott az akkori miniszter, Magyar Bálint) volt hangos a sajtó, noha gyökeresen átalakult a rendszer (a tananyagközpontú felfogás helyett a tudás felhasználására helyeződött a hangsúly).
50 százalék helyett 20
Ugyan az eredeti elképzelés – miszerint az emelt szint lenne a felvételi, a középszint pedig csak a középiskola lezárása – nem valósult meg, hiszen a felsőoktatás elfogadja a középszintű bizonyítványt is, mégis alapjaiban változtatta meg a rendszert a 2005-ös változás. Olyan országosan egységes szisztémát alakított ki, amely a különböző iskolatípusokban tanulók teljesítményét összemérhetővé teszi, egyszersmind kiváltja a továbbtanuláshoz szükséges korábbi felvételit.
Harmadik korszerűsítés
Hoffmann Rózsa jelenlegi oktatási államtitkár nem kívánja radikálisan átalakítani a kétszintű érettségi rendszerét, de már beiktatása óta hangoztatja, hogy meg fogják szigorítani a vizsga követelményeit. 2010 augusztusában tarthatatlannak nevezte lapunknak, hogy "míg Európában mindenütt 50 százalék körül van az elégséges szint, nálunk ez 20 százalék. Ez egy képmutató, a társadalmat, a diákokat becsapó rendszer, amelyben csak azért húzták meg ilyen alacsonyan a határokat, hogy biztosítsák a szakmai tiltakozás ellenében bevezetett kétszintű érettségi sikerességét. Igen, keményebb munka vár a diákokra és a tanárokra. De így volt ez egy jó évtizeddel és évszázadokkal ezelőtt is. Ezért tudott emelkedni az ország, és ez így lesz most is”.
Nemrég jelent meg az érettségiről szóló új jogszabály tervezete. Ez amellett, hogy a vizsgarendszer – valóban régen aktuális – racionalizálását célozza, többek között a vizsgatárgyak számának csökkentésével, az előrehozott vizsgák lehetőségének szűkítésével megemelné a kettes (de csak a kettes) eléréséhez szükséges minimumszintet 20-ról 25 százalékra. (Erről bővebben itt olvashat.)
Előzmények
Magyarországon 1851-ben jelent meg az a rendelet, amely bevezeti a gimnáziumi érettségit írásban „anyai vagy oktatási nyelvből” és latinból, szóbelin ugyanezen tárgyak mellett hittanból, egy másik nyelvből, görögből, földrajz és történelemből, valamint természettanból. Akkoriban a konkrét érettségi tételeket az iskolák igazgatói terjesztették fel az érettségi elnököknek, akiknek azt el kellett fogadniuk. Minden iskolában tehát más-más tételeket kaptak a tanulók.
1884-ben jelent meg az első magyarországi önálló Érettségi Vizsgálati Utasítás, amely szabályozta a gimnáziumok és reáliskolák érettségi rendjét. Ez minden iskolatípusra (gimnázium, reáliskola) egységesen öt szóbeli érettségi tantárgyat határozott meg: magyar, latin, magyar történelem, matematika, fizika. Reáliskolákban a latin helyett németből kellett szóbelizni. Négyfokozatú rendszert alkalmaztak: jeles, jó, elégséges, elégtelen. 1895-ig csak a fiúk érettségizhettek, de ekkor királyi rendelet jelent meg arról, hogy nők is felvehetők az egyetemek bölcsészeti és orvosi karára, valamint gyógyszerészeti tanfolyamaira. Ehhez persze az kellett, hogy a lányok is maturálhassanak. Az érettségi rendszeren ezután már csak kisebb módosításokat hajtottak végre az évszázad első felében.
Hétfőn magyar!
1948-ban bevezették a szakérettségis tanfolyamokat, amelyek 1955-ig folyamatosan működtek. Ez kezdetben egyéves, majd 1951-től kétéves bentlakásos tanfolyam volt olyan középiskolát nem végzett munkás- és parasztfiatalok számára, akik itt két év alatt elsajátították a középiskolai anyagot, majd érettségi vizsgát tettek. Szakérettségivel azután főiskolai vagy egyetemi szakon folytathatták tanulmányaikat. A hét év alatt mintegy 15–20 ezer munkás- és parasztszármazású fiatalt, illetve felnőttet juttatott be a felsőoktatási intézményekbe a kormány. (Az érettségi ilyen időleges formája a középiskolázás szempontjából hátrányos helyzetű társadalmi rétegek gyorsított ütemű szakmai és kulturális felzárkóztatását szolgálta, egy, a rendszernek elkötelezett értelmiség kialakítását, azaz direkt politikai célokat.)
Központosítás, kétszintűség
Az ötvenes években gyökeres változás következett be a rendszerben. 1949-ben központosították az érettségi tételeket, 1952-ben pedig bevezették az egyetemi felvételi vizsgát, amelynek eredményeképp az érettségi egyre inkább csak a középiskolai tanulmányok záróvizsgájává vált. Ezzel az évek során egyre jelentéktelenebbé és formálisabbá vált, ugyanis a felvételi vizsga jelentette a továbbhaladás próbakövét. Ez így volt a már említett 1979-es reform után is.
A 2005-ös reform radikálisan változtatta meg ezt a helyzetet, eltörölte a felvételit, azóta elvileg kizárólag a középiskolás jegyek és az érettségi eredmények határozzák meg a felvételi esélyeket. Az új felsőoktatási törvény ebben némileg némi visszarendeződést mutat, bizonyos feltételekkel újra engedélyezi az egyetemeknek a szóbeli felvételi vizsgákat.
Május 7-én a magyar nyelv és irodalom tesztekkel indul a tavaszi érettségi szezon (Ugyan pénteken már nemzetiségi nyelvekkel megkezdődött, de az mindössze néhány száz diákot érint). Idén összesen több mint 137 ezer diák ad számot tudásáról emelt és középszinten, 181 tárgyból lesz középszintű és 65 tárgyból emelt szintű érettségi vizsga.
Szerző : BI
Forrás : FN24
Nem beszélünk zöldségeket ! Olvass tovább, és meglátod !
Zöld tea
A zöld tea a legjobb zsírégető ital, mivel már napi egy csésze fogyasztása is hihetetlenül felpörgeti az anyagcserét. Az emésztőrendszerbe került zsírokat azonnal lebontja, így nagyobb étkezések előtt célszerű inni egy bögrével. Ha a napi három főétkezés előtt elkortyolod, akkor könnyedén búcsút mondhatsz a súlyproblémádnak. Az éhségérzetet is csökkenti, ezáltal jelentős kalóriamennyiséget tudsz megspórolni vele. Ráadásul remek antioxidáns, a fiatal és szép bőr megtartását is segíti.
Zöld kávé
A feketekávéval ellentétben, a zöld kávéban benne marad a klorogénsav, amely jelentősen gyorsítja az anyagcserét. Ez a különleges hatóanyag a szénhidrátok zsírrá alakulását is meggátolja. Ezentúl, ha fáradtnak érzed magad, bátran kávézz, de csak a zöldet válaszd! Ne aggódj, a fáradtságot ez is ugyanúgy elűzi, a benne levő koffein ráadásul hosszabb távon és nem hirtelen fejti ki hatását, így egész nap frissebb leszel tőle. 
Alga
Az anyagcsere-pörgető algát nemcsak étrend-kiegészítő formájában szedheted, hanem, bármilyen furcsán hangzik, meg is eheted. A kínai étteremben érdemes mindig algasalátát kérni. Az alga nemcsak a zsírt égeti, hanem méregtelenít is, így ideális tavaszi táplálék. Vitamin- és ásványi anyag tartalma olyan kimagasló, hogy szinte felér egy multivitamin-tablettával. Magas rosttartalma hozzájárul az egészséges emésztéshez.
Avokádó
Az avokádó nagyon egészséges gyümölcs, bár salátákba téve, vagy krémként fogyasztva inkább zöldségként tartjuk számon. Bár elsőre magasnak tűnik a kalóriatartalma (160 kcal/100 g), mégis megszabadítja a szervezetet a káros zsíroktól, ezt az áldásos hatását pedig glutathion tartalmának köszönheti. Telítetlen zsírokat tartalmaz, B-vitaminjai pedig jótékony hatással vannak az anyagcserére. A benne található lecitin az emésztést segíti. Még egy érv nyári fogyasztása mellett: védi a bőrt a napozás káros hatásaitól.
Brokkoli
A brokkoli leginkább rákellenes hatása miatt népszerű, de a fogyókúrák során is elmaradhatatlan. Bővelkedik kalciumban és rostban, ezáltal gyorsítja az anyagcserét. Magas kalciumtartalma miatt, edzéssel párosítva, szép, szálkás izmaid lesznek tőle. A benne található króm segíti a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék emésztését, egyensúlyban tartja a vércukorszintet. Vegetáriánusoknak kifejezetten ajánlott magas vastartalma miatt. Csak párold, és ne főzd túl, hogy megmaradjon értékes vitamin- és ásványi anyag tartalma.
Spárga
A spárga nem véletlenül lett Hollywood kedvenc étele, alig tartalmaz kalóriát, egyáltalán nincs benne zsír és koleszterin. Anyagcsere-pörgető és méregtelenítő hatása igen közkedveltté teszi. A májat és a vesét regenerálja, tisztító hatása egyedülálló. Egy spárgadiéta nemcsak súlyunkat csökkenti és egészségünket óvja, hanem a bőr tónusát is rövid időn belül láthatóan javítja. Így nem kell aggódnunk a fürdőruhában a narancsbőr miatt.
Uborka
Az uborka is negatív kalóriás zöldség, 100 grammban csupán 9 kalória rejlik, 96%-a víz. A benne található tartonsav nem engedi, hogy zsír halmozódjon fel a szervezetben. Káliumban gazdag, így jó vizelethajtó. Méregtelenítő kúrához kiváló, mivel kihajtja a szervezetben felhalmozódott káros és felesleges anyagokat. A rost és a vitaminok nagy része a héjában található, így nem tanácsos meghámozni. Érdemes italként is kortyolgatni, hiszen az uborkalé kellemes hűsítő ital, amely alakunknak is kedvez, szemben a buborékos, cukros üdítőkkel.
Fotó : Profimedia - Red Dot
Forrás : www.wellnesscafe.hu
Szerző : Váczy Anikó
Hasznos tudnivalók...
Egy felmérés szerint a lakosság még mindig hisz a kullancseltávolítás népi módszereiben, amelyek gyakran több veszélyt jelentenek, mint gondolnánk.
A leggyakoribb kullancsok által terjesztett betegség a Lyme-kór, a fertőzött kullancs bélrendszerében található baktérium, amelyet a vérszívás után pár órával öklendez vissza a sebbe. A Lyme-kór ellen nem véd a védőoltás. A fertőzések gyakran semmilyen kezdeti tünetet nem produkálnak, de később sok esetben súlyos bőrgyógyászati és idegrendszeri szövődményeket eredményeznek. Ha viszont körültekintően járunk el a kullancs eltávolításakor, akár a bakteriális fertőzések kialakulását is megelőzhetjük. Ezzel együtt a vérszívót minden esetben érdemes ellenőrzésre beküldeni a patikákban található kullancsbeküldő készletek segítségével, a Lyme-kór ugyanis gyógyítható, ha a kezelést időben megkezdik.
Az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum legfrissebb felméréséből az derül ki, hogy noha már sokan használnak a gyógyszertárakban kapható speciális eltávolító eszközöket, a lakosság 9 százaléka még mindig krémmel vagy olajjal kenegeti, 7 százaléka csavargatja, 4 százaléka pedig megnyálazott gyufával próbálja kiszedni vagy inkább előcsalogatni a kullancsot. Ez utóbbi módszerben leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők hisznek, négyszer annyian, mint szakmunkás társaik. A kutatásból az is kiderül, hogy a 18-29 évesek a legóvatosabbak, 37 százalékuk nem nyúl a kullancshoz, és amint lehet, orvoshoz fordul, 28 százalékuk pedig helyes technikával, csipesszel vagy cérnával szedi ki bőre alól.
"A szakszerű kullancseltávolításhoz szerencsére ma már a legtöbb gyógyszertárban beszerezhető kullancseltávolító csipesz vagy kanál. Az eltávolított kullancsot abban az esetben is érdemes bevizsgáltatni, ha a csípést követően semmilyen tünetet nem észlelünk, ugyanis a csípés körül megjelenő kokárda formájú piros folt kevesebb, mint az esetek felében jelenik meg" - nyilatkozta Kónya Márton, biológus.
A szakember kiemelte, hogy Közép-Európa a világ egyik legfertőzöttebb területe, megközelítőleg minden tizedik kullancs hordozza a Lyme-kórt okozó baktériumot. Magyarországon a friss fertőzések száma évente tízezerre tehető.
A kutatást az NRC végezte a Netpanel segítségével. Az eredmények a 18-49 éves lakosságra reprezentatívak nem, korcsoport, végzettség és lakóhelytípus jellemzők alapján.
Összefogásra lenne szükség és probléma, hogy a tónak nincs "gazdája".
Alapvető szemléletváltásra van szükség a balatoni üdülőrégió táj- és vízgyűjtő használatban, valamint a tó vízszintszabályozásban - mondta Pécseli Péter, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője csütörtökön, a Balatoni Szövetség (BSZ) elnökségi ülésén Keszthelyen. A szakember kutatók álláspontját összegezve kifejtette, a klímaváltozás, a csökkenő mennyiségű csapadék, valamint az a tendencia, hogy a csapadék egyre kisebb hányada jut el a tóig, oda vezethet, hogy mintegy 60 év múlva lefolyástalanná válik a Balaton. Hangsúlyozta, bizonyos intézkedésekkel - például az időszakonként keletkező többletvizek megtartásával és tárolásával - a tó életét meg lehet hosszabbítani, de ehhez szükség lenne a régió összefogására. El kellene dönteni, hogy a Balaton rekreációs üdülőtérségként funkcionáljon, vagy Natura 2000-es területként egy természet-közeli élő rendszer legyen.
A vízszintcsökkenés miatt több év után ismét aktuális a kotrás több balatoni strandon és hajózási útvonalon.
Civertan Stúdió felvétele
A BSZ elnökségi ülésén többen is szóvá tették, hogy nincs igazi gazdája a Balatonnak, továbbá az érintett hatóságok központjai nemcsak fizikai, hanem "szellemi" értelemben is távol helyezkednek el az üdülőrégiótól, döntéseikre rányomja bélyegét a helyismeret hiánya. A Balaton Fejlesztési Tanácsnak (BFT), amely legfőbb felelőse kellene hogy legyen a tó körüli teendőknek, ma már nincs a feladathoz kellő kompetenciája és forrása. A településvezetők panaszkodtak egyebek közt a fejlesztéseket nehezítő jogszabályi és engedélyeztetési rendszerre, valamint a védett nádasok okozta nehézségekre is.
Idén egyébként várhatóan egész nyáron rendkívül sekély lesz a Balaton.
Forrás : MTI
A HD TV páratlan élményt nyújt a televíziózásban. De mi a helyzet akkor, ha a szemüveg, amin keresztül nézzük, nem nyújt megfelelő pontos és éles látást?
Egy egyedülálló technológiának és a 3D szemmérésnek köszönhetően az szemüvege maximálisan személyre szabható az Ön keretviselési és tekintési szokásai, valamint a szemek anatómiai sajátosságai alapján.
Tudta Ön, hogy 40 éves kor felett a szem fokozatosan elveszíti természetes alkalmazkodóképességét, az apró betűk összemosódnak és az olvasnivalót egyre távolabb kell tartanunk a szemünktől, hogy élesen láthassuk? Ez egy természetes folyamat, amely előbb‐utóbb mindenkinél bekövetkezik és presbyopiának nevezzük.
A megoldás a VARILUX multifokális (progresszív) szemüveg, melyet több mint 50 éve fejlesztett ki az azóta is világvezető Essilor. A VARILUX az első olyan szemüveglencse, amely látható választóvonal nélkül biztosít éles képet minden távolságra: közelre, munkatávolságra (számítógép előtt) és távolra egyaránt.
A VARILUX lencsék már teljes mértékben személyre szabottan készíthetők.
Egy speciális mérőberendezés segítségével megvizsgáljuk a szemüvegviselő keretviselési‐ és tekintési szokásait és ez alapján olyan lencsét készítünk, amely kifejezetten a viselő igényei szerint kerül kialakításra.
Egy egyedülálló fejlesztés -az Eyecode‐ segítségével pedig már a két szem egymástól eltérő anatómiai sajátosságait is mérni tudjuk és a lencse tervezésekor figyelembe tudjuk venni. Ez a 3D mérési eljárás a világon egyedülálló, így a személyre szabott VARILUX lencsék a legmodernebb és legmagasabb szintű technológiát képviselik az iparágban.
AZ EREDMÉNY: 5‐SZÖR PRECÍZEBB, NAGY FELBONTÁSÚ HD LÁTÁSÉLMÉNY*.
Napjainkban 400 millió VARILUX szemüvegviselő élvezi a tökéletes látás élményét egy szemüveggel minden távolságra. Az ő elégedettségük a mi garanciánk.
Találja meg az Önhöz legközelebbi Varilux Master of Vison (Látás Mestere) optikai üzletet, vegyen részt egy 3D szemmérésen, hogy Ön is élvezhesse a Nagy felbontású HD Látásélményt!
Bővebb információ: www.varilux.hu
A Nagy Felbontású HD Látásélmény 40 éves kor alattiaknak, már egyfókuszú lencse kivitelben is elérhető.
A személyre szabott Varilux szemüvegeket keresse a Varilux Master of Vision - Látás Mestere címet elnyert optikai szaküzletekben. A pontos listát megtalálja a www.varilux.hu oldalon.
* Eyecode-dal ellátott szemüveglencsék összehasonlítása a hagyományos szemüveglencsékkel.
Forrás : Essilor
Becslések szerint a Föld északi féltekéjén élők legalább 40-50%-a D-vitamin hiányban szenved.
A D-vitamin évszaki ingadozásának komoly egészségügyi hatása van, hiánya pedig nem csak a csontok épségét veszélyezteti. A következőkben ezért összegyűjtöttük, milyen betegségek ellen nyújt védelmet a D-vitamin.
Vitamin is, hormon is
A D-vitaminról valóban a legtöbb információ a csontritkulás megelőzésében betöltött szerepét hangsúlyozza. Tévedés lenne azonban azt gondolnunk, hogy egyedül a csontanyagcserében van meghatározó szerepe – magyarázza Prof. Balázs Csaba endokrinológus. Az utóbbi évek intenzív kutatásai igazolták, hogy a korábban „csak vitaminnak” gondolt biológiailag aktív anyag, lényegében hormonként viselkedik szervezetünkben. Ez nem meglepő, hiszen a D-vitamin szerkezete nagy mértékben hasonló a szteroid hormonokhoz (pl. mellékvese hormonjaihoz, a nemi hormonokhoz), amelyek közül többet gyógyszerként használunk már évtizedek óta. Ilyenek pl. az immunológiai és gyulladásos, ízületi betegségekben ma is használt bizonyos készítmények. A sokrétű kutatás bizonyította, hogy a D-vitamin több szervünkre, ill. szervrendszerünkre hat és szintjének meghatározása, a hiányzó hormon pótlása meghatározó fontosságú.
Nélkülözhetetlen elem
A D-vitamin az emberi testben számos szervünkre van hatással.
- A csontrendszer számára azért fontos, mert a D vitamin szabályozza a kalciumfelvételt a belekben, de megakadályozza, hogy a vizelettel túl sok kalcium ürüljön. Érthető, hogy a vitaminhiány a csontritkulás rizikóját növeli.
- Javítja a pajzsmirigy működését, csökkenti a gyulladásos folyamatot. Az autoimmun pajzsmirigy betegségekben a D-vitamin szint általában alacsonyabb és ezért pótlása előnyös
- Az izomzatra gyakorolt hatása abban rejlik, hogy segíti az izmok összehúzódását, az idegrendszer és az izmok közötti koordinációt, csökkenti ezáltal az elesés kockázatát, tehát így csökken a csonttörés veszélye is. Fontos megfigyelés az is, hogy az éjszakai fájdalmas izom összehúzódását is jelentősen mérsékli.
- Az immunrendszerre gyakorolt hatása bizonyította, a gyulladásos, reumatikus betegségekben szenvedők többségénél kimutatható a D-vitamin hiánya
- Az elhízottakban a D-vitamin szint meglepő módon alacsony. Az elhízással foglalkozó ún. obezitológiai kutatások bizonyították, hogy a D-vitamin hiány fontos az elhízás kialakulásában és a megfelelő fogyókúrákban.
- A szív- érrendszeri megbetegedések esetén is gyakran kimutatható a D-vitamin hiánya, melynek következtében gyakrabban jelentkeznek krónikus szív- és érrendszeri betegségek. A halálozási arány is magasabb, mint egyébként. A D-vitamin kihat az érrendszer belső falának sejtjeire, az erek izomzatára, a vérzsírra és a megfelelő mértékű véralvadásra. A megfelelő D-vitamin-szint ezért védelmet nyújt a trombózis, szívinfarktus és gutaütés ellen.
- Rákos megbetegedések is összefüggést mutatnak a krónikus D-vitamin-hiánnyal. A végbélrákban, prosztatarákban, méhrákban, hasnyálmirigyrákban és legfontosabbként a tüdőrákban lényegesen alacsonyabb a D-vitamin-szint.
- Az idegrendszer és az agy működését is befolyásolja, gátolja a súlyos D-vitamin-hiány. Az Alzheimer kórosokban a D-vitamin pótlással kedvező eredményeket tapasztaltak.
D-vitamin hiányában fellépő leggyakoribb tünetek
- Gyermekeknél angolkór (rachitis)
- Felnőtteknél csontritkulás, csontlágyulás, csontok deformálódása, rugalmatlansága, törése
- Daganatos betegségek kialakulásának vagy kiújulásának esélyét növelheti (egyes vizsgálatok szerint akár 60%-kal is)
- Fogak állapotának nagymértékű romlása (fogszuvasodás)
- Pajzsmirigygyulladás
- Izomgörcsök
- Fáradtság, levertség
- Haj fokozott hullása
- Ízületi gyulladás
- Hátfájás
A hiánybetegség veszélye azoknál a legnagyobb, akik kimozdulni képtelenek (csecsemők, öregek, betegek), illetve várandósoknál és azoknál a nőknél, akik az egész testüket elfedő ruhát hordanak.
Napi szükséges mennyiség
Az RDA alapján meghatározott mennyiség 100 - 200 NE, gyermekeknek, időseknek 400 - 800 NE, terhesség és szoptatás ideje alatt a nőknek 800 - 1 000 NE fogyasztása ajánlott.
Az újabb kutatási eredmények alapján a legtöbb szakértő napi 1000 - 2000 NE mennyiség bevitelét tartja szükségesnek egy átlagos felnőtt részére. A D-vitamin túladagolás 10 000 NE, vagy ennél több huzamos szedésével fordulhat csak elő, bár ilyen mértékű D-vitamin készítmény Magyarországon nem kapható. A D-vitamin szükségletet befolyásolja az életkor, vagyis a csontosodási folyamatok, így a gyermekeknek és a kamaszkorúaknak 10 µg D-vitamin napi fogyasztása ajánlott. A kimozdulni képtelenek, továbbá várandósok, szoptatós anyák, és idősek számára is a napi 10 µg bevitelét ajánlják.
A hiányállapot megelőzését segíthetjük, ha táplálkozásunkban is ügyelünk a magas D-vitamin tartalmú élelmiszerek rendszeres fogyasztására. Természetes forrásai a halmáj olajok, halak (tonhal, szardínia, lazac, hering, makréla), máj, virágpor, méz, méhpempő, tojássárgája, tej és tejtermékek (vaj, tejszín, margarin), csiperkegomba, zabpehely, búzacsíra, élesztő.
Forrás: www.endokrinkozpont.hu
Tények és tévhitek a zsírfogyasztásról
A zsírokkal való foglalkozás ma mindennapos, és nem csak a szigorúan vett tudományos szakirodalomban, de a mindennapi közbeszédben, ismeretterjesztő anyagokban, médiában is. Sok mindent azonban rosszul tudunk erről a létfontosságú anyagról!
A zsír élettani szerepe
A szervezetbe jutó teljes zsírmennyiségbe bele kell számítani az ételek készítéséhez használt zsiradékot, zsírokat, illetve olajokat, valamint az élelmiszerekben, élelmiszer alapanyagokban lévő ún. rejtett zsírokat is. Az elfogyasztott zsírok mennyisége mellett - hatásuk szempontjából -, azok összetételének is igen jelentős szerepe van. A zsírok és olajok kémiai szempontból jórészt trigliceridek, azaz glicerinből és zsírsavakból épülnek fel.
A zsírok három csoportja
- telített zsírsavak, amelyek nem tartalmaznak szénláncukban kettős kötést, - egyszeresen telítetlen zsírsavak, amelyek szénláncukban egy kettős kötést tartalmaznak, - többszörösen telítetlen zsírsavak, amelyek szénláncukban kettő vagy több kettős kötést tartalmaznak.A táplálkozástudományi ajánlások szerint a telített zsírsavak mennyisége a teljes energia-bevitelnek legfeljebb 10%-át, az egyszeresen telítetlen zsírsavaké mintegy 12-14%-át, a többszörösen telítetlen zsírsavaké 6-8%-át tegye ki.
A telítetlen zsírsavakat (attól függően, hogy a minden zsírsavra jellemző láncvégi metilcsoporttól számítva hányadik szénatomnál található az első kettős kötés) n-3, n-6 és n-9 zsírsavcsoportokra bontjuk. (A metilcsoport szénatomját a görög ábécé utolsó betűjével jelölik, azért az "n" helyett "omega" is használatos és ugyanazt jelenti.) Egészségi állapotunkat ezeknek az aránya is befolyásolja.
A telített zsírsavak elsősorban a szobahőmérsékleten is kenhető zsiradékokra jellemzők. A növényi és állati olajok gazdagok telítetlen zsírsavakban, és ilyen hőmérsékleten folyékonyak. A többszörösen telítetlen zsírsavak egy részét, az esszenciális zsírsavakat - ellentétben a többi zsírsavval -, az emberi szervezet nem képes előállítani, ezeket a táplálékkal kell bevinni. Az ide tartozó linolsav (n-6) nagy mennyiségben található a napraforgóolajban, az α-linolénsav (n-3) pedig repce- és a szójaolajban előforduló összes zsírsav mintegy 8%-át teszi ki.
Az egészség megőrzéséhez az n-6 zsírsavak mennyisége a napi étrendben nem lehet több mint négyszerese-tízszerese az n-3 zsírsavakénak. Hazánkban ez az arány erősen eltolódott az n-6 zsírsavak irányába. A tengeri halak olaja azért különösen értékes, mert olyan n-3 zsírsavakat, eikozapentaénsavat (EPA), dokozahexaénsavat (DHA) tartalmaz, amelyek csökkentik a vérrögképződés valószínűségét az érrendszerben. Napi 200-300 mg-ot célszerű ezekből a táplálékkal felvenni.
A koleszterin
Zsírszerű anyag a koleszterin is, amelynek igen fontos szerepe van a sejthártyák felépítésében és sok más életfolyamatban. Az ember szervezete képes a szükséges mennyiség előállítására. Túlzott mértékű bevitele azonban növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának valószínűségét, ezért naponta legfeljebb 300 mg vihető be a táplálékkal. A koleszterin csak az állati eredetű táplálékokban fordul elő. Növényi eredetű táplálékaink koleszterinmentesek, de tartalmazhatnak a koleszterinhez hasonló szerkezetű anyagokat, ún. növényi szterinek. Ezek nagy része nem szívódik fel, sőt némelyikük csökkenti a vér koleszterinszintjét.A táplálkozás-epidemiológiai adatok bizonyítják és ma már a közgondolkozásban is ismert, miszerint gyakrabban szenvednek érelmeszesedésben azok, akiknek a vérében a koleszterin szintje magas. Ezt a szintet a táplálékkal bevitt koleszterinen kívül az étkezések során elfogyasztott zsírok mennyisége és minősége is befolyásolja; a telített zsírsavak növelik, a telítetlen zsírsavak csökkentik. A szív- és érrendszeri betegségek elkerülése szempontjából az alacsony zsír- és koleszterintartalmú élelmiszerek előnyösek.
Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
A „jó” szerető abban különbözik a „kezdőtől”, hogy már nem veszi annyira halálosan komolyan az egészet. Heti gyors Mester Dórával.
"Félek, nem vagyok elég jó!" - Nem tudom mi lehet a levegőben, de a héten három fiatal nőtől is hallottam szóról szóra ezt a mondatot. Beszélgettünk arról, hogy honnan is kerül belénk a nőiesség, a kisugárzás, és mindaz az önbizalom, ami ezeket képes táplálni. A téma természetesen a szex kapcsán jött elő; onnan, hogy hogyan lehet igazán jónak lenni az ágyban. A klasszikus topik: hogyan legyünk „jó” szeretők.
Összehasonlítgatósdi
Gondolom más nőknek sem ismeretlen, hogy folyton méricskéljük, hasonlítgatjuk egymáshoz magunkat. Ehhez azért azt is hozzátenném, hogy ezt szükségszerűen csak a rendelkezésre álló információk alapján tudjuk tenni. A másik szebb, vonzóbb, több pasi legyeskedik körülötte és izgibb sztorikkal tud előállni, ha az ágyjelenetek kerülnek szóba. Ez éppen elég is ahhoz, hogy jól befrusztráljuk magunkat, és valamiért a saját életünket sikeresnek gondolt barátnőinkhez képest sokkal kevésbé érdekfeszítőnek, kevésbé értékesnek gondoljuk.
De miért is felejtkezünk el ilyenkor arról az egyszerű tényről, hogy mindaz, amit a másikról tudunk, mindig csak részinformáció? A legritkább esetben tudunk arról, hogy a másiknak is izzad randin a tenyere, hogy nem is esett annyira jól az a bizonyos csókolózás, egyáltalán, hogy milyen erőfeszítésbe is kerül a legszebbnek, legmenőbbnek lenni. A saját élményeinkben persze ezek a részletek nagyon is ott vannak, ettől szenvedünk, és szeretnénk azt hinni, hogy vannak nők, akiknek minden jobban sikerül. A kérdés már csak az, hogy az állandó kifelé figyelés, a másokkal való összehasonlítgatás helyett nem érdemesebb-e ugyanezt az energiát saját önbizalmunk dédelgetésére fordítani.
„Elég” jó
És ezzel nem azt akarom mondani, hogy olyan nagyon egyszerű lenne a befelé figyelés. Ahhoz, hogy képesek legyünk értékelni magunkat, szükségszerűen a külvilághoz képest is el kell valahová helyeznünk a történeteinket. Talán ebben is a jó arányok megtalálása lehetne a cél. Ahogy az élet más dolgaiban, a szexben sincs értelme arról beszélni, hogy „objektíve” ki a legjobb, mi a legjobb. Ezen a téren, - bármennyire is az ellenkezőjét sugallja a média – sosem lehetünk a „legjobbak”, sőt, egyáltalán nincs is értelme ezt a dolgot így közelíteni. Mindig azzal a konkrét pasival, abban a konkrét helyzetben leszünk valamilyenek és a „jóság” számomra sokkal inkább azt jelenti, hogy mi hogyan érezzük magunkat egy-egy randin, vagy szeretkezés közben. Két felnőtt ember találkozása – legyen szó egyéjszakás kalandról vagy életre szóló szerelemről – nem kellene, hogy bármiféle megfelelésről szóljon.
Olyan világban élünk, úgy szocializálódunk, hogy kisgyerek korunktól folyamatosan vizsgázunk, megfelelünk valakinek: a szüleinknek, az óvónéninek, a tanárainknak, a főnökeinknek, de – kérdezem én – nem visz ez kicsit félre akkor, ha partnerszexről vagy párkapcsolatról van szó? A sok éven át belénk nevelt megfelelési kényszert nem egyszerű az ajtón kívül hagyni, én mégis abban hiszek, hogy két ember kölcsönös szimpátiáján nyugvó bármilyen találkozásban mégsem lenne helye ennek ez érzésnek. Szeretkezés közben - jó esetben - nincsenek ott a szüleink, a nálunk menőbb barátaink, a tanáraink vagy az óvó nénik. Ott mi, ketten vagyunk, és nem versengés, hanem kölcsönös örömszerzés céljából.
Gyakorlat (is) teszi a mestert
És ezzel nem akarom leértékelni a „jó” szeretőségben a tapasztalati tudás jelentőségét. Sőt. Nagyon is sokat számít, hogy tudom milyen egy másik ember illata, közelsége, hogy milyen érzés teljesen meztelenül lenni egy másik előtt. Milyen megérinteni egy férfit, ott lent is! Milyen kézbe fogni egy nyugalmi vagy épp izgalmi állapotban lévő hímtagot, közelről találkozni a nedveivel, illatával. Teljesen megértem, ha valakit bizonytalanná tesz, ha ezt még nem, vagy ritkán tapasztalta. Valahogy megint a főzés jut erről eszembe – elnézését kérve mindenkitől, aki nem otthonos a konyhában. Elméletben sosem lehet úgy tudni, hogy milyen a rántás, ha kész, milyennek kell lennie a tészta állagának, mikor kelt meg az élesztő. Ezeket látni, szagolni, tapintani kell.
De akik főznek, azt is tudják, hogy az ezredszerre készített ételt is lehet odaégetni, túlfőzni, vagy bénázni egy addig ismeretlen alapanyaggal, recepttel. A „jó” szerető, - ahogy a gyakorlott háziasszony- szerintem abban különbözik a „kezdőtől”, hogy talán már nem veszi annyira halálosan komolyan az egészet. Én emlékszem milyen trauma volt életem első – és alaposan elrontott - kelt tésztáját a kukába dobni, ma már ugyanezt könnyű szívvel teszem és keresem helyette az új megoldást. A tapasztalt, és kellő önbizalommal rendelkező szeretőnek, ha valami, az az előnye, hogy bátrabban meg meri kérdezni, hogy mi hogyan esne a másiknak jól, mer kérni, el meri mondani, ha valami új számára, és persze bátrabban áll elő saját ötleteivel, vágyaival.
Ne félj!
Volt egy lány, aki bő huszonéves koráig még egyáltalán nem rendelkezett szexuális tapasztalattal. Ez félelemmel és bizonytalansággal töltötte el, sok kezdődő kapcsolata emiatt nem is folytatódott. Egyszer egy fiúval azonban messzebbre is jutottak, de a gátlásaikat nem tudtál átugrálni, félbemaradt a szeretkezés. Következő alkalommal a lány elhatározta, hogy elmondja mi az oka a félénkségének. Őszintén beszélgettek erről, majd a tettek mezejére léptek. Azt mesélte, hogy olyan volt az egész, mintha ólom súlyok estek volna róla le, sokkal szabadabban tudtak figyelni egymásra és mindketten nagyon élvezték onnantól a szexet. Mert önmagában bármennyi gyakorlatunk is van, minden szeretővel újra és újra kell kezdeni tanulni magunkat és a másikat is. Ezt viszont akármennyi tapasztalattal a hátunk mögött meg lehet tenni. Ez a fajta bátorság nem tapasztalat, hanem hozzáállás kérdése. Azt talán már nem is kell mondanom, hogy ez viszont sokkal több lehetőséget sodor majd az utunkba, mint ha a félelmeinkkel babrálunk és nem merjük az első lépést sem megtenni.
Forrás : www.nlcafe.hu
Szerző : Mester Dóra
Azt jósolják, hogy az éghajlatváltozás több veszéllyel járhat bolygónkra nézve: a tengerszint megemelkedhet, megszaporodhatnak a természeti katasztrófák. Lehetséges azonban, hogy a világ felmelegedésének egyik előnyeként visszaszorulhat az influenza?
A rövid válasz: még nem tudjuk. Az állatkísérletek azt mutatták, hogy az influenza nehezebben terjed a meleg és párás levegőben. Elképzelhető, hogy az idén tapasztalt enyhe tél is hozzájárult ahhoz, hogy az idei influenzaszezon eddig viszonylag enyhének bizonyult.
Az influenza átvitelének arányát azonban számos tényező befolyásolja, köztük a népesség vírus elleni immunitásának szintje és az emberek kölcsönhatásainak módja, ezért a szakértők szerint egyelőre lehetetlen megjósolni, milyen hatást fog gyakorolni a klímaváltozás.
A kutatók évek óta keresik a választ arra, miért fordul elő gyakrabban az influenza télen. Még mindig nem tudjuk a választ, de a szakértőknek van néhány elmélete. Christopher Olsen, a Wisconsin-Madison Egyetem professzora szerint a hidegebb, szárazabb levegő lehetővé teszi, hogy a vírusrészecskék hosszabb ideig a levegőben maradjanak és nagyobb távolságokat tegyenek meg. A másik tényező az lehet, hogy télen az emberek gyakrabban tartózkodnak zárt terekben és annyira összezsúfolódnak, hogy az megnöveli a fertőzés lehetőségét.
2011 októbere és 2012 januárja között olyan alacsony volt az influenza aktivitása, hogy a hivatalos influenzaszezon az Egyesült Államokban csak februárban kezdődött meg. Ez volt 24 éve a legkésőbb kezdődő influenzás időszak. Ezzel párhuzamosan rendkívül enyhe tél uralkodott Észak-Amerikában. Olsen szerint azonban csak az, hogy az enyhe tél és az enyhe influenzás szezon egybe esett, még nem jelenti azt, hogy összefüggés van a kettő között. Az is elképzelhető, hogy az enyhébb influenzaszezonhoz az influenza elleni védőoltások nagyobb aránya és az influenza tudatosságával összefüggő jobb higiénia is hozzájárult.
További kutatásokat kell végezni, melyek során az influenza átvitelét vizsgálják a trópusi éghajlaton, és alaposabban kell elemezni az influenza aktivitása és az időjárási minták közötti összefüggéseket ahhoz, hogy alaposabban megérthessük a klímaváltozás az influenza átvitelére gyakorolt hatásait.
Forrás : www.hazipatika.com
Azoknak a nőknek, akiknek vetélés szakította meg a terhességét, érdemes részt venniük egy vérvizsgálaton.
Egy olyan vérvizsgálaton érdemes részt venni, amely az úgynevezett anti-foszfolipid szindróma jeleit kutatja. Prof. Dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus elmagyarázta a jelenség hátterét.
Miért fontosak a foszfolipidek ?
Szakmailag közismert tény, hogy vér alvadása legoptimálisabban akkor jön létre, ha a vérben bizonyos felületek alakulnak ki, amelyeket foszfolipidek alkotnak - ezek az anyagok döntően a vérlemezkékből származnak. Ezen felületekre képes rákötődni az az ún. alvadási faktor, amelynek az előalakjából enzim lesz. A foszfolipidek jelentősége éppen abban áll, hogy az alvadáshoz szükséges összes faktort térben közel hozzák egymáshoz. Ha tehát ezek a tényezők adottak, sérülés esetén igen gyorsan meg tud alvadni a vér.
Ám mint minden több összetevős rendszernek, ennek is vannak betegségei, jellemzően a fokozott véralvadás miatt létrejövő trombózis, a másik póluson pedig a vérzékenység. Az immunrendszer ugyanis minden bonyolult anyag ellen képes ellenanyagot termelni, ha az nem saját. Ha viszont ez az idegen-saját felismerőképesség felborul, akár a saját foszfolipidek ellen is beindíthatja az ellenanyag termelést. Ez az antitest leköti az foszfolipideket és létrejön az ún. anti-foszfolipid szindróma, amely ritkán okoz trombózist, ám erős kihatása lehet a terhességre. A jelenség megértéséhez tudni kell, hogy a méhlepény egy nagyon agresszív szerv, amely ereket bocsát a méhbe és megnyit bizonyos űröket, amelyekben vér kering. Vagyis ezen az úton kerül a méhlepénybe az a vér, ami a magzatot táplálja. Éppen ezért ha a méhlepényi erek elzáródnak, a magzat nem jut oxigénhez és táplálékhoz, így elhal.
Felkészüléssel kivédhető
A főként szerzett formában jelentkező anti-foszfolipid szindróma okozta helyzetet súlyosbítja, hogy a többedik várandósságnál egyre előrehaladottabb terhességben hal el a magzat. Vagyis először nagyjából a 8-12. héten következik be vetélés, másodjára esetleg csak a 18. hétnél, később pedig akár még későbbi szakban. Ez egyre nagyobb kétségbeesést okoz a pároknál, hiszen minden próbálkozást egyre nagyobb tragédiaként élnek meg.
„Elhalt magzat esetén mindenképpen számításba kell venni az anti-foszfolipid szindrómát, akár már az első vetélésnél. Egy vérvételhez kötött hatékony kivizsgálási forma segítségével ugyanis könnyű megtudni, valóban erről van-e szó. Ha kiderül, hogy igen, létezik egy nagyon egyszerű megoldás: tervezetten kell vállalni a terhességet, méghozzá alvadásgátlás védelmével. Az alvadásgátlást aztán végig kell vinni a várandósság alatt, ami egyáltalán nem befolyásolja a magzat fejlődését. Vagyis egy viszonylag egyszerű megoldással egészséges kisbaba születhet. Újabb gyermekre vágyó pároknál minden terhességet így kell végigcsinálni, de az eredmény minden bizonnyal megéri” - ismerteti Prof. Dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus.
Fotó: Profimedia - Red Dot
Forrás : www.wellnesscafe.hu